A törvénymódosítás kiterjeszti a „munkavállalói képviselő” fogalmát a munkajogi védelemre jogosult szakszervezeti tisztségviselőkkel

2018. január 1-től ismét módosul a munka törvénykönyve; a változásokat a Rátkai Ügyvédi Iroda foglalta össze.

A módosításokra egyrészt Európai Uniós irányelvek, másrészt pontosítási okok miatt került sor – olvasható a Rátkai Ügyvédi Iroda munkajogi blogjának friss bejegyzésében.

Változás az egészségi állapotban; kismamák

Korábban is élt a szabály, miszerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A módosítás ezt kiterjeszti azzal, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani (ennek során a munkajogi alapelveket – jóhiszeműség, méltányos mérlegelés elve stb. – megfelelően alkalmazni kell).

December 31-ig hatályos az a rendelkezés a Munka Törvénykönyvében, miszerint a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. Január 1-től a szabály a következőképpen fog szólni: A munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az egészségi állapot változására figyelemmel előírtak szerint nem módosíthatóak, úgy a munkavállaló számára az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, amennyiben várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól pedig fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.

Megváltozott munkaképességűek

A módosítás meghatározza, hogy ki minősül „megváltozott munkaképességűnek”: e szerint megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

a.       akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

b.      aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

c.       akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

d.      rokkantsági ellátásban részesül.

A Munka Törvénykönyve új szabálya szerint évenként a megváltozott munkaképességűeknek öt munkanap pótszabadság jár.

Munkavállalói képviselők

A törvénymódosítás kiterjeszti a „munkavállalói képviselő” fogalmát a munkajogi védelemre jogosult szakszervezeti tisztségviselőkkel. Ez azért fontos változás, mert a munkavállalói képviselőnek minősülő munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a munkavállaló kérheti az eredeti munkakörbe történő visszahelyezést. A módosítás célja az volt tehát, hogy a szakszervezeti tisztségviselő számára is biztosítsa ezen igény érvényesítését.

Minimálbér, garantált bérminimum

A Munka Törvénykönyve módosítása pontosítja a megállapítható alapbér, illetve százszázalékos teljesítés esetén a teljesítménybér minimális mértékét a kötelező legkisebb munkabér mellett a garantált bérminimumra történő utalás beillesztésével (ez csupán egyértelműsítő rendelkezés).

 Forrás: kamaraonline.hu