A három legnagyobb tévhit a nyugdíjakkal kapcsolatban

Emberek ezrei csalódhatnak

Élnek olyan tévhitek a köztudatban, amelyek miatt a nyugdíj emberek ezrei számára jelent majd teljesen mást a valóságban, mint amire most jóhiszeműen számítanak. A meglepetés pedig nem lesz kellemes… – olvasható a Figyelő oldalán.

1. Tévhit: „Az állami nyugdíjat az utolsó 5 év bére alapján számítják ki”

   A mai napig sokan úgy gondolják, hogy az állami nyugdíjat az utolsó 5 év alapján számítják, így elég lesz, ha valaki 60 éves korától bejelent(tet)i magát egy tisztességes nettó fizetésre és a nyugdíjprobléma ki van pipálva. A rendszer azonban nem így működik!

Az öregségi nyugdíj kiszámítása esetén, minden az 1988 január 1-je után megkapott bejelentett bruttó jövedelem alapját képezi a kalkulációnak, amely így drasztikusan alacsonyabb átlagbért fog eredményezni, mint ha az utolsó 5 évvel számolnánk. Ezt ráadásul még tovább súlyozzák a ledolgozott évek számával is, azaz például egy 30 éves folyamatos munkaviszony esetén is, – amely a mai világban kimondottan soknak is számít – mindössze az átlagbérünk 68 százalékát kaphatjuk meg! Az tehát, aki az utolsó 5 éves átlagbérére számít nyugdíjként, súlyos csalódásként fogja megélni, hogy az elképzelt összeg fele, vagy harmada érkezik majd meg a postás által. Ha egyáltalán lesz addigra olyan, hogy állami nyugdíj.
 
2. Tévhit: „Nem kell félretenni, mert az állam majd megsegít”
 
   1980-ban még négy aktív keresőre jutott egy nyugdíjas, ez az arány pedig ma, 2015-ben már csak három. Az előrejelzések szerint 2050-re fogunk eljutni oda, hogy 1,5 embernek kell eltartania egy nyugdíjast. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjhoz közel állók jelenleg még az átlagbérük közel 80 százalékát kapják meg öregségi nyugdíjként, viszont aki 30 és 40 év között van, jó ha a fizetése 30 százalékát megkapja majd! További rossz hír ezzel kapcsolatban, hogy ez csak a bejelentett bérre a vonatkozik, a „feketézés”, a vállalkozás, a kihagyások mind-mind tovább csökkentik ezt az arányt. Ráadásul a nyugdíjkorhatár ekkora már legalább 70 év lesz, így idős kisnyugdíjasként a fizetésünk 30 százalékából megélni, finoman szólva sem szép jövőkép. Egyetlen egy megoldás maradt, ez pedig az öngondoskodás, azonban itt is akad egy olyan tévhit, amit jobb, ha tényekre cserélünk.
 
3. Tévhit: „Nincs mérvadó különbség a nyugdíjbiztosítások között”
 
  Jelenleg a nyugdíjbiztosítás a legnépszerűbb olyan nyugdíj megtakarítási forma, amelyet az állam visszaigényelhető SZJA kedvezménnyel is támogat. A tavalyi évben vezették be ezt az új nyugdíj előtakarékossági formát, és már 55.000-nél is több szerződést kötöttek. Nagyon sok ember választ spontán ilyen szerződést, anélkül hogy megfelelőképpen tájékozódna, hiszen úgy van vele, hogy az adókedvezmény mindegyikre ugyanúgy jár, ezért teljesen mindegy mit választ. Nem is sejtik, azonban hogy ezzel forintálisan számítva, akár több tízmilliós hibát is elkövethetnek! Egy kisebb ház árát bukja el ugyanis az ember, aki úgy kötelezi el magát egy 20-30 éves szerződés mellé, hogy nem bizonyosodik meg róla, hogy számára az a legkedvezőbb.
 
   Erre a problémára nyújt megoldást a Nyugdíjbiztosítás.com portál összehasonlító kalkulátora, amely arra használható, hogy a piacon lévő nyugdíjbiztosítások közötti drasztikus különbségekre mutasson rá. Sebestyén András nyugdíjszakértő elmondta, hogy amíg nem fejlesztették le a 23 nyugdíjbiztosítás teljes számítási logikáját, ők sem gondolták, hogy azonos hozamszintet feltételezve is, ekkora eltéréseket mutat majd a kalkulátor.
 
   Példaként említette, hogy ha egy 32 éves munkavállalót veszünk alapul, aki a nettó 200 ezres fizetésének mindössze a 10 százalékát, azaz havi 20 ezret tesz félre a nyugdíjáig, akkor a számára legkedvezőbb és legelőnytelenebb ajánlat között is, a lejárati összeg tekintetében közel 8 millió forintos különbség van! Mindez a veszély a magasabb jövedelműeket ráadásul sokkal jobban is fenyegeti, mert ugyanez a dolgozó nettó 400 ezres jövedelem és havi 40 ezer forint félrerakása mellett, már közel 16 milliót veszíthet el, egy nem megfelelő választás miatt. Ezek a kalkulációk ráadásul pontosan ugyanakkora (éves 6 százalékos) hozamot feltételeznek minden ajánlat esetén, amely még súlyosabbá fokozhatja a helyzetet, hiszen ugyanakkora hozam elérésére más-más esélyünk van az egyes nyugdíjbiztosításokkal. – tette hozzá Sebestyén András.
 
   Fontos azt a kérdéskört is megvizsgálni, hogy a ma rendelkezésre álló 100 Ft a jövőben, a nyugdíjba vonulásunk idején, a folyamatos pénzromlás miatt reálértéken jóval kevesebbet fog érni, így érdemes ezzel is számolni a privát nyugdíjtervünk elkészítésekor. Sebestyén András elmondása szerint, az ügyfelek körében csak elvétve tapasztal olyat, hogy ezzel bárki is számolna, pedig ha csak évi 3 százalékos inflációval is számolunk, akkor tény, hogy a most kiszámolt összegek a jövőben már csak fele ennyit fognak érni.

Forrás: Figyelő