A bíróságokon előznek az autósok is

Érdemes lehet perelnie annak, aki hosszú futamidőre felvett devizaalapú kölcsönből vásárolt autót, mert többen már nyertek: a hitelszerződést a bíróság érvénytelennek minősítette.

 .

Ebben az esetben pedig a feleknek a jegybanki alapkamatból kiindulva kell elszámolniuk egymással, amiből az következik, hogy az adósok az eredetileg megállapított feltételekhez képest lényegesen jobban járhatnak.

Ha a bíróság érvénytelenít egy szerződést, a feleknek még el kell számolniuk egymással
Ha a bíróság érvénytelenít egy szerződést, a feleknek még el kell számolniuk egymással
Szabó Bernadett / Népszabadság

Akár még az is kiderülhet, hogy már nem ők tartoznak a banknak, hanem éppen fordítva. A bíróságok a Kúriának a „pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényre” hivatkozással a devizaperek felfüggesztéséről döntöttek, de az érintettek szerint sokszor tévesen.

 

A keresetek egy részében ugyanis nem a szerződési feltételek tisztességtelenségére hivatkoznak, a jogszabály viszont csak erről rendelkezik. Azt vélelmezi ugyanis, hogy a kontraktusoknak azok a feltételei, amelyeket az ügyfelekkel nem egyedileg tárgyaltak meg, eleve tisztességtelenek. A szerződések ettől nem válnak semmissé.

A bankoknak az árfolyamrés alkalmazása, vagy az egyoldalú kamatemelés miatt az adósokra terhelt többletköltségeket tehát jóvá kell majd írniuk – feltéve, hogy az Alkotmánybíróság rendben találja a visszamenőleges hatályú törvényalkotást. Dantesz Péter ügyvéd kérdésünkre elmondta, számos általa képviselt ügyben is sokkal többről van szó: a szerződések olyan hiányosságairól, amelyek miatt a bíróságnak ki kell mondania azok érvénytelenségét.

Jellemző, hogy a kontraktusból nem derül ki, pontosan milyen feltételek mellett módosíthatja a bank a kamatot, de ez önmagában még nem lenne semmisségi ok. Ha viszont az adós azt sem tudhatja biztosan, hogy havonta hány forintot és mennyi ideig kell törleszteni, az igen súlyos hiba. Az ügyvéd látott már olyan papírt, ami csupán annyit tartalmazott, hogy a futamidő valamikor a 120. és a 132. hónap között jár le, az aktuális törlesztőrészletek összegét pedig a bank mindössze a fizetési határidő előtt pár nappal árulja el.

Egyébként még az is előfordul, hogy a devizahitel-szerződésben csak az nem szerepel, hogy az adós annak idején hány svájci franknak megfelelő forintot kapott kölcsön. Efféle okok miatt a bíróságok több szerződés semmisségét megállapították, és születtek már ilyen értelemben jogerős ítéletek is. Ha egy kontraktust érvénytelennek nyilvánítanak, nem feltétlenül kell a jogkövetkezményeket is megállapítani, a bíró a megegyezést a felekre is bízhatja – mondta az ügyvéd.

Ilyenkor el kell számolniuk egymással, összevetve az eredeti kölcsönösszeget és a befizetett részleteket, míg a kamatokat a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint a mindenkori jegybanki alapkamatra figyelemmel kell meghatározni. Dantesz Péter találkozott olyan autókölcsönökkel is, ahol a kamat 13-18 százalék közé esett, miközben az ügyfelek viselték az árfolyamváltozás kockázatát is.

Mindezek alapján az ügyvéd megerősítette: annak, aki hat-hét esztendeje tízéves futamidőre vett fel hitelt például egy Suzukira, mindenképpen érdemes perelnie, ha a vele kötött szerződés támadható. Könnyen lehet ugyanis, hogy az adós eddig befizetett négy-ötmilliót, és a bank követel még kettőt, miközben a kölcsön összege esetleg alig haladta meg a hárommilliót. Mellesleg az autó forgalmi értéke ma már nem lehet sokkal több egymilliónál.

Ebben az esetben, ha a hitel forintban meghatározott összege és a jegybanki kamatok alapján számolnak el, vélhetően arra jutnak, hogy nem az ügyfél tartozik milliókkal, hanem a bank néhány százezerrel. Az ügyvéd hozzátette: a helyzet persze nem ennyire egyszerű, mert a megegyezést általában heves vita előzi meg. Óvatosságra inti viszont Dantesz azokat, akik lakásvásárlás céljára vettek fel hitelt. Azok összege nagyobb és futamideje jellemzően hosszabb, ezért az adósok valószínűleg nem kevés pénzzel tartozhatnak.

A szerződés semmissége pedig azonnali elszámolási és adott esetben fizetési kötelezettséget is jelent, ami sokak számára megoldhatatlan nehézséget okozhat. Az ügyvéd elképzelhetőnek tartja azonban, hogy akár ilyen esetben is megfontolandó lehet a per, mert ha a bank a bíróság előtt veszít, meg lehet állapodni részletfizetésről, esetleg új, kedvezőbb kölcsönszerződésre is lehet remény. Más kérdés, hogy Dantesz tapasztalatai szerint a pénzintézetek sokszor makacsnak bizonyulnak, és a megegyezés helyett inkább a végrehajtást választanák.