A leggyakrabban feltett kérdések az április 20-ai sztrájkkal kapcsolatban

 L.GY.I.K. – április 20.

Hány órát jelent az egésznapos sztrájk?
Mindenki annyi órában tud sztrájkolni, ahány tanítási órája, foglalkozási órája lett volna az adott napon, vagy az intézményvezető által előzetesen előírt más, intézményben töltendő munkavégzés lett volna számára kötelező (éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása).


Lehet-e sztrájk alatt csatlakozni, ill. kilépni a sztrájkból?
Igen, a sztrájk alatt szabadon lehet csatlakozni, és abba is lehet hagyni a sztrájkot. Éppen ezért célszerű feljegyezni minden sztrájkoló esetében a sztrájk kezdő- és befejező időpontját.

Mi a helyzet azokkal, akik csak délután jönnek dolgozni (pl. tanító egésznapos rendszerben, napközis)? Nekik is 8 órától kezdődik a sztrájk?
Nem, nekik attól az időponttól kezdődik a sztrájk, amikortól a délutáni óra vagy napközis foglalkozás kezdődik.

Mennyi pénzt vonhatnak le a sztrájkolóktól?
Azért kell pontosan vezetni, hogy ki hány órában sztrájkolt (amikor tanítási vagy foglalkozási órája lenne, ill. az igazgató vagy óvodavezető által előírt más feladat), mert ezeket az órák személyenként eltérnek. A tényleges levonást úgy kell megállapítani, hogy a sztrájkkal töltött időt a teljes munkával töltött időből kell levonni. Ekkor derül ki, hogy indokolt-e egyáltalán a levonás. Ha pl. valaki nem a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa szerint megállapított heti óraszámban tanít (tehát nem heti 22 órában), hanem heti 24-26 órában, véleményem szerint havi összesítésben ezzel a heti 2-4 órával a heti 22-nél több tanítási órája miatt eleve úgy kell venni, hogy az adott hónapra előírt, 4,33 X 40 óra munkaidőt bőven ledolgozta (4,33 ahetek száma egy hónapban). Az óraszámemeléssel együtt ugyanis nem csökkentették egyéb munkaterheit, holott korábban a heti 22 kötelező órával is heti 40 órás munkaidőt teljesített.
A kötött munkaidőt nyilván kell tartani (Mt. 134. §) A munkaidő-nyilvántartásnak valósnak kell lennie. A pedagógusokkal szemben a Klik által fenntartott intézményekben elvárás, hogy a heti 32 órát nem haladhatja meg.
Most az lenne az elvárás a Klik részéről, hogy mivel “heti 32-t kell nyilvántartani” (nem igaz! A valós adatot kell nyilvántartani!) így a pénteki 2 órás sztrájknál 2 órát, a szerdai egész naposnál 8 órát vonjunk le?
Ehhez képest egyfelől a pedagógus munkaidő-beosztása egyenlőtlen, tehát a munkanapokon nem egyenlően oszlik el. Már emiatt is lehetetlen az automatikus levonás alkalmazása.
Másfelől a Klik-PSZ kollektív szerződés értelmében a heti 32 órás munkaidőt havi átlagban kell figyelembe venni. Ezt pont azért találták ki, hogy a heti 32 óra túllépésért ne járjon feltétlenül pótlék, többletdíjazás. A sztrájknál viszont ez fordítva sül el, hiszen ha havi átlagban megvan a heti 32 óra, akkor akár egy teljes nap is kieshet, még akár így is teljesíthető a kvázi munkaidő-keret.
Summa: egyedileg kell értékelni minden pedagógus helyzetét, általánosítani, automatikusan levonni nem lehet. Szerintem érdemes lesz a sztrájk után a Kormányhivatal munkaügyi szakigazgatási szervéhez fordulni és kérni, hogy vizsgálják ki a KLIK munkaidő-nyilvántartását.

Kik látják el a gyerekek felügyeletét? El lehet-e rendelni vagy engedélyezni sztrájk alatti tanítást?
Elsősorban azok látják el a gyermekek felügyeletét, akik nem sztrájkolnak. A sztrájkolók csak akkor kötelezhetők munkavégzésre, ha mindenki sztrájkol. A sztrájk alatt a nem sztrájkolók feladatait az intézményvezető, ill. intézményegység-vezető határozza meg. Ő osztja be őket a gyermekek, tanulók felügyeletére. Az intézményvezető felelőssége, hogy ha a sztrájk ideje alatt tanítást rendel el, vagy tanítást engedélyez, hogy emellett az intézményben tartózkodó gyermekek, tanulók felügyeletéről a többi, sztrájkban részt nem vevő kollégával gondoskodjon.

Kötelezhető a sztrájkoló, hogy fizetést ugyan nem kap, de ügyeljen a gyerekekre, noha van elég kolléga, aki el tudja látni a felügyeletet, de a vezetőség szerint ő a saját óráját tartja (pl. tanítók esetében)?
A sztrájk alatt a személy- és vagyonvédelemről, ill. ahol a munkáltató erre kötelezett, a még elégséges szolgáltatásról kell gondoskodni. Ebbe nem tartozik bele a tanítás. Amennyiben az intézményvezető úgy látja, hogy a kevés sztrájkoló mellett a tanítás megszervezhető, engedélyezheti, hogy tanítás legyen – ekkor a távolmaradó tanulóknak igazolni kell hiányzásukat – de nem úgy, hogy a nem sztrájkolókkal oldhatja meg a többi tanuló felügyeletét.

A gyerekeknek kell-e igazolni a napot, ha van olyan órájuk, akár csak egy is, amit megtart a nem sztrájkoló kolléga?
Attól függ, hogy az igazgató a sztrájk napja előtt miről tájékoztatta a szülőket. Ha arról, hogy az adott napon sztrájk lesz, emiatt az intézmény csak felügyeletet biztosít, a gyermekek, tanulók távolmaradását nem kell igazolni. Ha az igazgató arról ad tájékoztatást legkésőbb a sztrájk előtti napon, hogy az intézményben a sztrájk alatt tanítás folyik, vagy éppen nem ad ki semmiféle tájékoztatást, akkor a gyermekek, tanulók távolmaradását igazolni kell. (Ez esetben viszont az intézményvezető felelős azért, ha a sztrájkolók magas létszáma miatt nem megoldott a gyermekek, tanulók felügyelete.)

Kell-e pótolni, ill, mikor kell pótolni a sztrájk miatt kiesett napot?
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (3) bekezdése szerint „A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is – elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.” A sztrájk miatt kiesett tanítási órát tehát alapból nem kell pótolni, csak abban az esetben van erre szükség, ha emiatt az előírt követelmények nem volnának teljesíthetők. Nem az a követelmény tehát, hogy ebben a rendkívüli esetben is meglegyen a tanévre előírt 181 tanítási nap, hanem az, hogy a tantervi követelmények átadása teljesíthető legyen. Fölösleges – és a sztrájk erejét gyengíti – a sztrájk napján három tanítási óra megtartása azért, hogy ne legyen a sztrájk napja kieső tanítási nap.

Jár- e díjazás a tanítási nap pótlása esetén?
Amennyiben az intézményvezető előírja a kiesett tanítási nap pótlását, az rendkívüli munkaidőben végzett munkának minősül, amelyért a pedagógusoknak díjazás jár. A díjazás mértékére irányadó a KLIK-PSZ által kötött kollektív szerződés 13.1. pontja.

Forrás: Tanítanék Mozgalom