A bérfejlesztési stratégiáról tárgyalnak ma

A kormányra hivatkozva maradnak el a legnagyobb áruházláncnál a fizetések a versenytársakétól

A kormány által elrendelt kötelező béremelés miatt nem fejleszti tovább a Tesco áruházlánc a jövedelmeket idén a fizikai munkavállalók körében, csupán személyenként bruttó négyezer forinttal – derül ki a cég Magyar Időknek küldött válaszából. Csakhogy a legtöbb kiskereskedelmi dolgozót foglalkoztató és a legnagyobb eladási forgalmat bonyolító hipermarketlánc a versenytársakhoz képest lemaradt: a magyar piacon jelenleg a Tesco dolgozói kapják a legalacsonyabb fizetéseket. Ma ismét tárgyalnak a szakszervezetekkel a bérkérdésről, amelyek ezután várhatóan bejelentik, hogy utcára vonulnak a felháborodott dolgozók.

 – Elkötelezettek vagyunk, hogy fejlesszük a teljes juttatási csomagunkat. A januári és a mostani bérfejlesztéssel a három nem vezető munkatársi szinten átlagosan 13 százalékkal emelkedtek a Tesco munkavállalóinak bérei, tehát az idei évben is két számjegyű növekedés valósult meg a fizetésekben. Az idei növekedés több mint 13 000 munkatársunkat érintette – tájékoztatta a Magyar Időket a Tesco áruházlánc annak kapcsán, hogy a mai napon ismét tárgyalnak a vállalat bérfejlesztési stratégiájával elégedetlen szakszervezetekkel a még el nem fogadott, de már bejelentett júliusi fizetésemelésekről. Ismert, a lánc nemrég azt közölte, júliustól összesen egymilliárd forintot szánnak az alapbérek emelésére, ami érintettenként bruttó négyezer forintot jelent. Ezzel, és a január óta kötelezően esedékes szakmunkás alapbérrel a dolgozók bére bruttó 165 ezer forintot tesz majd ki havonta, amely azonban nem bizonyul versenyképesnek.

A cég 2016-ban egy hároméves, összesen 40-50 százalékos béremelési programról tárgyalt a szakszervezetekkel annak érdekében, hogy 2018-ra a kelet-közép-európai régió vezető kiskereskedelmi munkaadói közé kerüljön. Idén azonban megtorpant ez a lendület, holott a fizetések miatti munkaerő-elvándorlás és a dolgozók kétségbeesése miatt tiltakozó demonstráció bejelentésére készülnek.

– A januárban kötelezően megemelt fizetésekkel az alkalmazottak 70 százaléka jelenleg még mindig csak bruttó 161 ezer forintot keres havonta, vagyis a szakmunkás bérminimumot kapják kézhez, azt is csupán azért, mert a kormány elrendelte a kötelező emelést. Nem számít fejlesztésnek a januári lépés, a bérminimum ugyanis nem mondható versenyképes fizetésnek, és a tervek szerinti plusz négyezer forinttal sem fordul meg a kritikus helyzet a láncnál – reagált lapunknak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke.

Bubenkó Csaba elmondta, újabban a legnagyobb közösségi oldalon terjednek azok a fényképfelvételek, amelyek országszerte több Tesco hipermarketben kígyózó sorokat mutatnak be a pénztárnál egy átlagos, nagy forgalmú szombati napon, másutt külön felirattal hívják fel a figyelmet az áruházban tapasztalható fennakadásokra. A munkaerő- és a szakemberhiány ugyanis mostanra akkora méreteket öltött, hogy az már napi szinten okoz fennakadást a törvényes működésben. Túlóráztatás, a munkavállalók túlterheltsége, felgyorsult fluktuáció, számos esetben káosz és szabálytalan munkabeosztás jellemző a legnagyobb pici szereplőnél a szakszervezetek elmondása szerint.

– Senki nem vitatja, hogy volt béremelés az áruházakban, habár azt nem önként lépte meg a vállalat. Viszont látni kell, hogy még mindig nem tudnak megélni a fizetésükből az árufeltöltők, a pénztárosok, a többi fizikai dolgozó, ezért sorra mondanak fel. Ezek az emberek folyamatos munkarendben járnak dolgozni, a létszámhiány miatt gyakorlatilag nincs szabad hétvégéjük, a helyzetet a szabad vasárnap eltörlése és a vasárnapi bérpótlék feleződése is súlyosbította. A Tesco által tavaly 3,5 milliárd forintból végrehajtott, átlagosan 11 százalékos béremeléseket már akkor is a piac kényszerítette ki, hiszen addigra nem volt kellő számú munkaerő, ám míg a kisebb iparági szereplők arányai­ban többet fektettek a dolgozóik megtartásába, addig a Tescónál vélhetően a profitelvárás zavartalan teljesítése érdekében idén már nem nyúlnak mélyen a zsebbe. – A 13 százalékosnak kommunikált emelés valójában arcul csapása a magyar munkavállalóknak – jelentette ki a KDFSZ vezetője, hozzátéve: napról napra terjed a híre a tiltakozó összefogásnak a kiszolgáltatott helyzetben lévők körében, és ma várhatóan bejelentik azt a budapesti helyszínt, ahol a közeljövőben demonstrációt hirdetnek a tescós szakszervezetek.

Szavait a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke is alátámasztotta. Buday Pálné lapunknak felháborodását fejezte ki amiatt, hogy az áruházlánc az idei bértárgyalásokon arra hivatkozással nem emeli tisztességes mértékre a jövedelmeket, hogy a kötelező béremelésekkel már lényegében kimerült az erre szánt keret, miközben az érintettek még mindig a legkisebb fizetést viszik haza a piacon.

Az ágazatban általánosan tapasztalt munkaerőhiány miatt a többi nagy piaci szereplő igyekezett megelőzni a bérválság elmélyülését. A Lidl és az Aldi diszkontláncok a legerősebbek e tekintetben: előbbinél – az idei 8 százalékos emeléssel – jelenleg bruttó 334 ezer, míg utóbbinál bruttó 233 ezer forint az átlagfizetés. Ez tízezrekkel, de akár több mint százezer forinttal is magasabb, mint a Tescónál.

Forrás: Magyar Idők