A vasárnapi munkavégzés korlátozásának hatása

 

A vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző egyeztetéseken az ellenzők érvei között kiemelt hangsúlyt kapott a negatív foglalkoztatási következmények előrejelzése.

A bevezetést követő első negyedévre most már elérhetőek a foglalkoztatásra, a kereskedelmi munkahelyek számára és a munkahelyet kereső (köztük a munkanélküli) kereskedelmi gyakorlattal rendelkező dolgozók számának alakulására vonatkozó adatok. A következőkben ezekről adunk áttekintést és értékelést, különös tekintettel a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának esetleges foglalkoztatási következményeire.

A teljes kereskedelmi ágazatra a KSH által mért foglalkoztatási adatok szerint idén márciust, tehát a nyitvatartási korlátok életbelépését követően, a korábbi időszakhoz képest a fizikai foglalkozásúak létszáma kismértékben csökkent. Április és május átlagában az első negyedévi átlaghoz képest összesen 2 200 fős a csökkenés. A létszámcsökkenés túlnyomó hányada (több, mint négy ötöde) a részmunkaidős állományban következett be, a teljes munkaidőben foglalkoztatott létszámra a csökkenésnek csak a kevesebb, mint egyötöde jutott. A részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb részaránya a csökkenésben összefüggésben állhat a vasárnapi nyitva tartás korlátozásával, mivel a részmunkaidős dolgozók között gyakoribb a hétvégi foglalkoztatás, mint a teljes munkaidősök között.

A rendelkezésre álló további adatok azonban azt is jelzik, hogy a nagyrészt részmunkaidősöket érintő foglalkoztatás csökkenés ellenére, vagy inkább vele párhuzamosan, a munkaerő iránti keresleti és kínálati viszonyok a korábbiakhoz képest kiegyensúlyozottabbá váltak a kereskedelmi ágazatban. A korábbi, nagymértékű munkaerő túlkínálati állapot helyett közel egyensúlyi állapot alakult ki. Amíg 2014 I. negyedévében a kereskedelmi munkatapasztalattal munkahelyet keresők száma még csaknem kétszerese volt a rendelkezésre álló üres kereskedelmi álláshelyek számának, addig 2015 II. negyedévére, tehát a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának bevezetését követő időszakban, a kereskedelmi gyakorlattal állást keresők száma országos átlagban már csak 5%-kal haladta meg az üres álláshelyek számát. Így tehát a vasárnapi nyitva tartás korlátozása utáni időszakban is folytatódott a kereskedelmi ágazatban a munkaerő túlkínálat leépülése, a munkaerő kereslet és a munkahely kínálat közeledése egymáshoz.

1Forrás: NGM Elemzési és bérpolitikai osztály

A fenti diagram arról is tanúskodik, hogy az álláskeresők és az üres álláshelyek száma közti -időben egyébként csökkenő mértékű- eltérések azokban a régiókban a legnagyobbak, ahol a legalacsonyabb a gazdasági fejlettség és a legrosszabbak a településközi tömegközlekedés feltételei (vonalhálózati sűrűsége, menetrend szerinti gyakorisága).

Országos átlagban az egyensúly közeli állapot kialakulásának hátterében két tényező húzódik meg. Egyfelől az üres (betölthető) munkahelyek száma a 2014 I. negyedévi 10 400-ról 2015 II. negyedévére 15 500-ra emelkedett, ami csaknem 50%-os növekedést, 5 100 több üres álláshelyet jelent, mint tavaly év elején. Különösen figyelemreméltó, hogy az üres álláshelyek száma a vasárnapi nyitva tartás korlátozását követően is tovább nőtt: a betölthető álláshelyek száma a vasárnapi nyitva tartás korlátozását követő negyedévben 13%-kal, 1360 meghirdetett üres álláshellyel haladta meg az előző, tehát a vasárnapi nyitva tarás korlátozásának bevezetését megelőző negyedév adatát.

2Forrás: NGM Elemzési és bérpolitikai osztály

Ha a 2015 első félévében bejelentett üres álláshelyek 5 832 darabos növekményét egybevetjük a 2015 első félévében bekövetkezett csoportos létszámleépítések (munkahelymegszűnések) összesen 907 fős adatával, akkor ebből is az látható. hogy a vasárnapi nyitva tartás korlátozása kapcsán beharangozott nagyarányú munkahelymegszűnések jóslata eddig nem látszik beigazolódni. Ezt a megállapítást akkor is helytállónak ítéljük, ha figyelembe vesszük, hogy a csoportos létszámleépítésekről szóló adatszolgáltatás a 30 napon belüli 10 fő feletti munkahely megszűnéseket regisztrálja egyazon munkáltatónál. Mivel a vasárnapi nyitva tartás korlátozása elsősorban a nagy alapterületű üzleteket működtető és nagyobb létszámot foglalkoztató üzletláncokat érintette hátrányosan, ebben a körben vártak jelentős nagyságrendű (azaz csoportos) létszám leépítéseket.

A munkaerő kereslet és kínálat javuló egyensúlyát fejezi ki egy másik adatsor is, nevezetesen a kereskedelmi gyakorlattal munkahelyet kereső munkavállalók számának a folyamatos csökkenése. Amíg 2014 első negyedévében még 20 560 álláskeresőt regisztráltak kereskedelmi munkatapasztalattal, addig 2015 második negyedévében már csak 16 170 főt, azaz 21%-kal, csaknem 4 400 fővel kevesebbet.

3Forrás: NGM Elemzési és bérpolitikai osztály

Az egyensúlyi állapot javulása mögött azonban nemcsak kedvező jelenségek húzódnak meg (mint a mérsékelt számú munkahely megszűnéseket felülmúló új munkahely kínálat). A legfontosabb nem igazán kedvező fejlemény abban ragadható meg, hogy csökken a munkavállalók érdeklődése is a kereskedelmi álláshelyek iránt. 2015 II. negyedévében például annak ellenére csökkent a kereskedelmi gyakorlattal munkát keresők aránya az üres munkahelyekre vetítve, hogy közben az újonnan bejelentett álláshelyek száma is mérséklődött. Úgy tűnik azonban még jobban csökkent azok száma, akik kereskedelmi munkatapasztalattal kívánnak ismét kereskedelmi munkahelyen állást vállalni. A munkaerő keresleti-kínálati viszonyok területi jellemzői, annak nagymértékű eltérései szintén a kereskedelmi munkahelyek romló vonzerejét bizonyítják. Az ország fejlettebb, alacsonyabb munkanélküliségi rátájú régióiban ma már kifejezetten munkaerőhiány mutatkozik a kereskedelmi ágazatban. Budapesten és Pest megyében a rendelkezésre álló álláshelyek száma csaknem kétszerese a kereskedelmi gyakorlattal állást keresőknek, a Nyugati és a Közép-Magyarországi régióban is 15%-kal több az álláshely, mint az állás kereső. Az elmaradott térségekben fordított a helyzet: az Észak-magyarországi régióban a kereskedelmi munka tapasztalattal állást keresők száma még mindig több, mint hatszorosa az üres álláshelyeknek, a dél-alföldi régióban is csaknem kétszeres az ilyen álláskeresők száma a be nem töltött munkahelyekhez képest. Az állást keresők többlete az üres munkahelyekhez képest azonban ezekben a fejletlenebb régiókban is rohamosan csökken, a többlet ma már átlagosan csak a fele az egy évvel ezelőttinek.

Ezek az adatok egyértelműen igazolják, hogy a kereskedelmi munkahelyek rohamosan veszítenek a versenyképességükből és csak az elmaradott régiókban képesek munkaerő utánpótlást biztosítani az üres álláshelyek betöltéséhez.

A kereskedelmi munkahelyek vonzerő vesztésében kiemelkedő szerepe van az alacsony bérszínvonalnak és az alacsony bérekhez képest kedvezőtlen munkakörülményeknek. Az alábbi ábra szerint a bérelmaradás a versenyszféra átlagához képest ráadásul növekvő mértékű.

4Forrás: KSH Munkaerőpiaci adatok

A bérelmaradás és az ehhez képest különösen magas munkaintenzitás olyan hátrány az ágazatban, amit a vasárnapi pótlék önmagában biztosan nem képes kompenzálni. A kereskedelmi ágazatban érdekelt szakszervezetek előtt ezért az a megoldandó feladat, hogy olyan bérezési feltételeket segítsen kiharcolni a munkavállalók számára, amelyek nem a többletmunka és többlet munkaidő fejében elérhető pótlékokkal, hanem a rendes munkaidőben elvégzett munkáért járó magasabb alapbérekkel honorálja az itt dolgozók erőfeszítéseit.

Lajtai György