A kéményseprők nem adták fel

 Próbálkoznak a referendummal

Nem vonulnak vissza a kéményseprők: eddig csak azért nem adták be a kémények évente legalább egyszeri alkalommal történő ellenőrzéséről szóló népszavazási kezdeményezésüket, mert az adatvédelmi hatóság határozatát még nem kapták meg. Ha lesz a kezükben papír, s a kormány nem vonul vissza, próbálkoznak a referendummal – írja a Népszabadság.

 Népszavazási kezdeményezés benyújtását ígérte csaknem két hete Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke, mert úgy látják, ha a kabinet ragaszkodik a szakmában foglalkoztatottak létszámának drasztikus csökkentéséhez, annak tragikus következményei lesznek, hiszen nem lesz, aki a kéményeket ellenőrizze. Ennek megakadályozása érdekében helyezték kilátásba a referendumot.

Azóta viszont semmi nem történt. Az érdekvédő szerint azonban ennek oka nem az, hogy visszavonulót fújtak volna, hanem csupán annyi: a jogszabályok szigorú feltételeket támasztanak, így a népszavazás elrendeléséhez szükséges aláírásokat csak akkor lehet gyűjteni, ha az adatvédelmi hatóság adatkezelőként az indítványozót nyilvántartásba vette.

Ez azonban Vámos szerint még nem történt meg – miközben a vasárnapi boltbezárás ügyében előfordult, hogy a hatóság egy magánszemély beadványára egyetlen nap alatt reagált. Most viszont a szakszervezet jóval hosszabb ideje türelmesen várja nyilvántartásba vételről szóló határozatot.

Vámos szerint nem az a céljuk azonban, hogy ötmilliárdos kiadásra kényszerítsék a társadalmat – a referendum nagyjából ennyibe kerülne –, ezért találkoztak kormányzati szereplőkkel, és ha követeléseikre kedvező választ kapnak, elállnak az ötletüktől. Egyelőre azonban nincs érdemi reakció.

A cél a kéményseprőipari tevékenység hosszú távú, zavartalan ellátásának biztosítása, az emberi élet védelme és a vagyonbiztonság, az új szolgáltatási rendszer pedig a kéményseprő szakmunkásoknak, mestereknek is kedvez, hiszen az ő szaktudásukra, tapasztalataikra a továbbiakban is szükség lesz – emlékeztetett korábbi közleményében Vámos Csaba Pogácsás Tibor államtitkár tavaly március 18-i parlamenti felszólalására. A politikus a kéményseprőipari törvény általános vitája során kérte az Országgyűlést, támogassa a szolgáltatás lakosság számára való ingyenessé tételét.

Az azóta eltelt több mint egy év során viszont kiderült: az újonnan felállított rendszerben alkalmazandó kéményseprők létszáma csökkenni fog – állítja az érdekvédő. A törvényjavaslat indoklásában még 1350 főt jelölt meg a Belügyminisztérium, de mire megszületett a törvény, már csak 947 státust engedélyeztek. Ezt követően 450 állást hirdetett meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amelyre a 750 pályázóból mindössze 250-300 embert kívánnak alkalmazni.

Vámos szerint a drasztikus létszámcsökkentés egyetlen oka a feladatok csökkentése lehet. Ez viszont azt jelenti – hangsúlyozta –, hogy a kormány ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy az ingyenességért cserében csak jóval ritkábban jár ellenőrizni a kéményseprő, még ha ez halálos tragédiákhoz – szén-monoxid-mérgezéshez – is vezet majd. Vagyis: nem évente, hanem kétévente – esetleg még ritkábban – vizsgálnák meg a kéményeket és a tüzelőberendezéseket a szakemberek, aminek a szakszervezet szerint életveszélyes következményei lehetnének.

Vámos Csaba kérdésünkre elmondta, hogy a referendum során arról kérdeznék az embereket: egyetértenek-e azzal, hogy a lakóingatlanokban használt kéményeket törvény alapján évente legalább egyszer ellenőrizzék. Szerinte a referendum elrendeléséhez szükséges kétszázezer aláírás összegyűjtése sem okozhat gondot, hiszen a kéményseprők a lakosság legszélesebb rétegeihez juthatnak el.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által közzétett adatok különben cáfolni látszanak az érdekképviselet adatait. A szervezet honlapján az olvasható ugyanis, hogy a szervezet a kéményseprést 15 megye mintegy 1800 településén veszi át, és több mint négyszáz embert foglalkoztatnak majd. A fővárosban – ahol a legtöbb a kémény van az országban – és 1300 más helyen a szolgáltatást viszont nem ők biztosítják, hanem a korábbi cégek.

Így ebből valóban nem lehet levonni azt a következtetést, hogy összességében kevesebb kéményseprőt alkalmaznának majd. Az viszont egyértelmű: az ingyenessé váló ellenőrzéseket tényleg ritkábban végeznék, amivel a szakma által megrendelt közvélemény-kutatás adatai alapján a lakosság sem ért egyet.

Forrás: Népszabadság