A nők40+ program tele van igazságtalansággal

Vissza kellene hozni a korábbi rendszert

Nem sikerült túl jól a nők korai nyugdíjazásának szabályozása, ezért az idén ismét módosítani kell a programot, ez esetben nők40+ néven. Szakértők szerint azonban ez csak egy rosszul szabott zakó újragombolása, valójában vissza kellene hozni a korábbi rendszert – írja a Népszabadság.

 

   Akad olyan hölgy az egyik nyugdíjügyekkel foglalkozó fórumon, aki saját bevallása szerint az állami 40+ program révén vonult nyugdíjba, majd egy hét pihenés után visszament dolgozni – vagyis már 62 éves kora előtt megszerezte a teljes összegű nyugdíjat, és most ugyanúgy munkába jár, mint annak előtte.

   Példája csak egy a támogatási rendszer anomáliái közül, amelyek a nyugdíjszakembereket is teljesen elbizonytalanítják. A nők kedvezményes nyugdíjazásának szabályozása most leginkább egy mind hosszabbra és hosszabbra varrott takaróra emlékeztet, amelyet azonban a másik végén folyamatosan bontanak.

   A program alapgondolatával nincs baj: segíteni kellene azokat a nőket, akik 55 éves koruk felett már nem találnak munkát. Idén január elseje és április 30-a között jogosultsági időtől függetlenül ismét lehetőséget kapnak azok a 60 feletti nők és az 55 év feletti, legalább 37 év jogosultsági időt szerzett hölgyek, akik legalább egy hónapja regisztrált álláskeresők. A nők40+ elnevezésű program meglehetősen gáláns ajánlatot tesz:  ha a munkáltató vállalja a foglalkoztatásukat alapvetően nyolcórás munkaviszonyban, akkor az állam 146 ezer forint bruttó bérig a teljes bérköltséget átvállalja. Cserébe bizonyos ideig tovább kell foglalkoztatni a hölgyeket saját költségen.

   A program eredményeképpen a résztvevők munkaviszonyban töltik a nyugdíjig hátralévő időszakot.

   Simonovits András nyugdíjszakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a történet korántsem ilyen szép és kerek. Az ugyanis még rendben lenne, hogy a 60 évesnél idősebb nők a nyugdíjig visszamaradt egy évet ne megalázó álláskereséssel töltsék, és támogassa őket az állam.

   Kérdés azonban, mit gondol ugyanez a rendszer az 55 év felettiekről.

   Esetükben ugyanis a hátralévő időnek csak egy részét finanszírozza majd az állam. Vagyis ha még három éve van a nyugdíjig valakinek, akkor ennek az időszaknak nagyjából a felét támogatja az állam, a többi magánügy.

   Talán abból indul ki a kormány, hogy a munkaadó egyszerűen nem rúgja ki a hölgyet, hanem továbbfoglalkoztatja még másfél évig. De ha nem így dönt – például mert inkább fölvesz egy másik 55 év felettit a munkahelyvédelmi akcióterv keretében, amely éveken át ad járulékkedvezményt –, akkor a nyugdíj előtt álló nő nem igazán nyer az ügyön semmit.

   Hiszen vagy várhatja a következő 40+ programot, amely nyugdíjba segíti, vagy próbálkozik azon a munkaerőpiacon, ahol rendkívül kicsi az esélye arra, hogy állást találjon – hiszen korábban sem jött össze. A szakértő szerint egyéb gondok is vannak a rendszerrel, amely egyébként 2011-ben indult azzal a céllal, hogy majd százezer nőnek biztosítson lehetőséget az azonnali nyugdíjba vonulásra 40 év jogviszony után.

   Szükség volt ugyanis az aránytalanságok korrekciójára és a nyugdíjkorhatárhoz közeledő nők munkaerő-piaci helyzetének javítására. Simonovits szerint ugyanakkor korántsem mindenki jár rosszul: a támogatottak jelentős része magasabb nyugdíjjal és bőven 40 év feletti szolgálati idővel mondhat búcsút a munkaerőpiacnak.

   Megoldás lehetne, ha a nők számára ismét bevezetnék a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét azzal a kitétellel, hogy a járandóság összege a korhatár előtti időszakban alacsonyabb. Ezzel megszűnhetne a most folyamatos toldozgatásnak tűnő, év elején újra és újra megnyíló támogatási programok sora, az érintettek pedig nem izgulnának amiatt, hogy vajon nekik is lesz-e lehetőségük idő előtt nyugdíjba vonulni.

Forrás: Népszabadság