A közmunkások lehetnek a bérpolitika vesztesei

Az ő fizetésük még csökkent is

A jövő évi 15 százalékos emelés szélesre nyitja az ollót a versenyszférában elérhető legkisebb bér és a közfoglalkoztatottak járandósága között. A kormány még nem döntött arról, jövőre megemeli-e az utóbbiak keresetét – írja a Világgazdaság.

A bérek idei tempós növekedéséből a közfoglalkoztatottak semmit sem érezhettek, sőt az ő fizetésük még csökkent is. Miközben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 6,1 százalékkal, 256 ezer forintra emelkedett január és szeptember között, a KSH adatai szerint a közfoglalkoztatottak átlagbére ugyanebben az időszakban 1,2 százalékkal, 79 ezerre csökkent tavalyhoz képest. (Miközben a nettó keresetek a bruttó átlagot meghaladó mértékben, 7,7 százalékkal emelkedtek, a közmunkások csupán 0,3 százalékkal többet, átlagosan 52 ezer forintot kaptak kézhez.)

A nagy különbség fő oka, hogy a kormány az idén nem emelte, csupán az inflációval korrigálta a közfoglalkoztatottak bérét. Arról egyelőre még nem született döntés, hogy jövőre emelik-e a fizetésüket – tudtuk meg a Belügyminisztériumtól. Ha nem, akkor a korábbiakhoz képest jelentősen lemarad a közmunkások keresete a minimálbértől, amely a nemrég kötött bérmegállapodás alapján jövőre 15 százalékkal emelkedik. Az idén a legkisebb bér 72 százalékára rúgott a közfoglalkoztatottak fizetése, 2017-ben már csak 62 százalékát fogja elérni, ha a kormány nem az emelés mellett dönt.

A Policy Agenda kutatóintézet szerint növelni kellene a közfoglalkoztatottak bérét is, különben növekednek a társadalmi és területi egyenlőtlenségek. A kormányzat szerint a magasabb minimálbér „átkényszeríti” a közmunkásokat a versenyszférába. Az olyan, egészséges munkaerőpiaccal rendelkező megyékre ez igaz is, mint a nyugati országrészben lévők, vagy például Pest megye és a főváros, ahol minimális (0,6 és 3,1 százalék közötti) a közmunkások aránya a foglalkoztatottakon belül – hangsúlyozta elemzésében a Policy Agenda. A kutatóintézet szerint ugyanez nem várható a keleti országrészben, ahol 9–17 százalék között van a közmunkások aránya a foglalkoztatásban. Ott nem az mozdítja ki az embereket a mostani helyzetükből, hogy látják, minimálbéresként többet kereshetnének. Ezekben a megyékben, kistérségekben először a gazdasági problémákat kell megoldani, utána várható el ilyen lépés.

A közfoglalkoztatotti bérek befagyasztása vagy minimális emelése viszont azt is jelentené, hogy azokban a térségekben, ahol a közmunkások aránya magas, nem lesz növekvő belső kereslet – tette hozzá a Policy Agenda. Ezzel szemben az ország fejlettebb centrumaiban a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből következő általános fizetésemelési hullám több pénzt hagy a dolgozóknál, ami növekvő bevételeket is jelent a helyi gazdaságnak. Így várhatóan növekednek majd a már most is jelentős társadalmi egyenlőtlenségek.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ugyanakkor nemrég úgy nyilatkozott lapunknak, hogy növelni kellene a különbséget a közfoglalkoztatásban elérhető és a versenyszférában kapható bérek között. A közfoglalkoztatás kiszorító hatást gyakorol, mivel a bérei elmaradnak ugyan a minimálbértől, de nem eléggé ahhoz, hogy ne legyen vonzóbb annál az összegnél, amelyhez a nagyobb erőfeszítést igénylő mezőgazdasági munkával juthatnának hozzá az érintettek. Ráadásul a közfoglalkoztatottak száma egyre növekvő tendenciát mutat, míg 2011-ben havonta átlagosan 75 810 fő vett részt a közfoglalkoztatásban, addig 2016 első felében ez a szám közel 221 ezerre emelkedett. A kamara elnöke nem cáfolta a Világgazdaság azon értesülését, amely szerint a kormány a közfoglalkoztatási rendszer csiszolgatását tervezi, s mint mondta: a készülő előterjesztéshez a kamara is benyújtotta saját javaslatait.

Forrás: Világgazdaság