Áder nemet mondott a kereskedelmi multik kiűzésére

Megfontolásra visszaküldött pénteken a parlamentnek Áder János köztársasági elnök két elfogadott jogszabályt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, valamint a kereskedelemről szóló törvény módosítását.

 .

 .

Visszaadta megfontolásra a parlamentnek a nagyáruházak veszteséges működését tiltó és a 400 négyzetméternél nagyobb üzlethelyiségek nyitása elé akadályt gördítő új rendelkezéseket a köztársasági elnök.

A veszteségesség korlátozása Áder János álláspontja szerint olyan hátrányos megkülönböztetést tartalmazhat, amelyet az Európai Unió szabályai szerint nem lehet alkalmazni a tagállamokban. A köztársasági elnök az Európai Bíróság egy döntésére is hivatkozik az indoklásában, amely szerint a hátrányos megkülönböztetés rejtett formája is tilos. A törvény – mint arról többször beszámoltunk – azt mondaná ki, hogy egyetlen cég sem lehet egymást követő két évben veszteséges 2018 januárja után, ha a napi fogyasztási cikkekből származó forgalma meghaladja az 50 milliárd forintot. A Tesco-nak, a Sparnak és az Auchannak hátrányos törvény Áder János szerint azért is aggályos, mert nem határozza meg pontosan: 2018 után milyen időszakot kell vizsgálni (tehát csak az azt követő éveket, a megelőző kettőt, vagy – például – a tíz évvel ezelőtti megalakulás óta eltelt teljes időszakot.)

A kereskedelmi törvény módosításában a nagy láncokat több ütés is érte, de a legérzékenyebb kétségtelenül az, hogy a nagyobb forgalmú, napi fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozó cégek maximum két évig lehetnek veszteségesek. (A napi fogyasztási cikkek forgalmába a törvény szerint nem kell beszámítani az illatszert drogériai terméket, háztartási tisztítószert és a higiéniai papírárut.) Az ötvenmilliárdos határ mellett a másik kritérium az, hogy a bevétel felénél több származik a napi fogyasztási cikkekből.

Áder János közben kapott egy levelet a vasárnapi zárva tartás kapcsán: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) arra kérte fel az elnököt, hogy ne írja alá az üzletek vasárnapi zárva tartását előíró törvényt és küldje vissza az Országgyűlésnek. Amint Sáling József, a szakszervezet elnöke levelében írta, a kormánypárti többség nem élt azzal a lehetőséggel, hogy érdemben meghallgassa a dolgozók véleményét. Így számukra az utolsó esélyt a köztársasági elnök jelenti, „akinek lehetősége van megálljt parancsolni ennek a vad ámokfutásnak.”

A KASZ korábban támogatója, sőt, az egyik kezdeményezője volt a vasárnapi zárva tartásnak, viszont sosem értett egyet olyan változtatással, amelynek eredményeképpen csökkenhet a dolgozók jövedelme, illetve állások szűnhetnek meg. A szakszervezet kezdeményezésére aláírásgyűjtés kezdődött a nagyobb élelmiszerláncoknál és több mint 10 ezer dolgozó állt ki a vasárnapi nyitva tartás mellett azért, hogy a változás miatt ne kerüljön veszélybe korábbi jövedelmük, vagy akár munkahelyük.

„Azért álltunk át a vasárnapi zárvatartást ellenzők oldalára, mert az Országgyűlés döntései olyan nehéz helyzetbe hoztak hét – együttesen 57 ezer embernek ad munkát adó – külföldi láncot, hogy azoknak már nincs hova hátrálni, ugyanakkor az alulfizetett alkalmazottaknak szükségük van a vasárnapi bérpótlékra” – mondta a lapunknak Sáling József, hangsúlyozva: „nem a láncokat, hanem a munkahelyeket féltjük”. Erről a törvényről azonban Áder még nem döntött.

A plázastoppal kapcsolatos törvényt azonban szintén visszadobta: ez ellen azért emelt kifogást a köztársasági elnök, mert a jogszabály szerint lenne egy olyan hónap, amikor nem lehetne kérelmezni négyszáz négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlan építését. A jogszabály szerint ilyen létesítményt január elsejét követően csak egy olyan bizottság engedélye alapján lehet építeni, amelyet február elsején kell megalakítani. Áder János ezen felül kifogásolja azt is, hogy a jogszabály azt se határozza meg pontosan, a szakhatóságoknak az építési engedély kiadási során milyen szempontok szerint kell mérlegelnie a bizottság véleményét.