105 ezer forint körül lehet a minimálbér

Policy Agenda:

Hátravannak ugyan az idei tárgyalások a minimálbérről és a bérajánlásról, de a keretek érezhetően nem túl tágak. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a költségvetésből mi olvasható ki a munkaerőpiacra és a bérekre nézve – olvasható a Piac&Profit oldalán.

   A jövő évi költségvetés melléklete szerint 2015-ben a kormány 1,8%-os infláció mellett, 3,6%-os bruttó átlagbér emelkedéssel számol. Elvileg a keresetünk tehát többet fog érni, mint idén. Ez persze azt is jelentheti, hogy nem számol a kormány jelentős minimálbér emelésével, mivel annak továbbgyűrűző hatása megemelné a béreket is. Azaz a minimálbérnek 105.000-106.500 forintra történő emelését tervezheti a kabinet. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csökken jövőre sem a Policy Agenda által korábban egymillió munkavállalóra becsült létszám, akiknek a havi keresete nem éri el a létminimum egy főre jutó összegét.
 
   Már csak azért sem várható a keresetekben érdemi emelkedés, mert a költségvetés azzal számol, hogy 2015-ben a béren kívüli juttatások adója 35,7%-ról 51,17%-ra emelkedik. Nyilvánvalóan ezt a jelentős mértékű emelést nem képesek követni a vállalkozások, és így csökkenteni fogják ezeket a juttatásokat (pl. Erzsébet-utalvány, SZÉP-kártya).
 
  Az átlagbér emelkedése és a béren kívüli juttatások adójának jelentős emelése könnyen lehet, hogy kioltja egymást, és jövőre a keresetek reálértéken alig változnak majd azoknál, akik idén valamilyen cafeteriát kaptak.
 
Mi lesz a közszférában?
 
   A közszféra szakszervezetei folyamatosan számon kérik a kormányon azt, hogy évek óta nem történt általános béremelés a közalkalmazottai körében. Az állam nyilvánvalóan pénzügyi okok miatt sem tud elmozdulni ebbe az irányba, ugyanakkor egyes ágazatokat kiemelve mégiscsak igyekszik azt bizonyítani, hogy érzékeny a probléma iránt. Ennek technikai kezelésére találták ki az életpálya-modelleket, amelyek lehetőséget adnának az ágazati különalkukra.
 
   Jövőre a pedagógusok bére az életpálya-modell miatt valamivel a kormány által várt 3,6%-os országos béremelkedést meghaladva növekszik majd (5-6%), míg a fegyveres és rendvédelmi testületeknél éves szinten 15%-os lesz az emelés (júliusban tervezik 30%-kal emelni a béreket). E két területen meglépett emelés feltehetően arra elegendő lesz, hogy 2-3%-os átlagos bruttó bérnövekedést eredményezzen a teljes közszférában, ahol azért ez nagyon egyenlőtlen megoszlást jelent.
 
Jön az újabb közmunka-boom?
 
   A közfoglalkoztatás továbbra is a kormány foglalkoztatáspolitikájának középpontjában áll. Az idei várható adatokból kiindulva azonban úgy számolunk, hogy kb. 23-28 ezer fővel növekedhet a közmunkában foglalkoztatottak száma a jövő évben. A kormány által az idén e területre elköltött összegnél 2015-ben 35-39 milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre, de ennek egy része a minimálbér emelkedésével várhatóan azonos mértékben növekvő közfoglalkoztatotti bér emeléséhez kell. Emellett a közmunka forrásaiból a kormány a bérek mellett előszeretettel költ dologi kiadásokra is.
 
  
2013-2014 években még 80-90 ezer fős növekedés volt a közmunkában, ilyen jelentős változásra azonban nem lehet számítani 2015-ben. A kisebb közmunka-bővülés pedig mindenképpen visszaveti a foglalkoztatás növekedésének dinamikáját, amely mértéke most végképp attól függ majd, hogy a versenyszférában sikerül-e a GDP növekedését a munkahelyek számának tényleges emelkedésével megalapozni.
 
Van-e mozgástér?
 
  2015-ben a kormány visszafogott béremelésekkel, és foglalkoztatás-növekedéssel számol. Ehhez igazította a költségvetést, és feltehetőleg ebben lesz érdekelt a bértárgyalások befolyásolása során. Ugyanakkor a két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a LIGA és a Magyar Szakszervezeti Szövetség, zászlajukra tűzték, hogy egy többéves bérmegállapodást szeretnének, aminek a végcélja, hogy a ciklus végére a nettó minimálbér egyenlő legyen a létminimum összegével. Ez pedig nyilvánvalóan jóval dinamikusabb emelést igényelne, mint ami a költségvetésből kiolvasható.
 
   A kormány ezt az elképzelést láthatólag nem támogatja és nyilvánvalóan csak akkor adná fel a jelenlegi pozícióját, ha a szakszervezetek képesek lennének egységesen fellépni, és olyan nyomást gyakorolni, amely ebben a ciklusban nem volt jellemző. Az egységes fellépésre egyébként a szakszervezetek közötti megosztottság miatt egyelőre kevés az esély, ezért sem várható, hogy akár a béren kívüli juttatások adójában, akár a közszféra általános béremelésének ügyében változtasson eddigi álláspontján a kormány.
 
Forrás: Piac&Profit