A kormány 2016-tól visszaeső reálbérekkel számol

Költésgvetési tervek Nincs meg az szja-csökkentés

Közepes ütemben növekvő gazdasággal, három százalékra belőtt inflációval, csökkenő reálbérekkel számol a kormány középtávon. A társasági adót mérsékelnék 2016-tól, ám az szja esetében nem látszik ilyen elkötelezettség.

 .

 .

Vagy folytatódnak a nagyívű fejlesztések vagy tényleg egyszámjegyű lesz a személyi jövedelemadó – a jelek szerint ezt a feladványt adta fel a Nemzetgazdasági Minisztérium a kétharmados parlamenti többségnek. A szaktárca a jövő évi költségvetés tervezetéhez most beterjesztett középtávú kitekintésben nem számolt sem a nagy beruházások folytatódásával, sem pedig a már beígért egyszámjegyű szja-val. Ám kimutatott egy, 2018-ra már 600 milliárdosra duzzadó „adósságcsökentési és fejlesztési alapot” – tulajdonképpen azt az összeget, amit a politika szabadon fordíthat arra, amire akar.

Beruházási oldalon a számok csak a paksi bővítéssel és a bűntetés-végrehajtási fejlesztésekkel – vagyis a börtönépítésekkel – számoltak csupán. Az szja-ban pedig annyi biztos, hogy a kétgyermekeseknek adott kedvezménnyel, amely a törvény szerint évről évre emelkedni fog amíg a jelenlegi összeg dupljára nem nő. A többi politikai döntés kérdése – és ebből nem is nagyon csinálnak titkot az indoklás beterjesztői. Igaz, ők nem feltétlenül a jövedelkemadó, hanem az élőmunkaterhek csökkentésével számolnak: vagyis a járulékok mérséklése sem teljesen kizárt a várható adócsökkentések között.
A kiadások és bevételek többi része azonban tulajdonképpen előre meghatározott – már amennyiben a kormány tényleg tartja magát ahhoz, hogy 2018-ra a GDP 1,5 százalékára szorítja le a hiányt, miközben fokozatosan szorítja vissza az állam bevételeit is a kiadásait. Mindez a számok szerint a tételes adók és a kiadások befagyasztásával jár, a bevételek csak azoknál az adóknál emelkednek, ahol ez automatikus. Ilyen az szja, az áfa és a jövedéki adó. Egyedül a társasági adónál lehet a terv szerint mésréklés: 2016-tól jöhet az egységes kulcs. A számszerűsített tervekből ugyanakkor az is kiderül, hogy sem a 27 százalékos áfa, sem pedig a 16 százalékos szja csökkentésével nem számolnak.
Pedig a erre bizonyos szempontból szükség is volna.

A kabinet ugyanis nem számol azzal, hogy a belső fogyasztás felpörög, ahogyan a gazdaság gyors és látványos bővülése is várathat magára középtávon. A közepesen gyorsan – évi 2-3 százalékkal – emelkedő GDP mellé egy 3 százalékra felkuszó infláció kerül, és a kormány ezzel kapcsolatban „szigorúbb monetráis kondiciókra” is számol, vagyis biztosra veszik, hogy szükség lesz kamatemelésre. A növekvő infláció mellé azonban nem társul a béremelkedések gyorsulása. A tervek szerint a bruttó bérek reálértéke csökken (ami jót tesz a termelékenységi mutatóknak), ám mindez az adók mérséklése nélkül a nettó jövedelmek elinflálódását is magával hozza majd.

A kiadási oldalon is maradhat a szigor – a családi kiadások (a magyarázatok szerint demográfiai okokból) mérséklődnek. Ami annyit jelent, hogy az ellátások összegszerű emelkedésére nem lehet számítani. Visszaszorulnak majd az önkormányzatok szociális kiadásai is – előtérbe kerül azonban a közmunka, amely a következő években növekvő szerepet kaphat.

Bővülhetnek viszont az otthonteremtési támogatások, bár a lakáskiadási soron ez nem látszik, az összeg ugyanis nem emelkedik. Ennek magyarázata, hogy a korábbi támogatások összege mérséklődik (részben a hitelek rendezése, részben az ezredfordulós óriási támogatási boom kifutása miatt), így jut majd pénz a tervezett új programok beindítására is.