A tüntetők Orbánnak: Fáj a gerincünk, mert nekünk van

Eredetileg a szociális munka napját akarta megünnepelni az a 1500-2000 ember, aki ma délután az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé, majd innen kis kerülővel a Parlamenthez vonult, hogy petícióban jelezze Orbán Viktor miniszterelnöknek: elegük van a hazugságból, abból, hogy megalázzák, megtévesztik őket, követelik, hogy a szociális ágazatban dolgozók bérét rendezzék végre.

A szociális munka napjából így lett mára a szociális elégedetlenség napja, hiszen a szociális területen dolgozó 92 ezer ember – szociális, idős- és fogyatékos otthonokban, bölcsődékben és a házi segítségnyújtásban tevékenykedők – helyzete valóban tarthatatlan: jelenleg az ágazati pótlékkal együtt ugyanis 80-90 ezer forintot kapnak kézhez. „24 éve dolgozom, 3 gyermekem felnőtt. Naponta 14-16 bölcsis gyereket nevelek. Nettó bérem: 84 ezer. Jövőre: 84 ezer?” – illusztrálja a helyzetet az egyik tüntető bölcsődei gongozó által kifeszített molinón olvasható szöveg. Egy másik táblán ezt olvassuk: 4Fáj a gerincünk, mert nekünk van.”

Fotó: Veres Viktor

Becslések szerint 70 százalékuk – több mint hatvanezren – idén a 2013-as, 87 ezer 150 forintos minimálbérnél is kevesebbet keres. Ezért az összegért éjt napallá téve robotolnak, sokuk a lehető legnagyobb nyomorral szembesül nap mint nap, és miközben a lehető legnagyobb empátiával kell a rájuk bízottakhoz közelíteniük, legyenek bár kisgyermekek vagy idősek, maguk is a mindennapi betevőjükért küzdenek.

Ráadásul most nagyon átverték őket, és már nem először. Hétfőn ugyanis immáron második alkalommal hiúsult meg az ágazatban tervezett bérmegállapodás aláírása. A területen dolgozók sztrájkbizottsága tavaly novemberben alakult meg. Követeléseiket ugyanis a bérek rendezéséről, a munkakörülmények javításáról, az érdekegyeztetés érdemivé tételéről korábban rendre elutasították. Több nyílt levél, petíció és demonstráció után döntöttek úgy, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, amely most hat szakszervezetet tömörít. Követelésük az, hogy az egészségügyi dolgozói illetmény-, illetve bértáblát terjesszék ki a szociális ágazatban foglalkoztatottakra (mind a szakdolgozókra, mind a kisegítő dolgozókra), jogállástól függetlenül. Az ágazatot érintően rendszeres érdekegyeztető tárgyalások legyenek, illetve a szociális ágazat egészére kiterjedően jogszabály írja elő, hogy a munkaközi szünet a munkaidő része.

 

Azt, hogy milyen hangulat uralja az ágazatot, jellemzi Ferencz Norbert egyik bejegyzése az ereszem.blogspot.hu oldalon: „(…) nemcsak minket néz le az állam, hanem azokat is, akikkel foglalkozunk. Soha nem volt időszerűbb az összefogás szakdolgozók és az érintettek között. A szociális ellátásokat igénybevevők vagy az épp ezzel kapcsolatba kerülők között. (…) A szociális dolgozók lealacsonyítása egyenesen arányos a szociális ellátás által érintett milliók nyomorúságával és jövőbeni még inkább kilátástalan helyzetével”.

Fotó: Veres Viktor

A sztrájkbizottság tevékenysége kezdetben sikeres volt: kezdő lépésként bevezették a szociális ágazati pótlékot, és megkezdődött az életpályamodell kidolgozása is. Ekkor attól lehetett tartani, hogy a kormány sikeresen megosztja a szakmát: az egyik tábor ugyanis elkötelezett a béremelés mellett, a másik a pótlékkal is megelégedne az „az is több mint a semmi” elve alapján. A sztrájkbizottság érdekképviseleti szervei azonban szilárdan tartották magukat eredeti követeléseikhez: – Attól tartunk, hogy ahogy adják a pótlékot, úgy bármikor el is vehetik. Nem pótlékokkal kell igazítani a béreken, hanem valódi béremeléssel. Ráadásul több szociális intézmény fenntartója jelezte, hogy attól tart, nem fogják megkapni a pótlékoláshoz a fedezetet az államtól. Szerintem joggal tartanak ettől – mondta korábban lapunknak Köves Ferenc szociális munkás, a tárgyalóbizottság egyik tagja.

Az új kormány megalakítása ugyan megakasztotta a tárgyalási folyamatot, de végül idén szeptemberben Balog Zoltán humánminiszter kinevezte az új kormányzati tárgyalót, Nyitrai Imre helyettes szociális államtitkárt. Azt először lapunk írta meg október elején, hogy sztrájkra készül az ágazat a bérmegállapodás elmaradt aláírása miatt. Akkor a bölcsődei dolgozók jelezték: a kormány azzal, hogy visszalépett a megállapodás aláírásától – a kitűzött nap előtt egy munkanappal – azt jelenti, hogy semmibe veszi a szociális ágazat dolgozóit. „Ezzel a lépéssel immár az is világossá vált, hogy a szociális életpálya kidolgozása és bevezetése is csak időhúzás volt és a mézesmadzag szerepét töltötte be! Nincs más út tehát, mint a sztrájk” – írták. Ennek ellenére folytatták a tárgyalásokat egészen mostanáig. A második, hétfőre tervezett aláírás ugyanis – ahogy azt már megírtuk – szintén meghiúsult. A humántárca ezt azzal magyarázta, hogy az érdekvédelmi képviselet további garanciákat kért. S ez nem is csoda: a költségvetési tervezetben az idén is biztosított bérpótlékon túl ugyanis egyetlen árva fillér sincs a januári béremelésekre. A szaktárca ajánlata épp az volt, hogy ha a jövő év közepéig kialakítják a fenntartható szolgálati struktúrát, akkor 2015 közepétől akár kigazdálkodható lesz a béremelés forrása is.

 

A szociális dolgozók szerint mindezért vonult – becsléseink szerint – az 1500-2000 ember ma utcára. Köves Ferenc szerint látszik, hogy a januári béremelésből nem lesz semmi, a kormány július 1-től ígéri a bérrendezést. Azaz fél évvel eltolja a béremelést, a konkrét életpályamodell bevezetését pedig egy újabb évvel tolná el. – Ha a kormány betartja a júliusi emelést, akkor sem lesz okunk a felhőtlen örömre, mert ezzel együtt is elmarad a szociális dolgozók bére a másik két humánágazataban, azaz az egészségügyben és oktatásban dolgozók bérétől – fogalmaz, hozzátéve, ha nem lesz a júliusi ígéretnek garanciái a kormány oldaláról, akkor elképzelhetőnek tartja a sztrájkot.

A Parlament elé érve Szűcs Viktória kezdte a felszólalók sorát. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke erőteljes, hatásos beszédben szögezte le: “elég volt”. Hangsúlyozta, a megállapodás aláírásától többször visszalépett a kormány, de az utolsó csepp az volt, amikor a benyújtott költségvetési tereveztből világosan kiderült, egyetlen fillér sincs az ágazati pótlékon kívül a bérrendezésre. – Ezért nem volt mit aláírnunk hétfőn. Elég volt a hitegetésből! Elég volt a hazugságokból! – fogalmazott a a BDSZ elnöke, aki emlékeztetett arra is, hogy volt, amikor a miniszterelnök még olyasmit mondott, hogy “senkit nem hagyunk az út szélén”, meg azt, “senki nem járhat rosszabbul”. Idézte Balog Zoltánt is, a humán tárca vezetője nem régiben egy bölcsőde átadásán azt mondta, “stratégiai kérdés a bölcsőde”. – Úgy vélem, az abban dolgozók bére is az. Éhbérért óriási felelősséggel nem lesz aki ezekben az intézményekben dolgozzzon – fűzte hozzá, majd Varga Mihály, gazdasági miniszter szavait idézte, aki azt nyilatkozta a bölcsődéről, hogy az “a családoknak nélkülözhetetlen többlet”. A bölcsődében dolgozóknak a bérrendezés jelenti a nélkülözhetetlen többletet. – Javaslom, mi kapjuk meg januárt elsejétől az ő bérüket, ők meg a mi fizetésünket – zárta beszédét. Ha ez a mesebeli kívánság most teljesülne, és államtikári fizetést vihetne haza egy bölcsődei dolgozó, akkor éppen a tízszeresét keresné.

Fotó: Veres Viktor

A beszédeket követően a sztrájkbizottság képviseletében Szűcs Viktória, Kónya Gusztávné, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének elnöke, és Kiss László, Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke elindultak a miniszterelnökség felé, ahol a szociális ágazatban dolgozók petícióját a miniszterelnökség levelezési osztályának vezetője vette át.

Az utcán tüntető szociális szakemberek – köztük egyetemi hallgatók is – nem csak a bérrendezés elmaradása miatt demonstráltak. Félnek, hogy a szociális ellátórendszer lebegtetett átalakítása mögött valójában elbocsátási szándék áll. Azért is felháborodásukat fejezték ki, hogy a szegény sorban élő, kiszolgáltatott embereket bünteti a kormány szociálpolitikája.

Csütörtökön kormányülés lesz. Ha ott nem merül fel, hogyan lehetne megtalálni azt a nagyságrendileg húszmillárd forintot, amely fedezné a béremelést, akkor Szűcs Viktória szerint már nincs értelme visszaülni a tárgyalóasztalhoz.