A háttérintézmények beolvasztása: célkitűzések

 Bürokráciacsökkentés

A munkajog.hu cikksorozatában a háttérintézmények beolvasztásának célkitűzéseit, lépéseit és munkajogi következményeit járják körül. Június 13-án tették közzé a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről 1312/2016. Korm. határozatot.

A kormányhatározat zömében 2017. január 1-jétől, bizonyos háttérintézmények esetében később, vagy már 2016. szeptember 1-jétől elrendeli a központi hivatalok és intézmények átalakítását, beolvasztását, vagy jogutód nélküli megszüntetését. A határozat két pontban meghatározza az intézkedéscsomag célját, kilenc pontban a lebonyolítás érdekében teendő intézkedéseket, a melléklet pedig tárcánként felsorolja az érintett intézményeket, hivatalokat, rendelkezve azok sorsáról, és az intézkedés időpontjáról.

Célkitűzések és elvek

A kormányhatározat két célt, illetve elvet deklarál. Egyfelől az állami, államigazgatási feladatokat (a nemzetbiztonsági, rendvédelmi, és intézményfenntartói feladatok kivételével) az elmúlt években kiépített központi irányítású, hierarchikus kormányzati szervrendszerbe, azaz egységes irányítás alá kívánja vonni. Az intézményrendszer szintjei: országosan a minisztériumi, területi szinten a megyei (fővárosi) és a járási (fővárosi kerületi) szint.

Másfelől szerepel a kormányhatározatban, hogy „Magyarország versenyképességének megőrzése érdekében a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányát indokolt mérsékelni”. Ehhez kapcsolódóan a személyi kiadások költségvetési forrásának jelentős visszavágásáról is rendelkezik a kormányhatározat.

A kormányhatározatban tömören megfogalmazott célkitűzések mögött a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020 című, a Miniszterelnökséget vezető miniszter által 2015-ben kibocsátott szakmai anyagban megfogalmazottak állnak. A Stratégia a 2010-2014 közötti Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programok újragondolását, továbbfejlesztését szolgálta. A Magyary Programok eredményének tekintette az állam és annak polgárai közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő kormányhivatalok és a járások rendszerének felállítását (2011 és 2013), további célként pedig a szolgáltató és nemzetközileg is versenyképes állam megteremtését fogalmazta meg. Ebbe az irányba teendő lépésként az ügyfélközpontú megközelítést (kormányablakok létrehozása), a minél egyszerűbb ügyintézési folyamatokat, a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának, illetve hatékonyságának növelését, az elektronikus támogatások fejlesztését (e-közigazgatás), és közigazgatás emberi erőforrás gazdálkodásának fejlesztését tekintette megvalósítandónak.

A Stratégia megállapította, hogy a közigazgatásban 2011-től kezdődően jelentős létszámnövekedés vette kezdetét, noha a szervek száma csökkenő tendenciát mutatott. Ennek oka volt egyrészt az állami feladatvállalás körének bővülése (korábbi önkormányzati feladatok átvétele), másrészt több olyan szervezet integrálása, amelyek korábban nem a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény [Kttv.] hatálya alá tartoztak, továbbá az új feladatok felmerülésekor új központi hivatalok és kormányhivatalok létrehozása.

A Stratégia 7.1.1.1 pontja szól a központi közigazgatás átszervezésének két fő irányáról. Az egyik a központi államigazgatási szervek (minisztériumok, központi hivatalok, kormányhivatalok) földrajzi elhelyezkedésének felülvizsgálatát, esetleges vidékre költöztetését célozza, a másik a középirányító szervek (központi hivatalok, kormányhivatalok) szervezetrendszerének felülvizsgálatát, egyes szervek összevonását, megszüntetését, a párhuzamosságok megszüntetése érdekében – ez utóbbihoz kapcsolódik az 1312/2016. Korm. határozat.

A felülvizsgálat eredményeként a megszüntetett központi hivatalok feladatait meg kell osztani a területi szervek (fővárosi és megyei kormányhivatalok), illetve a minisztériumok között, a területi szerveket pedig közvetlenül minisztériumi irányítás alá kell vonni. Mindez kapcsolódik a hatósági eljárások egyszerűsítéshez, ezen belül a közigazgatási jogorvoslati rendszer reformjához is, mely az eljárások időtartamának csökkentése érdekében a jogorvoslati fórumok és eszközök csökkentését, az ügyek érdemét érintően pedig a bírósági felülvizsgálat elsődlegességét irányozza elő.

A megteendő intézkedések

Az 1312/2016. Korm. határozat alapján el kell végezni egyfelől a feladatok átcsoportosítását, másfelől a szervezeti keretek átalakítását, harmadrészt az ehhez kapcsolódó költségvetési, humánpolitikai, szerződéses kapcsolatok módosításával összefüggő feladatokat.

Mindennek fontos eszköze a normaalkotás: a feladatok végrehajtása jogszabály-módosítást, az alapító okiratok, szervezeti és működési szabályzatok, egyéb belső szabályzatok módosítását igényli. Az említett jogszabályok körébe tartoznak egyfelől az egyes központi hivatalokat és háttérintézményeket, feladataikat meghatározó normák, másfelől a költségvetési, államháztartási jogszabályok.

A kormányhatározat az elsőfokú hatósági eljáráshoz kapcsolódó hatósági feladatokat a járásokhoz vagy a kormányhivatalokhoz, a másodfokú feladatokat pedig az első esetben a kormányhivatalokhoz, a második esetben az irányító minisztériumhoz írja elő átcsoportosítani; az egyéb feladatok közül pedig a valamely szerv országos illetékességével ellátott feladatokat az irányító minisztérium vagy más állami szervek, a területi szinten ellátott feladatokat a kormányhivatalok fogják a jövőben ellátni. A feladatok átcsoportosítást kíséri a feladatkörök áttekintése is, annak érdekében, hogy a feleslegesnek ítélt közfeladatok száma csökkenthető legyen.

Fontos kiemelni, hogy az átalakításhoz kapcsolódó költségvetési módosítások körében a kormányhatározat előírja: az előirányzatok 2017. évi megállapításánál a 2016. évi eredeti költségvetésében meghatározott, valamint a 2016. évi szerkezetváltozásból eredő többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó átvétellel arányos részének csak 80%-a vehető figyelembe mind az átvevő államigazgatási szerveknél, mind az átvevő gazdasági társaságok, illetve alapítványok központi költségvetési támogatásánál. Magyarán: a személyi kiadások csökkentésére kerül sor, mégpedig jelentős mértékben. Ebből következik, hogy az átalakítást minden valószínűség szerint leépítések fogják kísérni.

Forrás: munkajog.hu