2015: a megszorítások éve

A költségvetés végszavazásáig még sokat módosulhat, azonban ez mit sem változtat azon a tényen, hogy 2015 is a megszorítások éve lesz. Az egészségügy jövőre sem kap prioritást, így folytatódik leszakadásunk uniós társainktól, a szociális kiadásokra fordított forint milliárdok tovább mérséklődnek, míg a presztízsberuházások változatlanul ütemben folytatódnak, természetesen az adófizetők pénzéből.

 .

 .

Az “elszámoltatás költségvetése lesz 2015”, így jellemzi a jövő évi büdzsét a kormányzat, élén a miniszterelnökkel. Azonban annak, hogy a bankok jövőre a régi és új devizahiteleseikkel elszámolnak, semmi köze magához a költségvetéshez, ez csak a Fidesz-propaganda része – mondta lapunknak Bodnár Zoltán. Az LMP gazdaságpolitikusa ugyanakkor súlyosnak tartja azt a helyzetet, hogy a költségvetésben jelentős átrendeződés figyelhető meg az idei számokhoz képest. Elég csak arra utalni – említette meg a szakember -, hogy a szociális kiadások a tervek szerint, 10 százalékkal, 70 milliárd forinttal lesznek alacsonyabbak, mint idén. Megkurtítják 2015-ben a lakástámogatásra fordítható összegeket is. Közmunkára ellenben 40 milliárd forinttal többet szánnak..

Ugyanakkor az úgynevezett Beruházás Alapba 57 milliárd forinttal több, összesen 157 milliárd forint kerül. Ez akár kedvező tény is lehetne, ám a többletet nem a termelés növelésére kívánják fordítani, hanem egyre nagyobb ütemben a megálmodott sportlétesítményekre, például a Puskás Ferenc stadion újjáépítésére 44 milliárd forintot szánnak, ugyanakkor uszodákra és tornatermek mindössze 800-800 millió forintot. Viszont Seszták Miklós fejlesztési miniszter városa, Kisvárda harmadosztályú futballcsapata pályájának felújítására 960 millió forintot fordítanak, pedig a nyírségi kisváros óvodájának, bölcsődéinek vagy útjainak javítása bizonyára jobban igényelte volna ezt a pénzt – mondta Bodnár Zoltán. Ötmilliárdot elvisz a budai Várban lévő karmelita kolostor felújítása is, miképpen Bodnár Zoltán megjegyezte: mert “Orbán Viktor megfelelő környezetbe akar dolgozni.”

Az idei év végére 2900 milliárd forint áfa-bevétel várható, jövőre ennél 270 milliárd forinttal többet terveznek. Ennek forrása rejtély, a szakemberek arra gondolnak, hogy az on-line pénztárgépek révén nőhet az adóbevétel, mivel ez a technikai berendezés 2014-ben még nem a teljes esztendő során segített az elmaradt adóbevételek okainak feltárásában. Persze az sem kizárt, hogy az adóhatóság végre komolyan veszi az áfa-csalások elleni küzdelmet és onnan is remél némi plusz bevételt.

Jövőre átlagosan 310 forintos euróárfolyammal számol a költségvetés, az idei 296 forinttal szemben. (Tegnap 308 forintot adtak az európai közös deviza egy egységéért.) A liberális gazdaságpolitikus szerint ez egyértelműen azt tükrözi, hogy a kormány a forint gyengítésében érdekelt, a devizahitelesek érdekeivel mit sem törődve.

A 2015-ös költségvetésben továbbra sem prioritás az egészségügy. Mintegy 20 milliárddal megnő az E-alap, de ez mit sem ér, mivel ezt a két százalékos többletet elviszi az infláció. (Az állam ennél még a vagyonkezelésre is többet szán, 35 milliárd forinttal többet költhetnek jövőre.) A valódi strukturális átalakításhoz ennél sokkal többre, százmilliárdokra lenne szükség.

A mogyoródi Forma-1-es futam megrendezése jövőre már 9,5 milliárd forintot kell költeni. Ennél talán érdekesebb, hogy a rezsicsökkentés gondokat okozna az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. gazdálkodásában, ezért az állam gáláns módon, az idei 41 milliárd forint után, jövőre már 50 milliárdos tőkeinjekcióval támogatja a nemzeti energetikai céget

Mindig tanulságos megnézni, hogy mennyi tartalékot képeznek az egyes évek költségvetéseiben. Nos 2015-ben megnő a tartalékok szerepe, lesz 100 milliárdos általános és 60 milliárd forintos “országvédelmi” tartalék, ami újdonság emellett még 172,8 milliárdos céltartalékot is képeznek.