A BM szerint nem „tartják fogságban” a közmunkásokat az önkormányzatok

 Többeknek is juthatna elhelyezkedési támogatás

Több mint kétezer közfoglalkoztatottnak sikerült állást találnia február óta az elsődleges munkaerőpiacon az elhelyezkedési juttatás igénybevételével – tudta meg a Magyar Idők. A támogatásnak köszönhetően az egykori közmunkások 22 800 forintot kapnak a keresetükön felül a jogviszony lejártáig. A Belügyminisztérium szerint nem „tartják fogságban” a közmunkásokat az önkormányzatok, de a kedvezményezetteknek bizonyos vállalásokat teljesíteniük kell.

Fél év alatt 2100 közfoglalkoztatott vált jogosulttá elhelyezkedési támogatásra, nekik a versenyszférában sikerült elhelyezkedniük közfoglalkoztatotti jogviszonyuk lejárta előtt – tudta meg lapunk a Belügyminisztériumtól. A februárban indult, elhelyezkedést ösztönző támogatás lényege, hogy azok, akik ma még közfoglalkoztatottként dolgoznak, és a szerződésük lejárta előtt elhelyezkednek a versenyszférában, a fennmaradó időre a bérükön felül 22 800 forint pluszpénzt kapnak addig, amíg a közfoglalkoztatotti jogviszonyuk tart.

Ha például egy munkavállaló nyolc hónapos közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, de két hónap után sikerül elhelyezkednie az elsődleges munkaerőpiacon, a fennmaradó hat hónapban a fizetése mellé további 22 800 forintot kap. Így ha az illető minimálbéres állásban tud elhelyezkedni, akkor akár nettó 100 ezer forintot is megkaphat a közfoglalkoztatási jogviszony fennállása alatt. A program februárban kezdődött annak érdekében, hogy ösztönözze a közmunkások átlépését az elsődleges munkaerőpiacra. A támogatást igénylők száma azonban az elmúlt négy hónapban megugrott, április végéig még csak ötszáz kérelem érkezett a járási hivatalokhoz, azóta ez a szám megnégyszereződött. Korábban írtuk: sokan nem tudják, hogy lehetőségük van a támogatás igénybevételére.

Lapunk kérdésére a Belügyminisztérium cáfolta, hogy az önkormányzatok maguknál tartanák a közfoglalkoztatottakat, ezáltal az olcsó munkaerővel végeztetnék el a települések feladatait. A közfoglalkoztatási mintaprogramok során ugyanakkor a foglalkoztatók, kedvezményezettek eredménykötelezettek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérelmükben munkatervet készítenek, amelyben a program időszakára a foglalkoztatott létszámokhoz tartozó mennyiségi mutatókat is vállalnak. Az időarányos teljesítést a járási hivatalok és a Belügyminisztérium is folyamatosan ellenőrzi. A közfoglalkoztatási programok tervezésénél a fentiek figyelembevételével a programok helyi megvalósításához kapcsolódó feladatokat és az ahhoz rendelt létszámokat együttesen kell figyelembe venni például a mezőgazdasági idénymunkák megszervezésével.

A tárca kiemelte: az adatokból látszik, hogy az elsődleges munkaerőpiacon továbbra is munkára találnak a közfoglalkoztatottak, de egyszerűsített foglalkoztatás keretében (korábban alkalmi munkavállalás) is van lehetőségük több pénzt keresni. Kifejtették: az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatni kívánó munkáltató minden év október 31-ig bejelentheti a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei foglalkoztatási szervnél a következő év május 1-je és október 31-e között általa tervezett egyszerűsített foglalkoztatás helyét, a létszámot és a munka tervezett ütemezését. A megyei foglalkoztatási szerv minden év november 30-ig továbbítja a közfoglalkoztatásért felelős miniszter részére az összesített egyszerűsített foglalkoztatási igényeket.

Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy kevés közmunkást kérnek a vállalkozások, agrárcégek idényjelleggel. Idén január és augusztus között a közfoglalkoztatottakat 429 esetben közvetítették ki a járási hivatalok egyszerűsített foglalkoztatásra, amelyből mezőgazdasági idénymunkára 237 főt irányítottak át. A 429 esetből 143 volt sikeres, a mezőgazdasági idénymunkát tekintve pedig 121. Az elutasított közvetítések 55 százaléka a munkaadók részéről történt. Jelenleg hozzávetőleg 240 ezer fő dolgozik közfoglalkoztatottként, többségük iskolai végzettsége alacsony.

Forrás: Magyar Idők