A Századvég szerint megvalósítható a 40 százalékos béremelkedés 2021-ig

 Évi 2,5-2,8 százalékos gazdasági növekedés kell hozzá

Megvalósítható a kormány által tervezett 40 százalékos nettó reálbér-emelkedés 2021-ig, évi 2,5-2,8 százalékos gazdasági növekedés mellett – mondta Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója a Századvég Alapítvány háttérbeszélgetésén szerdán, ahol a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megbízásából készülő legfrissebb vállalati és lakossági kutatások megállapításait mutatták be.

Kutasi Gábor hozzátette, idén várhatóan 7-8 százalékkal nőnek a reálbérek Magyarországon, és az ütem a következő években is tartható a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása és a bejelentett járulékcsökkentésnek köszönhetően. Azonban fontos a fenntartható növekedési pálya is, ami évi 2,5-2,8 százalékos átlagos növekedési ütemet jelent, így 5 év alatt elérhető a szükséges 13-15 százalékos GDP-növekedés.

A már megvalósult feltételek között kiemelte a csökkenő államadósságot, amelynek köszönhetően a GDP 1-1,5 százalékával kevesebbet kell adósságszolgálatra, kamatfizetésre fordítani, valamint a nettó exporttöbbletet és a lakossági fogyasztás jelentős bővülését. Ide sorolta a bürokrácia-csökkentésnek köszönhető megtakarítást is.

Kutasi Gábor hangsúlyozta, a béremelkedés mintegy negyedét a bérhányad növekedése adhatja. A bérhányad azt mutatja, hogy a megtermelt jövedelem (GDP) mekkora hányadát fizetik ki a gazdasági szereplők munkabérekre, és mekkora része lesz tőkejövedelem. Magyarországon a megtermelt jövedelem 47 százalékát költik munkabérekre, míg Nyugat-Európában 55-57 százalék ez az arány – ismertette. A nyugati országok termelékenysége 2-3-szor magasabb, mint Magyarországé, a bérkülönbségek azonban ennél sokkal magasabbak, 4-5-szörösek, a magyar relatív munkabér fele a nyugatinak, ezért fontos a jövedelemátstrukturálás – jegyezte meg.

Vértesy László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető kutatója ismertette a mintegy ezer vállalat és 1500 állampolgár megkérdezésével készített, legfrissebb reprezentatív konjunktúra kutatásának eredményeit. Ezek szerint októberben “beesett” a vállalati konjunktúraindex, csökkent a vállalatok bevétele, elsősorban a GDP kétharmadát adó szolgáltató szektorban és kereskedelemben (mínusz 7 és mínusz 9 körüli érték), míg az iparban kisebb mértékben, mínusz 2 körülire csökkent az index értéke.

Kiemelte, a vállalatok és a lakosság is a foglalkoztatást ítéli meg a legpozitívabban (az index értéke plusz 5 körüli). Azok a cégek, amelyeknek az alacsony hazai kereslet miatt felesleges kapacitásuk van, nem elbocsátásban gondolkoznak, hanem bíznak a gazdasági bővülésben.

Kitért arra, hogy a magyar vállalatok mindössze 10 százaléka exportált szeptemberben, több, mint 80 százalékuk csak hazai piacra termel. Pozitívumként emelte ki a kutató, hogy az exportáló vállalatok stabil arányban vannak jelen, és elmondta, a cégek mintegy 4 százaléka szeretne bekapcsolódni az exportba, sokan tervezik a nemzetközi piacra lépést.

Leginkább az ipari szektorban működő, közép- és nagyvállalatok exportálnak, amelyek főleg vállalati vevőkörrel rendelkeznek – ismertette. Ezek a cégek a nemzetközi verseny miatt többet is fejlesztenek, mint amelyek nem exportálnak – jegyezte meg.

A lakossági kutatásból kiderült, a foglalkoztatást pozitívan értékelik, de ennél negatívabban ítélik meg a gazdasági környezetet, bár a szubjektív anyagi helyzet értékelése javult, a tavalyi mínusz 28-ról mínusz 19-re jött fel,  és várhatóan a béremelésekkel ez tovább fog javulni – mondta.

Elmondta, a lakosság a saját, egyedi kiadásain (élelmiszer, rezsiköltség, üzemanyag) méri le az inflációt, ez alapján magasabb áremelkedést érzékel, mint amit a statisztikai hivatal közölni szokott átfogóbb fogyasztói kosara alapján.

Kitért arra, hogy a pénzügyi szektor iránti lakossági bizalmat mérő indexből kiderült: a lakosság pozitívan áll saját bankjához, biztosítójához, azonban rendszerszinten sokkal rosszabb értékeket látni, elsősorban a pénzügyi válság hatásaként. A pénzügyi szereplők közül a Magyar Államkincstár áll a legjobb helyen, majd a MNB és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal következik. Tartósan negatív tartományban van a bankok és a takarékszövetkezetek megítélése és rendkívül alacsony, mínusz 70 pont körül található a brókercégek indexe. Ez azt jelenti, Magyarországon a részvénypiac nem száll be a lakossági megtakarításokért folytatott küzdelembe, a lakosság nagyon kockázatkerülő, így a bankok tartósan alacsonyan tarthatják kamataikat – fejtette ki az elemző.