A családok vagy az elszegényedés éve lesz 2015?

Milyen év lesz 2015? Ez a fő kérdés a mai parlamenti ülésen, ahol megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Varga Mihály minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztését ígérte, Rogán Antal pedig azt, hogy évente 25 százalékkal több közmunkás lesz. Kovács Árpád KT-elnök szerint hatékonyabb adószedésen kellett volna többet gondolkozni internetadó helyett.

 .

A szokásos késéssel, de megkezdődött a parlament mai ülése. A napnak, ahogy a holnapi ülésnek is, egyetlen napirendi pontja van: a 2015-ös költségvetés vitája.

 

A munkahelyteremtés, a családok megerősítése és a gazdaságélénkítés áll a költségvetés középpontjában – kezdte Varga Mihály a büdzsé bemutatását. A miniszter szerint tovább csökkennek a megélhetési költségek, de még több támogatást ígért a vállalkozásoknak is. Magyarországon jövőre elindul minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő programja az EU-támogatásokból – ígérte Varga.

A miniszter szerint a 2014-es gazdasági növekedés folytatódik jövőre is, de a külső környezet miatt óvatos becslésnél maradnak. Ezért 2,5 százalékos növekedéssel, 2,4 százalékos hiánnyal, és 75,4 százalékos államadóssággal számolnak. A kormány számításai szerint 260 ezerrel többen dolgoznak majd, mint a válság előtt, főképp a feldolgozóipar munkaerőigényének köszönhetően (az összképet persze alaposan befolyásolja, hogy a közmunkásokat is beleszámolják az adatokba). Az infláció alacsony, 1,8 százalékos maradna.

A miniszter azt ígérte: 240 milliárd forinttal több marad a családoknál. Kiemelten kezelnék a devizahitelesek ügyét is – Varga becslése szerint 1100 milliárd forint jár vissza a bankelszámoltatás után.

2015 júliusától új otthonteremtési programot ígért Varga. Az eddigi programot kiterjesztik az egygyerekes családokra, valamint a használt lakásokra is.

Azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki tud és akar dolgozni, és ne szoruljon segélyre – mondta a miniszter. A jövő év második felétől több tízezerrel többen vehetnek részt a Start programban, erre 270 milliárdot biztosít a költségvetés. Folytatódik a munkahelyvédelmi akció is. Kevesebbet akarunk költeni segélyre – közölte Varga.

Ténylegesen beindulnak a 2014-2020-as EU-s fejlesztési ciklus programjai is. Hét év alatt 34 milliárd euró érkezik Magyarországra, az egy főre jutó támogatás soha nem volt akkora, mint amekkora most lesz – sorolta. Magyarország egyértelmű nyertese az EU-tagságnak: 296 milliárd forint a befizetési közelezettségünk az 1720 milliárd forint bevétel mellett.

Az országvédelmi alapba 60 milliárd forintot tesznek félre, ezt a tartalékot csak akkor lehet felhasználni, ha nem veszélyezteti a hiánycél fenntartását. Ezen kívül 100 milliárd forintnyi tartalékot képeznek a rendkívüli kormányzati kiadásokra.

A bürokráciában a cél a takarékosság és a hatékonyság növelése. A helyi önkormányzatok központi finanszírozását pedig ezúttal is az ellátandó feladatokhoz kötik. Ezek közül elsősorban a gyerekek ellátárása ígért többet a miniszter. Az adósságátvállalás után ez lesz az első év, amikor az önkormányzatoknak nem kell törlesztésre költeni.

Domokos: sok terv csak részben megalapozott

Domokos László ÁSZ-elnök arról beszélt: a kiadási tervek 82,7 a bevételek 88,9 százalékát ellenőrizték. A költségvetés megfelel az alaptörvénynek, a költségvetési tervezési szabályoknak, és van elegendő tartalék – mondta.

Az államadósság és a hiány alakulására kockázatot jelent, ha a külső feltételek előnytelenül alakulnak – mondta Domokos. De még a tervezettnél alacsonyabb infláció is megnehezítheti a hiánycél tartását. Az EU-források késlekedése pedig akkora kockázatot okozhat, ami évi százmilliárdos nagységrendben mérhető.

A kiadások túl-, a bevételek pedig alulteljesültek, ami az alátámasztottságot illeti. Ennek ellenére az előirányzatok teljesíthetőek. A költségvetés akkor megalapozott, ha a bevételek és a kiadások 80 százaléka teljesíthető, márpedig 0,04 százalék nem megalapozott csak a kiadásoknál, a bevételeknél 1,2 százalék nem az. Igaz, a bevételeknél 20 százalék feletti a csak részben megalapozott arány. Az adóbevételeknél 48 százalék csupán részben megalapozott. Igaz, ennek az is az oka, hogy a benyújtáskor még nem voltak kész az adótörvények, azóta ezeket elfogadták. A tranzakciós illetékből várt bevétel csak részben megalapozott, számításokkal nem alapozták meg – folytatta Domokos.

Az országvédelmi alap 60 milliárdja részben megalapozott az ÁSZ-elnök szerint, mert ennek kéne fedeznie a kockázatok hatását, ha alacsonyabb lenne az infláció, vagy épp magasabb a kamatszint, mint a tervezett. A törvényjavaslat indoklása viszont nem tartalmazza, hogy milyen és mekkora kockázatokkal számolt a kormány.

A legnagyobb bizonytalansági tényezőnek az EU-transzferek egyenlege számít Domokos szerint. Ennek a változása kikényszerítheti, hogy eltérjenek az eredeti finanszírozási tervektől.

Kovács Árpád : netadó helyett hatékony adóbeszedésen kell gondolkozni

A gazdálkodó szervezetek befizetéseinél, az áfánál és a jövedéki adónál folyhat be kevesebb bevétel – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A 2014-es tervek teljesülését megalapozottan vették figyelembe a 2015-ös tervezésnél. A KT-nek alapvető ellenvetései nem voltak a büdzsével szemben. A 2,5 százalékos növekedés elérhető, ha kedvezőek maradnak a külső feltételek – mondta. A bevételi oldalon a fogyasztási adók alakulásánál, valamint az állami vagyon értékesítésénél láthatóak kockázatok.

Tovább élénkülnek a beruházások, a magasabb bérek pedig kedvezően hathatnak a bevételekre is. Az eladósodottság azonban fékezi a növekedést is. A növekedés üteme valószínűleg lassul az idei magas bázishoz képest.

Igen ambiciózus a rés a 2,4 százalékos hiánycél és a 3 százalékos EU-elvárás közt. A külső és belső kockázatok fedezetére azonban magasabb országvédelmi alap kellene szerinte. Az önkormányzatok eladósodásánál is vannak kockázatok, pedig fontos volna, hogy ne legyen újabb eladósodási hullám.

A fogyasztási adóknál, főleg az áfánál kockázatot lát a KT, szerintük túlzottak a kormány várakozásai a feketegazdaság elleni harcban. Az adórendszer kiszámíthatóságáért az adóbeszedés hatékonyságának további javítását kérik. Ezen a ponton megemlítette az internetadót is: mint mondta, az ilyen ötleteket fölöslegessé tehetné, ha hatékonyabb lenne az adóbeszedés.

Nem tekinthetünk el attól, hogy a befektetések vonzása egyre többe kerül, több alkalommal már nem pozitív az egyenleg – mondta Kovács Árpád.

Az államadósság csaknem 1 százalékponttal csökkenhet. A csökkenés akkor is megvalósulhat, ha más makrogazdasági mutatók egy kevéssel rosszabbul alakulnak. Az EU számára azonban fontos az államadósság folyamatos csökkenése, a KT ezért egy hosszú távú államadósság-csökkentési programot javasol a kormánynak. A kormány ezt nem fogadta el: szerintük a meglévő programjuk biztosítja a jó tendenciát.

Rogán: évi 25 százalékkal több közmunkás kell

Rogán Antal a Fidesz vezérszónokaként azzal kezdte: 120 ezer forintos nászajándékot kap minden házaspár a magyar államtól, két éven át havi ötezer forint adókedvezményt adnak nekik. Megemelik a kétgyerekesek adókedvezményét is – mondta.

Egy új szociális támogatási rendszert kell támogatni Rogán szerint: aki munkát képes vállalni, annak adjanak munkát, csökkenteni kell a foglalkoztatást helyettesítő segélyben részesülők számát, helyette inkább közmunkát adnának. Ma nem tudunk mindenkinek munkát biztosítani, de a következő négy évben évről évre 25 százalékkal meg lehet emelni a közmunkások számát.

Tóbiás: a szegényeket sújtja a költségvetés

Az Orbán-kormány nem készült fel arra, hogy egy szakmailag megalapozott költségvetést készítsen – mondta Tóbiás József MSZP-vezérszónok. Ez szerinte az elmúlt húsz év legveszélyesebb költségvetése. Négymillióan élnek létminimum környékén, másfélmillióan mélyszegénységben – sorolta. A kormány másfélmillió embert nem csak az út szélén hagy, hanem belelöki az árokba és még földet is szór rájuk – mondta az elszegényedést bemutató kutatásokat idézve.

A kormány a fogyasztáson keresztül szedné be a legtöbb adót, a 27 százalékos áfa is a legszegényebbeket sújtja – tért át a konkrétumokra. Ebbe a vonalba illeszkedik szerinte az élelmiszerlánc-felügyeleti díj is, amit persze át fognak terhelni a fogyasztókra.

A középfokú oktatásnak nominálisan 25 százalékos csökkenéssel kell számolnia 2015-ben, a gimnáziumi férőhelyek száma drasztikusan csökkenni fog – véli a képviselő.

A külföldi tőke bizalmát eljátszani nem szabad – véli Burány Sándor , a szocialisták másik vezérszónoka. Ő emlékeztetett arra is: hiába csökkenne az államadósság a kormány ígérete szerint, ez jó tíz százalékponttal magasabb, mint amit a konvergenciaprogramban ígértek. A növekedés pedig nagyrészt az autógyártóknak köszönhetik. Kitért az adósság csökkentésére is: mint mondta, tavaly csak egy trükkel sikerült az év utolsó napjaira a kívánt szám alá vinni a mutatót, idén ez már sokkal többe fog kerülni.

Ezért trükközne szilveszterkor a KDNP

Hargitai János KDNP-s vezérszónok azzal válaszolt Buránynak a szilveszteri adósságcsökkentési trükk kapcsán: “igen, az év végén, mert az év vége az a mutatónap, amikor azt minden európai országban mérni kell.” Mint mondta, a gazdaság valóban lehetne jobb állapotban is, ha az MSZP-s kormány nem rossz állapotban adták volna át 2010-ben.

A szolgáltató szektor többet produkál, ez pedig érdemi meglepetés szerinte, mert így nem arra van ráutalva a költségvetés, hogy a mezőgazdaságot milyen helyzetbe hozza az időjárás (a kormány iparosítási politikája itt nem került szóba). A 3,2 százalékos növekedés belső szerkezete ezért a KDNP-s vezérszónok szerint egészségesebb.

A Jobbik szerint ez még az MSZP-nél is rosszabb

A megszorítások és az új adók költségvetése a 2015-ös – kezdte felszólalását a jobbikos Volner János. Mint mondta, 2002 és 2010 közt az MSZP-nek hét megszorító csomagja volt, ebből egyet sem helyeztek hatályon kívül, csak több lett az adó. Ez a költségvetési tervezet épp a települési adó fogalmát vezeti be, ami szerinte azért nagyon veszélyes, mert szinte korlátlan. Az egyetlen cél szerinte az, hogy alacsony legyen a hiány. Az sem igaz szerinte, hogy a bürokráciacsökkentés költségvetése lenne ez, mert az állam sokkal többet költ a saját működési kiadásaira.

Az LMP szerint az EU-pénz sem segít

Schmuck Erzsébet LMP-vezérszónok szerint a stadionprogram, a miniszterelnökség költözése és a közmunkaprogram az, ami a kormány számára igazán fontos. Bebetonozták az elmúlt évek megszorításait, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátások és a környezetvédelem is rosszul jár – mondta. Nincs az a gazdaságfejlesztési program, ami sikeres lehetne ilyen alapokon. Ezen a hátrányon még az EU-tól érkező pénzek sem tudnak segíteni. Az sem derül ki, hogy mit tenne a kormány a legnagyobb fenyegetés, a tömeges elszegényedés ellen – folytatta. Ami pedig a sportot illeti: stadionokat építenek tornatermek helyett. Szerinte “neoliberális mázba csomagolt feudális ámokfutásról” van szó.

Az első függetlenként felszólaló Szelényi Zsuzsanna az oktatáspolitikát és az oktatás költségvetési forrásait bírálta leginkább. Mint fogalmazott, a kormány ugyanis “azt tervezi, hogy megvágja a gimnáziumokat”, és több szakmunkást képez. A gimnáziumi rendszer leépítése szerinte több mint bűn. Azt mondta: a Fidesz üldözi azokat, akik tanulással akarna kitörni a helyzetükből.

A vezérszónoki kör után jöhetnek a képviselői felszólalások, amelyek péntek délutánig programot szolgáltatnak a parlamentnek. A fideszes Szűcs Lajos arról beszélt: a belső kereslet felpöröghet, emellett a hatalmas EU-támogatásból fejleszthetjük a gazdaságot. Emellett folytatódni fog a növekedési hitelprogram, és biztatóak a lakásberuházási mutatók is.

Az MSZP-ből Tóth Csaba azt emelte ki, hogy a költségvetésben egyetlen soron sem szerepel a bankelszámoltatás, csupán az indoklásban. A KDNP-s Latorcai János szerint pedig ez az elmúlt nyolc évben ez a legjobb költségvetés. (Hogy miért épp 2006 óta, az nem derült ki.) Szerinte a kormány még visszafogott is volt a makroadatok előrelejzésénél. A fideszes Simon Miklós a rendőrségnek szánt összeg növekedését dicsérte, erre válaszul pedig Kontrát Károly államtitkár dicsérte egy sort a közbiztonsági programokat. A függetlenek közt ülő Varju László úgy fogalmazott: ha úgy látják, hogy jó úton járnak, akkor az a pokolba vezető út. Az MSZP-s Gúr Nándor szerint perverz újraelosztást hoz a költségvetés és mélyíti a szegénységet.

Több ellenzéki képviselő is felvetette, hogy a foglalkoztatási adatokat csak a közmunka bevonásával és a külföldön dolgozók beszámításával tudja javítani a kormány. Czomba Sándor államtitkár erre azt válaszolta: ha csak a statisztikázásból próbálnának megélni, nem nyerték volna meg a választást. Ami pedig az oktatásügyet illeti: sokkal kevesebb a gyerek, mint évtizedekkel ezelőtt, ezért is kell átalakítani a rendszert és a finanszírozást. “Nincs elég ember az iparba. Ha keresünk maszekba bádogost, nincs” – mondta az államtitkár. A másik felszólaló államtitkár, Kontrát Károly is a statisztitákról bonyolódott vitákba: ő a Jobbikkal szócsatázott egy nagyot arról, hogy javult-e a közbiztonság. “Mi arra törekszünk, hogy gazdasági menekültek lehetőleg ne jöjjenek Magyarországra” – mondta a menekültügyről.