A Munkástanácsok a kormány stratégiai partnere lesz

A szakszervezeti reprezentativitásról is konzultáltak

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a kormány stratégiai partnere lesz várhatóan az év végén, vagy a jövő év elején – jelentette be Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott szerdán Budapesten, egy szakmai konzultációt követő sajtótájékoztatón.

Elmondta: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), valamit a Munkástanácsok képviselőinek részvételével tartott több oldalú konzultáción a bérekre, a nyugdíjas korúakra, az életkörülményekre, a külföldi munkavállalásra, valamint a szakszervezeti reprezentativitásra vonatkozó számos kérdéskört vitattak meg.

Nyitrai Zsolt, stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke elmondta, hogy megítélése szerint teljesíthető a 2022-ig kitűzött 40 százalékos reálbérnövekedés. Már eddig is érzékelhetők eredmények, a 11 százalékos bruttó keresetnövekedés az első évben várhatóan megvalósul, a következő években pedig 6-8 százalékos lehet a keresetemelkedés, ami végül kiadja a tervezett mértéket. Az ehhez szükséges teendőkről a konzultáció folyik a szociális partnerek között – jelezte Palkovics Imre.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke

Fontos témakörként említette a nyugdíjas korúak helyzetével összefüggő kérdések tisztázását. Ide sorolta az öregségi nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba mentek keresetkorlátozásának feloldását, amit a Munkástanácsok is javasol. A nyugdíjasszövetkezetek működését jó lehetőségnek nevezte a nyugdíjas korúak egy részének újbóli foglalkoztatására.

A szakszervezeti szövetség elnöke kitért arra, hogy az országon belüli mobilitást elő kell segíteni például munkásszállók építésével, korszerűsítésével. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célkitűzésnek az ösztönzésére a kormány programot is indított. A Munkástanácsok véleménye szerint szükséges emellett a lakhatási támogatás fenntartása.

A szakszervezeti szövetség segítené a külföldön munkát vállalókat is, ennek támogatását kéri a kormánytól, hazai vagy uniós források igénybevételével. Elengedhetetlen a magyar munkavállalók jogbiztonságának garantálása mind külföldön, mind pedig – ha valaki hazatér – belföldön – emelte ki az elnök.

Palkovics Imre szólt arról, hogy a szakszervezeti szövetség időszerűnek tartja szakszervezeti reprezentativitás meghatározásának újragondolását, ám a mostani jogi szabályozást 2019. december 31-ig fenntartaná. Erről már folyik a konzultáció – mondta el.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a szakszervezeti elnök felvetéseihez kapcsolódva elmondta, hogy az elszállásolás körülményeinek javítását a kormány is fontosnak tartja. A munkásszállások építésére, korszerűsítésére indított program a tájékoztatása szerint eddig sikeres, ezért folytatni kívánják.

Szólt arról, hogy a külföldön munkát vállalók körében a visszaáramlás most erősebb dinamikájú, mint az elvándorlásé, így az elvándorlás és a visszaáramlás egyensúlyba került. Ebben álláspontja szerint a belföldi bérek emelkedésének jelentős szerepe van.

A külföldön dolgozó magyarok jogbiztonságának szavatolását pedig egy felállítandó támogató szolgálat segítené – mondta el az államtitkár.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az eddigi egyeztetések egyik fontos hozadéka az állami vagy állami többségi tulajdonban lévő vállalatok, a közszolgáltató vállalatok – MÁV, Posta, Volánok – egyeztető fórumának intézményesítése. Ennek kézzel fogható eredménye a hároméves bérmegállapodás, amit a fórum résztvevői közösen hoztak létre. Emlékeztetett arra, hogy a megállapodás értelmében átlagosan három év alatt 30 százalékkal emelkedik az érintett munkaterületeken dolgozók, mintegy 250 ezer ember bére.

Fónagy János, az NFM parlamenti államtitkára