A magas hitel/fedezeti arány is röghöz köthet

Nehézségek Kevés adósért lesz verseny

Aki jó adós volt, az ingatlan értékéhez mérten kevés a hitele és magas a jövedelme, az jól járhat a forintra váltással. A többiekért – akik akár a devizahitelesek felét is kitehetik – nem valószínű, hogy versenyeznek majd a bankok.

 

Nem csak a bankok elszámoltatásával, hitelük forintra váltásával is sokat nyerhetnek majd egyes devizahitelesek. Az újonnan folyósított forint lakáshitelek kamata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint július óta már alacsonyabb a fennálló svájci frank alapú hitelállomány áltagos kamatánál, a meglévő euró alapú lakáshiteleket pedig már az idén januárban lekörözték az új forinthitelek.

A szabad felhasználású deviza jelzáloghitelekkel is lassan versenyképessé válnak a forint alapú kölcsönök, amelyek átlagos kamata augusztusban 7,75-8,83 százalék között volt. Ugyanekkor a svájci frank alapú hiteleké átlagosan 7,58, az euró alapúaké 8,18 százalékon állt. Ha piaci alapon forintosítanak, a törlesztőrészlete annak csökkenhet, aki alacsonyabb kamatúra tudja cserélni a hitelét, ám ez nem biztos, hogy mindenkinek sikerül majd. Mivel a kamatcsökkentési ciklus egyelőre nem folytatódik, a lakáshitelek kamata is közel járhat már a mélyponthoz.

A bankok elvileg nem kínálhatnak majd rosszabb kondíciókat a régi devizahiteleseknek sem, mint az új ügyfeleknek, de az új ügyfélkör esetében is nagy az eltérések lehetnek a kondícióban. Az OTP-nél például a legjobb minősítésű ügyfélkör 3,5 százalékponttal alacsonyabb kamaton vehet fel hitelt, mint a legrosszabb kategóriába sorolt kliensek, a K&H-nál 1,8 az Ersténé 1,9 százalékpontnyi eltérés is lehet a két csoport kamatai között. A jobb minősítés feltétele általában az intenzív bankszámlahasználat a hitelt folyósító banknál, a magas jövedelem és a stabil munkahely.

Bár még nem lehet pontosan tudni, hogyan fognak kinézni a kiváltó forinthitelek, az szinte borítékolható, hogy sem azokért az adósokért nem lesz versengés, akik késedelmesen fizetik a kölcsönüket, sem azokért, akiknél magas a hitel/fedezet aránya. Július végén viszont a deviza lakás- és szabad felhasználádú devizahitelek csupán 58 százalékát törlesztették pontosan az adósok.

Akinek 90 napnál régebbi, a minimálbért meghaladó tartozása van – vagyis nagyjából minden ötödik devizahiteles –, felkerül a Központi Hitelinformációs Rendszer feketelistájára. Az ilyen adósok hitelképtelenek a bankoknál, de aki rendezi a tartozását, az is ott maradhat egy évig passzív státuszban a rendszerben.

A hitel/fedezet arány is sokakat röghöz köthet. Jövő januártól az MNB rendelete szerint a forint jelzáloghiteleknél a kölcsönadott összeg nem haladhatja meg a fedezetül felajánlott ingatlan értékének 80 százalékát. Jelenleg viszont a deviza lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitelek több mint 60 százalékánál magasabb ez a mutató.

A bankok elszámoltatása után ez a ráta ugyan csökkenhet, de sok adós még így sem válik majd piaci alapon hitelezhetővé. Az alacsony jövedelem is korlátozhatja az adósok lehetőségeit, 400 ezer forintos jövedelem alatt ugyanis a törlesztőrészlet maximum a legálisan igazolható jövedelem fele lehet.

Csak a jelzáloghitelt lehet átváltani

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata alapján várhatóan csak a lakás- és szabad felhasználású jelzálogkölcsönöket forintosítják majd jövőre, az összes devizahitelt nem tervezik megszüntetni. A mintegy 3600 milliárd forintot kitevő lakossági devizahitel-állomány csaknem 95 százalékát azonban a lakáshitelek és a szabad felhasználás jelzálogkölcsönök teszik ki.
A többi kölcsönnél az átlagkamatokat illetően még mindig komoly előnyük van a devizahiteleknek, aki például most egy régebbi svájci frank alapú autóhitelt törleszt, csak feleakkora kamatot fizet, mint aki most vett autót forinthitelre.