A járulékok csökkentéséről és a bérek felzárkóztatásáról szóló megállapodás megkötését vetette fel a kormány

 Akár négy-hatéves alku sem kizárt

Több évre szóló, a járulékok csökkentéséről és a bérek felzárkóztatásáról szóló megállapodás megkötését vetette fel a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs fórumának (VKF) ma délelőtti ülésén. Az egyébként zárt tanácskozás után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy akár négy-hatéves alku sem kizárt, ennek részleteiről azonban még vita van. A munkaadói oldal ugyanis a vállalkozásokat terhelő adókat, például a szociális hozzájárulási adót mérsékelné, a munkavállalói oldal viszont azt szeretné, ha a dolgozói járulékterhek, illetve az szja csökkenne. Ez utóbbi ugyanis – érvelnek a szakszervezetek – azonnal megjelenne a nettó bérek növekedésében, ezen keresztül pedig, főleg az alacsony keresetűek esetében a fogyasztásban is, míg a munkaadói tehercsökkentés a profitban jelentkezne, amit vagy átvezetnek béremelésnek, vagy nem.

– A kettő kombinációja sem kizárt, bár a kormány jelenleg a munkaadói terhek csökkentésében gondolkodik – erről már Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke beszélt érdeklődésünkre a találkozó után. Megerősítette, hogy többéves program került szóba, illetve tárgyaltak a munkaerő hiánnyal kapcsolatos problémákról is, ami sok területen komoly gondot jelent a munkaadóknak.

Konkrét jövő évi minimálbér-emelési javaslatról vagy a 2017-es bérajánlásról egyelőre azért nem beszéltek, mert ennek mértéke nagyban függ a tervezett járulékcsökkentéstől. Kordás László mindenesetre jelezte: a szakszervezeti oldal egységes abban, hogy a nettó minimálbérnek (ez jelenleg 73 815 forint) két éven belül el kell érnie az egy főre számított létminimumot (mintegy 88 ezer forintot). Ehhez pedig jövőre nagyjából 12 százalékos minimálbér-emelkedésre van szükség – tette hozzá.

Amikor a parlament a nyár elején elfogadta az adótörvényeket és a jövő évi költségvetést, akkor a bruttó átlagkereset, a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is 5,1 százalékos emeléssel terveztek. Kérdés, hogy ezt ki tudják-e egészíteni olyan járulékcsökkentéssel, amit a munkaadók és a munkavállalók is elfogadnak.

Forrás: Magyar Nemzet