2 millió magyarnak van lakbér vagy rezsitartozása, 1 millió didereg otthonában

 Lakásszegénységi mutatókban jóval visegrádi országok szintje alatt vagyunk

Magyarországon a lakosság 10 százaléka nem tudja rendesen fűteni a lakását pénzhiány miatt, és rengeteg ingatlanban nincs fürdőszoba vagy vécé, ellenben beázik a tető. Minden ötödik magyarnak van lakbér vagy rezsitartozása. Lakásszegénységi mutatókban jóval visegrádi országok szintje alatt vagyunk, az EU- tagországok közül Magyarországon a negyedik legrosszabb a lakáshelyzet.

Magyarországon szociális és lakhatási válság van. Erre a drámai megállapításra jutott friss elemzésében az Átalakulás Intézet, amely a hazai lakhatási szegénységről készített vitaanyagot. Az Eurostat felmérése is azt mutatja, hogy Magyarországon sürgősen megoldást kell találni a lakhatással kapcsolatos problémákra, az Unió tagországai közül nálunk a negyedik legrosszabb a lakáshelyzet.

Az európai statisztikai hivatalának egyik kérdése például arra vonatkozott, hogy előfordult-e az adott háztartásban, hogy elmaradt a havi bérleti díj/törlesztő részlet/rezsi befizetése. A felmérés szerint Magyarországon több mint 2 millió ilyen háztartás van. Misetics Bálint szociológus az ATV Start című műsorában szerda reggel arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az arány jóval magasabb, mint akár Szlovákiában, Csehországban vagy Lengyelországban.

Az Átalakulás Intézet elemzése szerint hazánkban a hasonló gazdasági mutatókkal rendelkező többi közép-kelet-európai országhoz képest is kiemelkedően súlyos probléma a lakhatási szegénység. Például míg Magyarországon egymillió olyan ember él, aki pénzhiány miatt nem tudja megfelelően fűteni a lakását, a visegrádi országokban ez nagyjából a lakosság 5 százalékát érinti.

Szintén a hazai lakhatási szegénység kiemelkedően súlyos mértékét mutatja azoknak az aránya (15,5 százalék), akik súlyos lakhatási megfosztottságban élnek, vagyis olyan lakásban, amely túlzsúfolt, és ezen kívül a következő három lakhatási problémából legalább kettő érinti: – nincsen fürdőszoba vagy vécé,
– beázik a tető,
– a lakás túl sötét.

A Habitat for Humanity Magyarország tavaly nyári felmérése szerint 2015-ben körülbelül 91 ezer gyermek élt fürdőszoba, 92 ezer 600 vécé nélküli lakásban, körülbelül 500 ezer pedig beázó, vizes, potenciálisan egészségkárosító lakásban, és több mint egymillió gyermek él túlzsúfolt lakásban.

Nem csak a szegénység az oka

A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szomszédos országok hasonló gazdasági teherbíró képessége is azt bizonyítja, hogy hogy a rossza lakhatási helyzetért nem elsősorban az ország szegénysége, hanem jórészt az elmúlt évek – illetve az elmúlt két és fél évtized – elhibázott és igazságtalan társadalompolitikája a felelős. Hozzáteszik, hogy a támogatások igazságtalan és társadalmi egyenlőtlenségeket növelő elosztása a rendszerváltás utáni időszak lakáspolitikájának a legfontosabb, kormányokon átívelő jellegzetessége.

Kiemelik, hogy a lakásszegénység célzott csökkentése, a hajléktalanná válás megelőzése soha nem volt prioritása a lakáspolitikának, a fontosabb programokat alapvetően gazdaság- és népesedéspolitikai célok motiválták. A legjelentősebb lakáspolitikai programok szinte kivétel nélkül a lakástulajdon-szerzést támogatták, az ilyen típusú lakástámogatásokból pedig gyakran éppen a lakástámogatásra leginkább rászorulók maradnak ki.

„Elsősorban nem a jobbhelyzetűek lakásépítését illetve lakásvásárlását kellene támogatni, hanem általában a lakhatás megfizethetőségét kellene javítani, különösen egy lakásfenntartási-támogatás bevezetésével, ami a rászorultság mértékével arányos módon támogatná a háztartásokat a költségeik fedezésében” – hangsúlyozta Misetics Bálint az ATV-nek.

Forrás: ATV