A Munkástanácsok értékelése a tavaly megkötött 6 éves bérmegállapodásról, és a jövőre vonatkozó javaslatok

 
 
 

A 2017-től érvényes minimálbér és bérminimum-emelés, valamint a járulékcsökkentések folyó évi gazdasági hatásait a rendelkezésre álló adatok alapján január-augusztusi időszakra lehet vizsgálni.

Kitekintő a 2017-es makrogazdasági folyamatokról

A 2017-es évben folytatódik a világgazdaság növekedése, a főbb exportpiacainkon is jellemzően a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés tapasztalható, ami a külső kereslet egyre élénkebb bővülését eredményezi. A közép-európai régió változatlanul dinamikus gazdasági fellendülést mutatott, az EU húzómotorjának tekinthető, amivel összhangban a régió befektetői megítélése általánosan javult.

Magyarországon 2017-re a Magyar Nemzeti Bank 3,6 százalék, a kormány 4,1, míg a piaci konszenzus 3,8%-os gazdasági növekedést valószínűsít, ami az elkövetkező években 3-4 százalék közötti lehet. A jelenlegi folyamatok alapján idén 4% alatti növekedés valószínűsíthető. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta (jelenleg historikus minimumon, 4,2%-on áll) tovább csökken és a beruházások (Q2: +26,8%) tovább bővülnek. A nemzetgazdaság és a versenyszféra foglalkoztatottsága lassuló ütemben emelkedik tovább, amivel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta csökkenése is folytatódik. A gazdasági növekedésben markáns szerepe van a belső kereslet erősödésének is, amelyben meghatározó a beruházások általános és dinamikus emelkedése, valamint a lakossági fogyasztás folytatódó bővülése. A folyamatot az emelkedő foglalkoztatottság mellett a dinamikus reálbéremelkedés és a historikusan magas fogyasztói bizalom támogatja. Emellett a korábban felhalmozott nettó pénzügyi vagyon és a lakossági hitelezés élénkülése, valamint a lakáspiac fellendülésének másodkörös hatásai egyaránt hozzájárulnak a fogyasztásbővüléshez. Az élénk bérdinamika egyre inkább a fogyasztás mellett a lakosság beruházási és megtakarítási döntéseiben is megmutatkozik.[1] A KSH tájékoztatása szerint a kiskereskedelmi forgalom az év első nyolc hónapjában 4,0%-kal bővült.

A hazai árszínvonal emelkedését a mérsékelt importált infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a jövő évre bejelentett áfakulcs-csökkentések is lassítják. Az fogyasztói árak emelkedési üteme idén 2,4% körül alakulhat, ami elmarad a jegybanki célszinttől. Fontos megjegyezni, hogy a bérek oldaláról érdemi inflációs hatás egyelőre nem azonosítható. A MNB várakozása szerint az infláció 2019 közepére éri el fenntarthatóan az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket. A hazai makrogazdasági és a világgazdasági folyamatok, kilátások alapján a monetáris politika gazdasági növekedést támogató iránya rövid-, középtávon fennmaradhat.

Robbantak a bérek, de nemcsak Magyarországon

A bérmegállapodásnak, valamint a piaci alapú bérfejlesztéseknek köszönhetően rendkívüli mértékű béremelkedés következett be. A versenyszféra magas munkaerő-kereslete és a szűkülő szabad munkaerő-kapacitások a bérek dinamikus növekedését okozzák, amihez az év eleji jelentős minimálbér- és garantált bérminimum–emelések is érdemben hozzájárulnak. A feszes munkaerőpiac és a bérmegállapodás együttes hatása az elmúlt években tapasztaltnál erőteljesebb nominális bérdinamikát eredményez a versenyszférában. Ennek eredményeként jövőre várhatóan a fix 2 százalékpont felett további 0,5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, miután a bónusz csökkentés feltétele megvalósulni látszik, hiszen az első három negyedévben 11% felett lesz a béremelkedés.[2] Ez a dinamikus béremelkedés költségekre gyakorolt hatását 2018-ban tovább mérsékelheti, így a munkaerőköltség a bruttó átlagkereseteknél visszafogottabb mértékben emelkedik. Az MNB várakozása szerint a versenyszféra fajlagos munkaerőköltsége az elkövetkező években ettől eltekintve is csak mérsékeltebb ütemben emelkedik, összhangban az élénkülő gazdasági teljesítménnyel és a versenyszférában foglalkoztatottak számának enyhébb növekedésével.

A KSH tájékoztatása szerint az év első hét hónapjában a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a január-júliusi időszakban 12,6% volt az emelkedés mértéke. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 10,1%-kal emelkedett.[3]

Az EU-ban sem ismeretlen a béremelkedés. Az Eurostat szeptemberi adatai szerint éves alapon az euróövezetben 1,8 százalékkal, az EU-ban pedig 2,2 százalékkal nőtt az óránkénti munkaerőköltség április-júniusban. Az első negyedévben még 1,4, illetve 1,6 százalékos emelkedést mértek. A bérek és keresetek a 19 tagú euroövezetben 2,0 százalékkal, a 28 országot számláló unióban pedig 2,4 százalékkal emelkedtek. A nem bérjellegű költségek, köztük a munkáltatói társadalombiztosítási hozzájárulás, 0,8 százalékkal, illetve 1,6 százalékkal kerületek feljebb a második negyedévben. Az első negyedévben az euroövezetben a bérek és keresetek 1,3 százalékkal, a nem bérjellegű költségek pedig 1,6 százalékkal nőttek, míg az EU-ban 1,5 százalékos, illetve 1,9 százalékos emelkedést mértek. A második negyedévinél utoljára 2015 első negyedévében emelkedtek gyorsabban a bérek az euróövezetben.

Ágazati bontás szerint az euróövezeti iparban 1,5 százalékkal, az építőiparban 2,0 százalékkal, a szolgáltatási szektorban pedig 2,1 százalékkal nőtt az óránkénti munkaerőköltség április-júniusban. Az Európai Unióban az iparban 2,2 százalékos, az építőiparban 1,6 százalékos, a szolgáltatási ágazatban pedig 2,7 százalékos volt a növekedés. Éves összehasonlításban Romániában emelkedett legnagyobb mértékben, 18,6 százalékkal az óránkénti munkaerőköltség, a második helyezett Magyarországon 13,0 százalékkal, majd Csehország következik 11,1 százalékkal, Bulgária 11,0 százalékkal és Litvánia 10,4 százalékkal. Csökkenést csak Finnországban mértek, 0,3 százalékot [4].

Remek állapotban a költségvetés

A 2017-es makrogazdasági folyamatok egyértelműen alátámasztják a megállapodás költségvetési sikerét is, illetve folytatásának szükségességét. A KSH 2017. szeptember 29-ei tájékoztatása szerint a kormányzati szektor 2017. I. féléves többlete az előzetes adatok szerint 270,5 milliárd forint, a GDP 1,5%-a volt, 2016 azonos időszakához képest 183,9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,0 százalékponttal magasabb. A bevételek 9,9%-kal emelkedetek, közülük a termelési adók 191,1 milliárd forinttal (6,2%-kal) nőttek, amelyen belül 127,4 milliárd (8,1%) volt az áfabevétel növekedése.  A jövedelemadó-bevételek 96,2 milliárd forinttal (7,9%-kal) voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A kiadások 7,5%-kal nőttek. A bővülés a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 148 milliárd forint (8,1%) volt. A kormány célja szerint idén 2,4% lehet az államháztartási hiány, de a piaci, jegybanki várakozások szerint akár 2,0% alatt is lehet, ami jelentős kormányzati mozgásteret mutat.[5]

Jól látszik, hogy a 2017-től megvalósított jelentős bérfejlesztések, a járulékcsökkentés, illetve a társasági adókulcs mérséklése nettó költségvetési hatásai kedvezőek. Az intézkedések ugyan bruttó értelemben ugyan jelentős – százmilliárd forintos – azonnali kiesést jelent a költségvetésnek. A várt feletti nemzetgazdasági bérdinamika elsősorban a munkához kapcsolódó adóbevételeket növelte, de hatott a fogyasztási, forgalmi adókra is, jelentősen mérsékeli a kiesést. Már látható, hogy az emelkedő bruttó bérekből pedig magasabb SZJA és járulékbevétele származik az államkasszának, a járulékcsökkentés ellenére is. A kedvező munkaerő-piaci folyamatok pedig támogatják a közfoglalkoztatottak számának csökkenését, ami ugyancsak két oldalról jelent segítséget a költségvetésnek.

Reálbér-emelkedés fogyasztásra gyakorolt hatása

Kiemelten fontos kiegyensúlyozott növekedési szerkezet szempontjából, hogy 2013 óta a lakossági fogyasztás egyre markánsabban támogatja a gazdaság fellendülését. Ebben meghatározó szerepe van a kedvező munkaerő-piaci folyamatoknak. A jelentősen javuló foglalkoztatás, az alacsony munkanélküliség, illetve a kiemelkedő bérdinamika, a családi adókedvezmények növelése a bértömeg érdemi emelkedéséhez vezetett. Ezek a folyamatok, ha lassan is, de a fogyasztói bizalom erősödéséhez vezettek.

2016-ban az éves átlagos GDP-növekedés 1,8% volt és az egyetlen igazi növekedési motor a lakossági fogyasztás volt. A statisztikák szerint a háztartások tényleges fogyasztása 3,9%-kal nőtt egy év alatt. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása pedig 5,1%-kal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban volumennövekedés következett be. [6]

Ugyanakkor a lakosság megtakarítási hajlandósága továbbra is magas, a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2016-ban meghaladta a GDP 100%-át, amire eddig még nem volt példa. A visegrádi országokkal összehasonlítva is kimagaslóan erős megtakarítási hajlandóságot és erős pénzügyi pozíciókat mutat.[7]

A fogyasztás több mint egy évtizede nem látott ütemben bővült 2016-ban, dinamikája azonban 2017-ben is elmarad a rendelkezésre álló jövedelem növekedési ütemétől. Ebből, illetve a magas megtakarítási hajlandóságból arra lehet következtetni, hogy a válság óta jellemző óvatossági megfontolások továbbra is érvényesülnek a háztartások magatartásában. A válság óta jellemzően a háztartások a munkaerő-piaci és jövedelmi kilátásaikat bizonytalanabbnak ítélik meg, emiatt növelik megtakarításaikat. Ez visszaköszön a fogyasztási kiadás szerkezetében is, a válság előtti időszakban a kiadások tartós cikkek vásárlására fordított hányada 2016-ban ég mindig 6% körül volt, szemben a válság előtt jellemző 10% feletti értékkel.

A gyorsuló ütemben bővülő fogyasztás azonban egyben a fogyasztói bizalom fokozatos erősödését is jelzi. A javuló foglalkoztatottság, a növekvő reálbérek, a családi adókedvezmények bővülése, illetve az egyre szélesebb körben bevezetésre kerülő áfa-csökkentések a háztartások jövedelmi helyzetét és jövőbeni kilátásait kedvezően befolyásolják. Mindez hozzájárul a magas megtakarítási ráta mérséklődéséhez, amely további teret nyit a fogyasztás emelkedéséhez.

A várható gazdaságpolitikai intézkedések abba az irányba mutatnak, hogy a következő években a fogyasztás gyors ütemű bővülése az következő években is fennmaradhat. A tartósan alacsony és kiszámítható inflációs környezet pedig tovább növelte, illetve növelheti a jövedelmek vásárlóerejét. A minimálbér, illetve a bérminimum további – akár a tervezettnél nagyobb emelése – szükséges ahhoz, hogy a lakosság fogyasztási szokásaiban érdemben tovább enyhüljenek az óvatossági motívumok, illetve, hogy a béremelkedés ütemével jobban korreláló lakossági fogyasztás induljon be. Ez a költségvetési számára is extra adó-, illetve járulékbevételeket eredményezne.

A bérfejlesztések megtakarítási hajlandóságra gyakorolt hatása

A 2013-tól egyre jobban körvonalazódó gazdasági növekedésre a lakosság is reagált. A megtakarítási ráta esetében megfordult a tendencia és óvatos csökkenésnek indult, a 2013-ra jellemző 10% feletti szintről 2017-re 9% alá csökkent, ami az óvatossági motívumok enyhülésére utal. A bizonytalanság különböző formái jelentősen mérséklődtek, a gazdasági növekedés elérte a lakosságot is. A devizahitelek konverziója, a munkanélküliség drasztikusan csökkenése, a rendszerváltás óta nem tapasztalat kedvező hitelpiac kondíciók, illetve a jövedelmek tartós és dinamikus bővülése is hozzájárult a fogyasztói bizalom erősödéséhez. Az utóbbit a hatéves bérmegállapodás is érdemben támogatja, hiszen ez a hosszú távú várakozásokat is alakítja.

A kedvező konjunkturális kilátások, a hitelfelvételi kedv érdemi emelkedése, a reálkamatok vélhetően tartósan alacsony szintje, illetve az igen feszes munkaerőpiac és a jelentős béremelkedések a következő években a megtakarítási ráta további mérséklődését és ezzel a fogyasztás gyorsulását eredményezheti. Nemzetközi összehasonlítás alapján is van még bőven mozgástér, hiszen mind a régióban, mind a fejlett uniós tagállamokban sokkal alacsonyabb, tipikusan 3-4% körüli megtakarítási ráta a jellemző.[8]

Munkaerő-piaci hatások

A bérek emelkedése a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseinek ösztönzésével hozzájárul ahhoz, hogy a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben emelkedhessen a foglalkoztatás. A bérmegállapodások, életpályamodellek, illetve az erőteljes konjunktúra hatására a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradása mellett a bérek felzárkózásának folytatódása is prognosztizálható a következő években. Egyes előrejelzések szerint a reálbérek 2016. év eleji értékükhöz képest összességében közel 40%-kal emelkedhetnek.

Összefoglalás, záró gondolatok

Magyarországon a bérek nem csak a nyugat-európai bérszínvonalhoz képest alacsonyak, de a jelentős év eleji emelés ellenére a visegrádi országok közül is egyelőre csak Romániát előzzük meg minimálbér tekintetében. A többi régiós országban is jelentős minimálbéremeléseket jelentettek be az idei évben, így lemaradásunkat nem tudtuk kellő mértékben csökkenteni. A 2016. novemberi megállapodás alapján 2018-tól a minimálbér 8%-kal 138 000 forintra, a garantált bérminimum 12%-kal 180 500 forintra, a szociális hozzájárulási adó pedig 2,5 százalékponttal 19,5%-ra csökken.

Meglátásom szerint a növekedés üteme a költségvetési állapota, a munkaerő-piaci helyzet, a vállalkozások teherbíró képessége alapján az előirányzottnál az emelése lehetne magasabb is. A régióhoz való dinamikusabb felzárkózás érdekében a minimálbér 13%-os emelésével kialakuló 144 000 forintos szinttel már megközelítenénk a V4-ek legmagasabb minimálbérszintjét produkáló Lengyelországot. A bérminimum esetében pedig 17%-os emelés javasolt, így 188 500 forintra nőhetne. A V4-ek országai is kihasználják a kedvező konjunkturális helyzetet és jellemzően masszív bérfejlesztésekbe kezdtek. Ebben a „versenyben” tartani kell a lépést, főleg úgy hogy a költségvetés remek állapotban van, a kormánynak van mozgástere. A jelenlegi gazdasági környezet kiváló lehetőség arra, hogy az EU átlagbérszintjéhez is erőteljesebben közelítsünk. Hosszabb távon fontos hatás, hogy a növekvő bérek érdemben csökkenthetik a külföldi munkavállalás vonzerejét, sőt egyre többen térhetnek haza a jelenleg külföldön dolgozók közül.

Az alacsony bérprofil az országot a nemzetközi munkamegosztásban alárendelt szerepben tartja, mert alacsony hozzáadott értéktartalmú összeszerelésre és beszállítói tevékenységeket támogat, melynek jövőbeni szerepe csökkenőben, hozzáadott érték-teremtő státusza korlátozott.

A következő években a háztartások fogyasztásának további növekedése és a növekedés bérvezérelt jellegének fenntartása, továbbvitele várható, amelyet az óvatossági motívumok enyhülésén túl több tényező is támogat. Egyrészt a kedvező munkaerő-piaci folyamatokkal párhuzamosan tovább javulhat a családok jövedelmi helyzete. Másrészt a várhatóan továbbra is moderált inflációs környezet támogatja a bérek reálértékének növekedését. Harmadrészt, a gazdaságpolitikai intézkedések várhatóan továbbra is támogatják a fogyasztás élénkülését, a lakosság jövedelmi helyzetének bővülését.

Ilyen lehet például a személyi jövedelemadó esetleges további csökkentése, ami további puffer lehetne, hiszen 1 százalékpontos csökkentés következtében összességében több mint 100 milliárd forint marad a háztartásoknál. Ennek hatásaként enyhülhet a munkaerőhiány, nőhetnek a költségvetés adó-, illetve járulékbevételei, valamint a társadalombiztosítási rendszer is kiegyensúlyozottabb pályára állhat. A bérfejlesztésekkel tehát egyszerre több területen tudja az ország versenyképességét, jövőbeni kilátásait javítani a kormány.

[1] MNB Inflációs jelentés, 2017. szeptember

[2] http://www.origo.hu/gazdasag/20170925-boven-van-tere-a-beremelkedesnek.html, letöltés: 2017.09.30

[3] http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/ker1707, letöltés: 2017.09.30

[4] http://www.portfolio.hu/gazdasag/hogy-lesz-itt-berunio-ha-europaban-is-emelkednek-a-berek.262377.html, letöltés: 2017.10.01

[5] http://www.ksh.hu/gyorstajekoztatok/#/hu/document/krm1706, letöltés: 2017.09.30

[6] http://www.portfolio.hu/gazdasag/18-os-volt-a-gdp-novekedes-magyarorszagon.236905.html, letöltés: 2017.09.30

[7] Magyarország Konvergencia Programja 2017-2021, p: 22 o.

[8] http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/tartos-valtozasok-a-lakossag-megtakaritasi-hajlandosagaban.200928.html, letöltés: 2017.10.01

Tóth Gergely vezető közgazgazdasági szakértő