A mentősök a sztrájktól sem riadnak vissza

A sztrájktól sem riadnak vissza a mentők, ha nem rendezik érdemben a bérüket, és nem javulnak a munkakörülmények. A kormányzat több intézkedésével is próbálta javítani az Országos Mentőszolgálat helyzetét, de a dolgozók szerint a sikerpropaganda árnyékában csak nő a feszültség.

Áprilisban 6000 mentős kap egyenpólót, -nadrágot és -kabátot, a kollekció több mint 40 ezer forintba kerül. Fizetésemelésről is határoztak a döntéshozók, korszerűsödnek a mentőállomások, és érkeznek majd új autók is.

 – Minden hónapban mutogatjuk a fizetést egymásnak, hogy nézd, ez mennyivel kevesebb, vagy éppen ugyanannyi, mint a többi hónapban. Nekem, amióta itt dolgozom, összesen 20 ezerrel nőtt. De hát tíz év alatt – fogalmazott a Látótérnek János, aki tíz éve szakápoló a szakszolgálatnál.

Az arcát nem vállalta az interjúhoz, mert félti a munkahelyét, ahogy azok a dolgozók is, akik a Hír TV műsorának szerkesztőségét levélben keresték meg végső elkeseredésükben. János – az elmúlt időszakban beharangozott emelések után – nem lát változást a bérpapírján.

A mentők átlagosan 120–150 ezer forintot keresnek, többségük máshol is dolgozik, hogy el tudja tartani a családját. 

– Minden autón kéne lennie vérnyomásmérőnek, de nem működnek, lyukasak, régiek, nincsenek kalibráltatva. Véroxigénszint-mérőket zsebből veszünk, internetről vásároljuk. A cég nem javítja. A cukormérő sok embernek a sajátja. Tehát saját cukormérővel meg vérnyomásmérővel dolgozik sok ember – tette hozzá János.

Hont Márton, aki 2014-ig szakápolóként dolgozott, a túlterheltségről beszélt a Látótérnek. – Láttam azokat a kollégáimat, akik innen oda, onnan amoda és aztán onnan vissza jönnek dolgozni, de hogy otthon mikor voltak, az szerintem előttük is kérdés volt.

Az érdekképviseletek szerint a sztrájk lehet a megfelelő eszköz. „Az emelés akkor lenne kézzelfogható és valós mindenki számára, ha az egészségügyi bértábla követné a mindenkori bérminimumnak a szintjét” – mutatott rá Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke.

A szolgálat főigazgatója szerint az életszerű felajánlásokat elfogadják, a munkaruha legyártása időbe telik, a gépjárművezetők hiánya pedig nem okozhat gondot.

– A közép-magyarországi régióban egy fokkal nagyobb a fluktuációnk, de soha nem veszélyeztette a mentést. Ennek két oka van, egyrészt úgy szervezzük a gépjárműparkunkat, hogy nem a túlmunka terhére erősítjük meg a mentőellátásunkat. A másik pedig, amit teszünk, hogy racionalizáljuk, pontosan figyeljük a mentési tevékenységüket, és oda allokáljuk az egységeinket, ahová éppen szükséges. Tehát soha nem volt veszélyben a betegellátás bármiféle fluktuációs probléma miatt – emelte ki Csató Gábor főigazgató.

A Hír Televíziónak nyilatkozó mentők azonban azt mondják, ez nem lesz mindig így.