A közmunkások ellen lép a kormány

Kevesebb pénzt kapnak a polgármeseterek a közfoglalkoztatásra

A fővároshoz hasonlóan több vidéki polgármester is arról számolt be a Népszabadságnak, hogy a kormányhivataloktól kevesebb pénzt kap közmunkára. Megkeresték a Belügyminisztériumot és kaptak választ, ezt azonban átdolgozásra visszakérték.

  Budapesten a felére csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma 2015 márciusában az előző esztendőhöz képest – írtuk kedden. Hasonló folyamat játszódik le vidéken is. Tudósítóinknak több város, illetve község vezetője azt állította, hogy tavaly lényegesen többen jutottak közmunkához, mint amennyien az idén reménykedhetnek. A programok egy része azonban csak áprilisban indul, s az ezekhez kötődő foglalkoztatási pályázatok elbírálása még folyamatban van.
 
   – Épp autóban ülünk, megyünk a kormányhivatalba, hogy elmondjuk, ezt nem tehetik meg Ózddal – mondta Janiczak Dávid, a borsodi város jobbikos polgármestere. – Négyszázhetvennyolc embert szeretnénk foglalkoztatni közmunkásként, ehelyett csak száztizennégy állást igazoltak vissza. Már hétfő este válságtanácskozást tartottunk a hivatalban, s azóta is folyamatosan tárgyalunk a döntéshozókkal. Most ott tartunk, hogy második körben ígértek még plusz harmincfős keretet, de ez sem elég. A Veszprém megyei Ajka kétszáz közmunkás foglalkoztatására kért lehetőséget. Hivatalos választ még nem kaptak, de úgy tudják, mind össze ötvenre számíthatnak. Schwartz Béla szocialista polgármester elmondta, a közmunkásaik harmadát oktatási és szociális intézményekben foglalkoztatják. Harminc ember gazdasági társaságok munkáját segíti, a többiek főként az utcán dolgoznak.
 
  Ahol kevesebb lesz a közmunkás, ott több lesz a segélyre szoruló. Ez azért is gond, mert a szociális kiadások egy részét a központi költségvetés helyett a településeknek kell állniuk. Ajkán százmillióval nő emiatt a város kiadása.
 
   Pécsen is csökken a közmunkások száma. A tavalyi kétezer helyett ezerkétszáz embert vehetnek fel. Amúgy Baranyában, ahol a városokban gyakran tizenöt–huszonöt, a falvakban pedig ötven–kilencven százalék az álláskeresők aránya, ez létkérdés. Szigetváron is az, de látnak esélyt rá, hogy ha a kormány rábólint a pályázatukra, az idén is háromszázötven közmunkást alkalmazhatnak. A pár száz fős Siklósnagyfaluban tavaly még százötven-száznyolcvan közmunkást foglalkoztattak, az idén – jó esetben – kilencvenkettőt. A Siklóshoz kö zeli Egyházasharasztiban hét asszony takarítja a kultúrházat. Szombaton nőnapot tartanak, ezért vezényelték ide őket.
 
   Az Egyházasharasztiban dolgozó hét közmunkás asszonyt, ha beindul a kertészet, átvezénylik. Egykor a téeszben meg Siklóson a bútorgyárban és a kesztyűgyárban dolgoztak – ezek a cégek kimúltak a kilencvenes évek elején. Valamennyien örülnek, hogy márciustól újra bevették őket a közmunkaprogramba, el sem tudják képzelni, mi lenne velük a nettó 50 ezer forintos bér nélkül. Azt mondják, kijönnek belőle, de ha beesik egy váratlan kiadás, elromlik egy háztartási gép, akkor nem vesznek újat, mert tartalék pénzük nincs.
 
  Egyikük férje sofőr volt, a gerince miatt nem tud munkát vállalni, a rokkantellátását viszont elvették, egyetlen fillért sem kap. Az asszony pénzéből és a családi segélyből él a házaspár és érettségire készülő fiuk. Arra a kérdésre, hogy mi lenne, ha közmunka se volna, a nő azt feleli: nem tudja, ezen nem gondolkozott.
 
   A kultúrház előtt egy férfi várakozik kapucnis dzsekiben. János 25 éves. Őt is felvették közmunkásnak, de hogy mi lesz a dolga, még nem tudja. Talán az erdészetbe küldik. Négy évig egy fakitermelő cégnél dolgozott. 110 ezer volt a bére, aztán megszűnt a munka, fél évig segélyt kapott, majd tavaly felvették közmunkásnak és most újra. – E nélkül világvége lenne – morogja a kapucni alól.
 
   – Négy napja lányunk született, Kamilla. Most már róla is gondoskodnunk kell.
 
   Vannak szerencsésebb települések is. A kevés kivétel egyike a négyszáz lelkes baranyai Cserdi, ahol a múlt évben hetvenen, idén hetvennyolcan kapnak közmunkát. Komlón tavaly nyolcszáz közfoglalkoztatott volt, jelenleg hatszáznegyvenen vannak, viszont egy pályázat révén még több mint háromszáz főre kapott ígéretet a város – tudtuk meg Polics József fideszes polgármestertől. A sikeres pályázat érdekében az önkormányzat hatvanmilliós önrészt vállalt, ami egy éve még csupán húszmillió volt.
 
  Az, hogy többet kell az önkormányzatoknak költeniük a közmunkaprogramokra, nem tekinthető kivételesnek, mert a Belügyminisztérium döntése értelmében a nagyobb saját bevétellel rendelkező települések a tényleges költségeknek csak a hetven százalékát kapják. Így a Baranya megyei Sellyének sem kellett tavaly önrészt vállalnia, de a hétszázmillióból gazdálkodó háromezer lelkes városnak idén tizenkétmillióba kerül, hogy újból százharminc közmunkást vehessen fel.
 
   Nem panaszkodtak Nyíregyházán, ahol zökkenőmentesen zajlik a közfoglalkoztatási program – közölte Rendes Sándor városházi szóvivő. Elmondása szerint 2015. február végéig hétszáznyolcvan személyt foglalkoztattak, s az év hátralévő időszakában átlagosan – havi szinten – hétszázötven emberrel számolnak. Valószínűleg a vasi megyeszékhelyen sem csökken a közmunkások száma. Szombathelyen a hajléktalan álláskeresők közfoglalkoztatását elősegítő Start mintaprogram – értékteremtő közfoglalkoztatás – keretében az idén március 16-tól jövő februárig negyven olyan fedél nélküli ember jut munkához, aki korábban nem részesült ebből a lehetőségből. A program összköltsége hetvenötmillió forint, ebből másfél millió az önerő.
 
   Gyöngyös viszont egyelőre nem kapott új keretszámokat – mondta Hiesz György MSZP-s polgármester. Az eddigi közfoglalkoztatási program február végén kifutott, s áprilisig nem indul új. A mátraaljai városban százharminc ember dolgozhatott így, és erre a létszámra a tavaszi–nyári szezonban a polgármester szerint még nagyobb szükség lenne.
 
   Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere sem beszélt konkrét számokról. Elmondta azonban, hogy 2014-ben szinte rátukmálta a munkaügyi központ a közmunka-lehetőségeket a városi cégekre, de szerinte világos volt, hogy ez is egy kampányfogás. A nem kormánypárti településvezetők különben ezt hasonlóan látják.
 
Közmunkát követelt száz roma Tiszavasváriban
 
   A helyi közmunkaprogramba történő bekerülést és a foglalkoztatást követelte mintegy száz roma szerdán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban. Lakatos József, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője elmondta, a járási hivatal előtt összegyűlt romák azt sérelmezték, hogy a közmunkaprogramba korábban felvett több mint száz emberrel az ígéretek ellenére mégsem írták alá a munkaszerződést, így ők kimaradtak a foglalkoztatásból. Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere (Jobbik) azt mondta, a kistérségi Start közmunkaprogramon belül csaknem háromszáz ember foglalkoztatását biztosították, azonban az alkalmazás feltételein a munkaszerződések aláírása előtt változtatott a munkaügyi központ, ezért maradt ki több mint száz ember a programból. Mivel ezt sokan nehezményezték, számukra egy hatvanfős csoport indítását engedélyezte a munkaügyi központ a következő hónapokban – tette hozzá a polgármester.

Forrás: Népszabadság