A napi pihenőidő szabályai 2017-ben

 Változás

A munkavállalót a napi munkavégzés befejezése és a következő napi munkavégzés megkezdése között megillető napi pihenőidő szabályai 2017. január 1-jével némileg megváltoznak, szélesebb körben biztosítva ezzel a munkavállalók számára a regenerációhoz szükséges időt – írja a munkajog.hu.

A napi pihenőidő főszabály szerint legalább egybefüggő tizenegy óra, amelyet a munkáltatónak kell biztosítania. Azaz, a munkáltató kötelezettsége, hogy a munkaidőt úgy ossza be, hogy a munkavállaló számára legalább tizenegy óra megszakítás nélkül rendelkezésre álljon. A pihenőidő-számítás során a munkavégzés befejezése és a következő napi munkavégzés kezdete közötti teljes időtartamot figyelembe kell venni, azaz abba beleszámít például a munkavállaló munkába járáshoz felhasznált utazási ideje is.

A napi pihenőidő nyolc órára csökkenthető az alábbi esetekben:

– az osztott munkaidőben,

– a megszakítás nélküli,

– a több műszakos,

– az idényjellegű tevékenység keretében,

– a készenléti jellegű munkakörben.

A napi pihenőidő a nyári időszámításra történő átállás esetén a főszabály szerinti tizenegy óra helyett tíz, a feltételesen alkalmazható nyolc helyett pedig hét óra is lehet.

A napi nyolc órás, rövidebb pihenőidő alkalmazás, illetve a nyári időszámítással érintett pihenőidőt érinti a 2017. január 1-jén életbe lépő törvénymódosítás. Eszerint a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának el kell érnie legalább a huszonkét órát.

Azaz, amennyiben a munkavállaló számára a nyári időszámítással együtt járó óraátállítás miatt csak tíz óra pihenőidő került beosztásra, úgy a következő napon számára legalább tizenkettő óra pihenőidőt kell beosztani. Ez elsősorban akkor jelenthet gyakorlati problémát, ha a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje tizenkét óra, és abba a munkaközi szünet tartama nem számít be, hiszen ekkor a napi pihenőidő tipikusan rövidebb tizenkét óránál, és így a huszonkét óra biztosításához egy „váltás” kihagyása, vagy szabadnap beiktatása válhat szükségessé. Amennyiben ugyanis a munkavállaló például 05.30-18.30-ig, illetve 17.30-tól 06.30-ig dolgozik (tizenkét óra munkaidő, egy óra munkaközi szünet), akkor a tíz órás pihenőidő utáni tizenkét óra csak akkor biztosítható, ha egy műszakban a munkavállaló nem kerül beosztásra. Ugyancsak problémát okozhat a huszonkét óra biztosítása osztott munkaidő esetén, amikor a munkáltató a napi munkaidőt két részletben oszthatja be és emiatt a napi pihenőidő mértéke is csökken.

Forrás: munkajog.hu