Alkotmányellenes az a rendelkezés, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel szemben az ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya idején évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni – olvasható az Alkotmánybíróság (Ab) honlapján szerdán közzétett közleményben.
Az Ab hétfőn meghozott határozatáról szóló közlemény szerint „alaptörvény-ellenes a nemzetbiztonsági törvénynek az a módosítása, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonya fennállása alatt folyamatosan nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt áll, és ennek során vele szemben naptári évenként kétszer 30 napig titkos információgyűjtést is lehet folytatni”.
Az ügyben Szabó Máté korábbi ombudsman fordult az Ab-hez, amely a kifogásolt szabályok egy részének hatálybalépését 2013 júliusában az alkotmányossági vizsgálat idejére felfüggesztette.
Az Ab abból indult ki, hogy az alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magánéletét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.
A testület szerint a vizsgált törvénymódosítás megteremti a szabályozási kereteket az ellenőrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan magatartású, családi életű és kapcsolatrendszerű érintettek is családtagjaikkal együtt bármikor ellenőrizhetők és róluk bármit meg lehet tudni.
Az alaptörvény-ellenesnek minősített szabályok mind az ellenőrzés folyamatosságának előírásával, mind a titkos információgyűjtés lehetőségének megteremtésével túlmennek a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén. Olyanok vonatkozásában is lehetővé teszik a legdrasztikusabb, a jogviszony időtartama alatt folyamatosan fennálló megfigyelést és a készletező adatgyűjtést, akikkel szemben semmilyen terhelő adat nem merült fel.
Az Ab alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a szabályt is, amely nem tette lehetővé, hogy az ellenőrzött személy külső jogorvoslati fórumhoz – például a parlament illetékes bizottságához – forduljon a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszony létesítéséhez hozzájárulás megtagadása vagy a hozzájárulás visszavonása miatt.
A határozathoz három alkotmánybíró – Balsai István, Salamon László és Szívós Mária – csatolt különvéleményt.