A SZEF XIV. kongresszusának nyilatkozata a munka világában tapasztalható sokoldalú, általános romlásról és egy új társadalmi párbeszéd szükségességéről

Az elmúlt öt évben Magyarország kormánya 32 különböző bér- és jogállási intézkedéssel szétzilálta a közszolgálatok korábbi áttekinthető rendszerét, amely minden szakterület és azon belül minden foglalkoztatási csoport munkavállalói helyzetét, előmenetelét, minősítését, továbbképzését kiszámíthatóan szabályozta. Az előzetes egyeztetések nélkül hozott, ellentmondó, a jogi bizonytalanságot fokozó változtatások nem alakítottak ki a társadalom céljait eredményesen szolgáló új rendszert. Fél évtized alatt mindössze négy szakterület életpálya modellje került bevezetésre, és ezek sem minden szempontból megfelelőek. Továbbá ezen ágazatokban sem terjed ki az életpálya és a bérrendezés a gazdasági, műszaki, adminisztratív és különböző háttérfeladatokat ellátó dolgozókra, a fegyveres testületek közalkalmazottjaira.

További ágazatok és jelentős foglalkoztatási csoportok eközben teljesen kimaradtak mindenféle rendezésből, vagy csak – az alapbérbe nem beépülő – kiegészítő bérpótlékban részesültek pl. a kultúrában a legutóbbi hónapokban. A mintegy 690 ezer közszolgálati dolgozó egy ötödét semmiféle bérintézkedés nem érte el, immár 9. éve, és egészen csekély mértékű változást vetít előre néhány területen a 2018. évi központi költségvetés is.

Nincs olyan közszolgálati ágazat, mely ne küzdene súlyos gondokkal. Ennek következtében a lakosságot nem tudjuk a jogos igényei szintjén sem az egészségügy, sem a közoktatás, sem a szociális rendszer, sem a kultúra, sem a közigazgatás területén ellátni.

Eközben a munkavállalók számára kedvezőtlenül változott a Munka Törvénykönyve, és a Sztrájktörvény. Leromlott a munkavállalók jogi pozíciója, és a közszolgálat területén gyakorlatilag lehetetlenné vált a törvényes sztrájk. Megfélemlítik a dolgozókat, korlátozzák a szakszervezeti szerveződés szabadságát. Megszűnt az ágazati és az országos érdekegyeztetés korábbi, minden szakszervezeti konföderációra kiterjedő, háromoldalú szervezete az Országos Érdekegyeztető Tanács. Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács valódi fórummá tételét, érdemi tárgyalások beindítását követeljük.

Többször módosult a civil szervezetek jogállását szabályozó törvény, ami már önmagában is zavarokat keltett, és további kedvezőtlen változtatások fenyegetnek. Aggodalommal figyeljük a bírósági és igazságügyi alkalmazottak munkaviszonyának állami tisztviselői körbe vonását mind a bíróságokon, mind a Belügyminisztériumban.

Sokoldalú és általános romlás tapasztalható általában a munka világában, és a közszolgálatok területén különösen. Mindez az ország állapotának, szellemi színvonalának és a lakosság életminőségnek súlyos romlását okozza, és ha nem változtatunk, akkor még nagyobb károkhoz vezet.

Mindezen változások az érintett szakmákkal való érdemi egyeztetés nélkül, a körültekintően megfogalmazott és kifejtett szakmai és munkavállalói érvekkel ellentétesen valósultak meg.

Súlyosan csorbultak a szakszerűségnek és a minőségbiztosításnak, vagyis a lakosság megfelelő szintű ellátásának feltételei. Még az Alaptörvényben meghatározott állampolgári jogok biztosítása is veszélybe került. Gyengültek a jogvédelem, az érdekvédelem lehetőségei.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, mind az ágazatok dolgozói, mind a lakossági ellátás színvonalának javítása érdekében az eddigieknél is következetesebben folytatja küzdelmét ezekkel a folyamatokkal szemben.

A SZEF XIV. Kongresszusa felkéri a 2018. évi országgyűlési választásokon induló valamennyi pártot, hogy kezdjenek időben érdemi tárgyalásokat a közszolgáltatásokban dolgozó szakszervezetekkel az igazságtalanul és indokolatlanul szétforgácsolt közszféra teljes rendszerének újjáépítéséről, a 21. század igényeinek és az európai színvonalnak megfelelő, szakszerű kialakításáról.

 Budapest, 2017. május 26.    

A SZEF XIV. KONGRESSZUSA

Földiák András

elnök