A közmunkaprogram átalakításán dolgozik a kormány

A kormány felkérésére az érintett minisztériumok a közfoglalkoztatásból való kilépést elősegítő változtatások kidolgozásán dolgoznak – értesült a Világgazdaság.
 .Elismerve a program kedvező elemeit, véleményünk szerint a közfoglalkoztatás a munkaerőpiaci verseny torzulása miatt gondokat is okoz a piaci szereplőknek – közölte a Világgazdaság megkeresésére Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke szerint a rendszer 2011-es átalakítása óta elegendő tapasztalatot nyújtott a program esetleges felülvizsgálatához. Hozzátette: már csak azért is, mert a közfoglalkoztatás kiszorító hatást is gyakorol, miután a programban kapható bérek elmaradnak ugyan a minimálbértől, de nem eléggé ahhoz, hogy ne legyen vonzóbb annál a bérnél, amelyhez esetleg a nagyobb erőfeszítést igénylő mezőgazdasági munkával juthatnának hozzá az érintettek. Éppen ezért úgy vélte, hogy a közfoglalkoztatásban elérhető és a versenyszférában kapható bérek közötti különbséget növelni kellene. A kamara elnöke nem cáfolta értesülésünket, miszerint a kormány a rendszer csiszolgatását tervezi, s mint mondta: a készülő előterjesztéshez a kamara is benyújtotta saját javaslatait.
 

A közfoglalkoztatottak létszáma egyre növekvő tendenciát mutat, míg 2011-ben havonta átlagosan 75 810 fő vett részt a közfoglalkoztatásban, addig 2016 első felében ez a létszám közel 221 ezerre emelkedett. A program tehát elszívhatja a potenciális munkaerőt a versenyszférától, miközben a piaci foglalkoztatóknál betöltetlenül maradnak álláshelyek. Emiatt – jelezte Györffy Balázs – az agrárgazdasági kamara azt indítványozta, a kabinet tegye lehetővé, hogy a vállalkozó által kikért és a munkaügyi központ által kiközvetített közmunkás vagy munkanélküli dolgozó munkabérét terhelő közterheket vagy legalább azok egy részét – a közfoglalkoztatási díjnak megfelelően – átvállalhassa az állam.

 
fotó: MW

„Javaslatunk szerint a munkavállaló így a közfoglalkoztatásit jóval meghaladó bérhez juthatna” – mondta a kamara elnöke. Ezzel ténylegesen vissza lehet irányítani a munkanélkülieket, illetve a közfoglalkoztatottakat a munka világába, ami egyébként a program fő célja. A kamara fontosnak tartja, hogy legyen átjárhatóság a közfoglalkoztatás és a privát szféra között, azaz bármikor mód legyen kikérni, illetve visszaadni a közfoglalkoztatottat. Az agrárgazdasági kamara tagsága körébe tartozó magán-erdőgazdálkodóknak évente írnak ki foglalkoztatási pályázatot, amelynek keretében 100 százalékos járuléktámogatásban részesülnek a munkaadók. Egy hasonló támogatási formának a kézimunkaerő-igényes gyümölcs- és zöldségtermesztésre történő kiterjesztése – akár valamivel kisebb mértékű, 70-80 százalékos támogatási szinttel – nagyban növelné az egész éves foglalkoztatási hajlandóságot – ismertette a kamarai tagok véleményét Győrffy Balázs. Így a mezőgazdasági idénymunka helyett folyamatos alkalmazásban lennének az érintett dolgozók, s ezzel jobban járna a költségvetés is a magasabb összegű és folyamatos éves befizetés eredményeként. Ráadásul – mutatott rá – a közfoglalkoztatási programból ki nem fizetett bér az államnak tiszta megtakarításként jelentkezne.

A NAK az javasolja, hogy a közfoglalkoztatási programot a kézimunka-igényes mezőgazdasági műveletek idején úgy ütemezzék, hogy az ne vegyen el munkaerőt a gazdasági szférától. Mindemellett szükségesnek tartják felülvizsgálni a szociális szövetkezetek működésével kapcsolatban kiírt pályázatot az elbírálás hatékonyságának és az ellenőrzések eredményességének szempontjából és a hatékonyabb működés érdekében. Ezek a szervezetek nem profitorientáltak, működésük teljes egészében költségvetési forrásból biztosított, ezért terményeikkel nem kell a piaci versenyben megméretniük magukat, amivel torzítják az árakat. A kamara szerint a szociális szövetkezetek tevékenységei közé pedig elengedhetetlen felvenni a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatást is. Ezzel ugyanis lehetőség lenne az itt foglalkoztatott személyek valós munkaerőpiaci körülmények között történő foglalkoztatására is időszaki jelleggel.