„A 2012. év nagyon nehéz, megszorításokkal teli év lesz, amiből mindenkinek ki kell venni a részét.’’ — mondá az „Úr’’ valamikor a napokban.
Kinek is?2011. évi CLXVI. törvény Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
28. Az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosítása
28. § Az országgyûlési képviselõk javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 5. § (1) bekezdésében az „55%-ának” szövegrész helyébe a „60%-ának” szöveg, a „85%-ának” szövegrész helyébe a „90%-ának” szöveg, 5. §(2) bekezdésében a „100%-ának” szövegrész helyébe a „105%-ának” szöveg, 6. § (1) bekezdésében a „25%-ának” szövegrész helyébe a „30%-ának” szöveg, 6. § (2) bekezdés b) pontjában a „20%-a” szövegrész helyébe a „30%- a” szöveg, 6. § (2) bekezdés d) pontjában a „30%-a” szövegrész helyébe a „20%-a” szöveg, 6. § (4) bekezdésében a „60%-a” szövegrész helyébe a „75%-a” szöveg lép.
1990. évi LVI. Törvény az országgyűlési képviselők javadalmazásáról (jelenleg hatályos szöveg)
5. §14 (1) A pártok képviselőcsoportjai a működésükkel járó kiadásokra havonta képviselőcsoportonként huszonöt képviselő alapdíjának, valamint – képviselőnként – kormánypárt esetében az alapdíj 55%-ának megfelelő, ellenzéki párt esetében az alapdíj 85%- ának megfelelő összeget jogosultak igénybe venni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből. (2) A független képviselő munkájának segítéséhez az alapdíja 100%-ának igénybevételére jogosult 6. § (1)17 A pártok képviselőcsoportjai, valamint a képviselők számára az Országgyűlés hivatali szervezete az Országgyűlés épületében vagy ahhoz közeli épületben – térítésmentesen – munkavégzésre alkalmas irodahelyiségeket és a képviselőcsoportok működéséhez, illetőleg a képviselők munkájához szükséges alapellátást (irodai berendezést, felszerelést stb.), valamint – az erre rendelkezésre álló költségvetési keret erejéig – a képviselők munkavégzésére alkalmas internet-elérést biztosít. A képviselőcsoportok számára biztosított irodahelyiségekben kell elhelyezni a munkájukat segítő köztisztviselőket is, illetve a képviselőcsoport illetménykerete terhére foglalkoztatott köztisztviselőnek nem minősülő munkavállalókat is. A képviselőcsoport – képviselőnként – és a független képviselő a hivatali feladatok folyamatos ellátására havonta a képviselői alapdíj 25%-ának megfelelő ellátási keretet jogosult felhasználni az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből. (2)18 A képviselőcsoportok munkáját segítő köztisztviselők alkalmazásának pénzügyi feltételeit (illetmény, költségtérítések) az Országgyűlés hivatali szervezete költségvetéséből kell biztosítani. Minden képviselőcsoport tizenhárom köztisztviselőre tarthat igényt, valamint minden ötödik tagja után további két – töredékszámítás esetén harmadik tagja után egy – felső- vagy középfokú iskolai végzettségű köztisztviselő, illetve köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló alkalmazására jogosult, azonban a köztisztviselők létszáma a képviselőcsoport tagjainak számát nem haladhatja meg. A képviselőcsoportok a megállapított köztisztviselői létszám a) 20%-a után főtanácsadói, b) 20%-a után tanácsadói, c) 30%-a után az I. besorolási osztály 9. fokozata, d) 30%-a után a II. besorolási osztály 10. fizetési fokozata szerinti, illetménykiegészítéssel növelt és a töredékszámításokat is figyelembe vevő illetménykeretre jogosultak. Az illetménykeret terhére megbízási jogviszony is létesíthető. A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben meghatározott cafetéria juttatások fedezetére bruttó kettőszázezer forintot az Országgyűlés hivatali szervezetének költségvetéséből kell biztosítani. Ezen túlmenően a hivatali szerv döntési jogkörébe tartozó egyéb juttatásokra, valamint jutalmazásra a képviselőcsoportok a megállapított éves bérkeretük 10%-ának megfelelő fedezetre jogosultak, amelynek terhére azonban köztisztviselő nem alkalmazható. (4)20 A képviselők részére az Országgyűlés hivatali szervezete – irodahelyiség rendelkezésre bocsátása nélkül – képviselőnként egy személy alkalmazásának pénzügyi feltételeit (személyi juttatásokat és annak járulékait) biztosítja. A képviselő az alkalmazottját határozott idejű szerződéssel, mandátuma időtartama alatt munkajogi jogviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban foglalkoztathatja. A képviselő vállalkozóval is megállapodhat képviselői munkája segítéséről. A képviselő az alapdíjának 60%-a erejéig számolhat el alkalmazottra, illetőleg vállalkozóra vonatkozó kiadást, amely nem tartalmazza a kifizetett összeg társadalombiztosítási járulékát vagy általános forgalmi adóját. A feladat ellátására, illetőleg vállalkozásra vonatkozó szerződést – az Országgyűlés hivatali szervezete előzetes ellenjegyzésével – a képviselő köti meg az alkalmazottal, illetőleg a vállalkozóval. Az alkalmazással, illetőleg a vállalkozással járó, jogszabályon alapuló nyilvántartási, bejelentési és elszámolási kötelezettségeket az Országgyűlés hivatali szervezete teljesíti.