Adóztatni lehet, de nincs kit

A Fidesz új rendszere megnyomorítja az önkormányzatokat

Szabolcs megye lakói számára elfogadhatatlan, hogy megszűnik a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a méltányossági közgyógyellátás, a méltányossági ápolási díj, az önkormányzati segély és szeptember elsejétől az óvodáztatási támogatás – ezt mondta Halmi József, az MSZP szabolcsi alelnöke a sajtótájékoztatóján. Szerinte a Fidesz új rendszere megnyomorítja az önkormányzatokat is, mivel a tavalyi 100 milliárd forintos támogatás helyett idén mindösszesen 30 milliárdot kapnak. Előfordulhat, hogy a kisebb települések képtelenek lesznek ellátni a rászorulókat – írja a Népszabadság.

   Ez a megszólalás volt a kivétel. Amúgy az ellenzéki pártok nemigen hallatták a hangjukat ebben az ügyben sem Hajdú-Biharban, sem Szabolcsban. Debrecenben az elsődleges cél az volt, hogy az önkormányzat továbbra is támogatást nyújtson a rendszeres lakhatási kiadásokhoz, s továbbra is igényelni lehessen az időseket érintő ellátásokat.
 
  Itt az ellátási rendszer alapvetően nem változik, a város fenntartja a hetven évnél idősebbek hulladékgazdálkodási díjának támogatását, a hatvanöt év felettiek pedig továbbra is évi öt ingyenes belépőre jogosultak a Nagyerdei Gyógyfürdőbe vagy a Kerekestelepi Strandfürdőbe. A méltányossági közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás lesz. A költségvetésben a szükséges összeg rendelkezésre áll: a rászorulók ellátására a város az intézményhálózattal együtt idén 2,2 milliárd forintot fordít, ebből a közvetlen támogatás mintegy félmilliárd forintot tesz ki.
 
  Hajdú-Bihar több településének a költségvetését jelentősen megterhelik a változások. A megyei lap szerint Nádudvar önkormányzatának márciustól mélyen „zsebbe kell nyúlnia” ahhoz, hogy lakásfenntartási, rendkívüli települési és szociális temetési támogatást tudjon adni a rászorulóknak. A kisvárosnak éves szinten ez 30 millió forintos pluszkiadást jelent. Tégláson rezsi-, gyógyszer- és rendkívüli települési támogatást fizet majd a város, ennek forrásigénye idén 8-10 millió forint. Ezt a pénzt a későbbiekben a város büdzséjéből kell előteremteni.
 
  A Heves megyei Gyöngyöspatán nincsenek nagy vállalkozások, így az iparűzési adóból származó bevétel csekély. A nemrégiben várossá vált, közel háromezer fős település még mindig „nyögi” a 2011-es „események” következményeit, amikor félmilitarista szervezetek grasszáltak és gyakorlatoztak itt, megfélemlítve a helyi romákat. A falusi turizmus akkor behalt, s nehezen tér magához.
 
  Ez meglátszik az idegenforgalmiadó-bevételeken. Hevér Lászlóné polgármester szerint ezért csak állami hozzájárulással tudják előteremteni azon támogatások fedezetét, amelyeket március elsejétől nekik kell majd fizetni. A keret tizenhárommillió forint, de még nem tudják pontosan, hogy ebből hány segélyezettet tudnak majd ellátni. A közmunka nem befolyásolja a lakhatási támogatást – amiből havonta legfeljebb ötezer forint adható lakásonként –, mert a közmunkások sem keresnek anynyit, hogy az egy főre eső kereset meghaladja a jogosultság 71 ezer forintos korlátját.
 
Mindegyik fáj
 
  Hiesz György, Gyöngyös szocialista polgármestere azt mondta, náluk nem lesz gond a segélyek kifizetésével. Az iparűzésiadó-bevételük alapján állami támogatást nem kaphatnak, maguknak kell kigazdálkodniuk a nagyjából 130 milliós összeget. Hiesz szerint rendszerszintű problémák vannak az új törvényben, mert a fejlődéstől veszi el a lehetőséget.
 
  – Azzal, hogy konszolidálták a települések adósságát, semmit nem értek el,mert közben háromszor annyi terhet róttak az önkormányzatokra, fedezet biztosítása nélkül. Ha megmaradt volna a hitelünk, Gyöngyösnek évi 250 milliós törlesztőrészletet kellett volna kifizetnie, most ennek két-háromszorosát kell ránk testált feladatokra elköltenünk. Ezt csak abból a pénzből tudjuk elvenni, amiből eddig utakat, járdákat, parkokat építettünk, óvodákat, bölcsődéket újítottunk fel – melyik ujjunkat harapjuk meg? Mindegyik fáj.
 
  Miskolcon „szokás szerint” a közgyűlés előtti napon kapták meg a képviselők az új szociális rendelet tervezetét, így erről eleve csak korlátozott vita folyhatott – mondta Tompa Sándor DK-s képviselő. A Fidesz „a munka nélkül megszerezhető jövedelmek megszüntetése” mellett érvelt, a demokratikus pártok a méltányossági ellátások és az adósságkezelési rendszer megszüntetését rótták fel. Tompa szerint az avult telepeken élők, például a számozott utcák és a külterületek – Lyukóvölgy, Pingyom – lakói lesznek az új rendszer legfőbb vesztesei.
 
  Szolnokon az volt a cél, hogy a megszűnő támogatások helyébe azokhoz hasonló, ugyanazt a célt szolgáló, ugyanazt az ügyfélkört segítő támogatási típusokat vezessenek be – mondta Pókász Endre sajtóreferens. Ezt három új segélytípus szolgálja: a lakásfenntartási támogatás helyett települési lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás helyett települési adósságcsökkentési támogatás és a méltányossági közgyógyellátás helyett települési gyógyszertámogatás lesz.
 
  Ezek fedezetéül az aktív korúak államhoz átkerülő ellátásának, valamint a megszűnő lakásfenntartási támogatásnak, adósságkezelési szolgáltatásnak és méltányossági közgyógyellátásnak az önkormányzat által biztosított része szolgál. Tavaly ez az összeg mintegy 100 millió forint volt. A szociális rendeletet nem önmagában, hanem a települési költségvetés egészével együtt érdemes megítélni – mondja Pluhár László, a közel ötezer lakosú Békés megyei kisváros, Elek szocialista polgármestere. Bár a helyi szociális rendeletet ők is megalkották, a pontos hatásokat nem látják előre.
 
   Azért sem, mert az idei átmeneti év lesz – a korábbi határozatokban megítélt lakásfenntartási támogatásokat még változatlanul kifizetik. A szociális segélyezésre fordítható összeg azonban várhatóan csökken. Csökkennek az önkormányzat erre fordítható saját forrásai is. Példaként az intézmények működtetésének feladatalapú finanszírozását emeli ki Pluhár László. Az a tapasztalatuk, hogy az erre kapott központi pénz nem elég. Alacsony a helyi adóerő, a központi költségvetésből működési költségekre kapott pénz és a helyi adó is elmegy az intézmények működtetésére, s még marad mintegy 30 millió forintos rés.
 
Egyrészt jó, másrészt…
 
  A helyi önkormányzati rendeletben egyetlen kategóriát – a települési támogatást – bontottak föl szeletekre: valamennyire elkülönül például a lakásfenntartási támogatás, a gyógyszertámogatás, a beiskolázási támogatás, az ápolási díj, a temetési segély. Az már látható, hogy a lakásfenntartási támogatás összege – amely az egy főre jutó jövedelemtől függ – általánosan csökken. Korábban a segélyezhető kategória felső határán lévők 2500 forintot, a legkisebb jövedelemmel rendelkezők 11 500 forintot kaphattak havonta.
 
  Most csökken az összeg és szűkül a rés: 1500 és 4500 forint közé. Adóztatni korlátlanul lehetne, de nincs kit: szegények a cégek és a lakosok egyaránt. A lakosság által megszerezhető jövedelmek közül döntő jelentőségű a közmunka bére. Mivel Elek hátrányos helyzetű, a munkaügyi központtal és az egyes közmunkásokkal 2016. február 29-ig már megkötött, 8 órás munkát biztosító szerződések száma még nőtt is a korábbihoz képest. Erre az évre 390 személy kap közmunkát nagyjából félmilliárd forintért.
 
  Ez egyrészt jó, mert biztosítja sok család nagyon szoros költségvetését (bár ezek így is hamar megborulnak, ha két-három gyereket kell beiskolázni, ha gyógyszerre van szükség, ha betegség vagy halál éri a családot). Másrészt rossz, mert a bér kevés, és nagyon csekély kilátás van a piaci munkahelyek szaporodására. Örülnének, ha a magyar kormány nem csak szavakban támogatná a vidéki munkahelyteremtést. Elek közel van a román határhoz, valójában a viszonylag fejlett Arad gazdasági vonzáskörzetébe tartozna. Ám a határ nem átjárható.
 
   Hiába várják régen, hogy Romániát és Bulgáriát fölvegyék a schengeni övezetbe, és Dél-Békés az Arad körül terjeszkedő, dinamikus gazdasági övezet része lehessen. Úgy tűnik, ez a lehetőség az európai állapotokat tekintve nem közeledik, hanem távolodik. Komlón a város fideszes polgármestere, Polics József szerint a korábbihoz képest még javul is a helyzet, hisz az önkormányzat új rendelete – miközben az eddigi segélyfajtákat megőrizte – újakat is bevezetett. Így márciustól a nagyon súlyos betegek családja is jogosult eseti segélyre.
 
   Azok az asszonyok, akik a szülés előtt nem dolgoztak, a gyesről visszatérve három hónapig nem jogosultak álláskereső támogatásra és segélyre – nekik a helyi rendelet ugyancsak biztosít eseti segélyt. A város továbbra is gondoskodik – immár saját erőből – a lakhatási és a tüzelővásárlási támogatásról, a közgyógyellátásról, valamint a temetkezési segélyről. A polgármester szerint mindezt képes lesz az önkormányzat kigazdálkodni, pedig Komló nehéz helyzetben van, hisz aktív korú lakóinak hatoda közmunkás vagy állástalan.
 
   Baranya 301 településének háromnegyede félezer lelkesnél kisebb aprófalu, és errefelé sokan vélelmezik, hogy a legkisebb községek nem tudják majd kigazdálkodni a segélyek immár rájuk háruló részét. Az újpetrei körjegyzőséghez további hét falu tartozik. Újpetrén ezren, Vókányban 850-en élnek, a többi faluban 100 és 300 között ingadozik a lélekszám. Spánné Csalos Beáta körjegyző azt mondja, hogy valamennyi falu időben elkészítette a rendeletét, s nem szűkítették a segélyforrásokat. Még a lakhatási támogatást is megtartották, csak átkeresztelték. A körjegyző úgy véli, fél év múlva kiderül, bírnak-e az önkormányzatok a segélyezésből adódó terhekkel. Ha az eddiginél nem érkezik több segélykérelem, akkor van erre esély, gond csak a legkisebbeknél lehet esetleg.
 
Húsz pont vagy semmi
 
  Győrött, az ország egyik legfejlettebb városában is a lakosság 15 százaléka, mintegy 20 ezer ember áll valamilyen kapcsolatban a szociális ellátórendszerrel. A város iparűzésiadó-bevétele jelentős, ezért valamennyi, eddig az állam által térített vagy támogatott tevékenységet megtartja, s maga fizeti. A kisebb nyugat-dunántúli települések több polgármestere arra figyelmeztet hogy a rászorulók számára a legsúlyosabb gondot a házi segítségnyújtás rendszerének durva átalakítása jelenti majd. A rászorultságot jelző mérőszámokat ugyanis brutálisan megváltoztatták.
 
   Aller Imre kónyi polgármester elmondta: a házi segítségnyújtás keretében hétköznaponként, bizonyos órakeretben segítik az egyedül élő, valamiben korlátozott embereket. A rászorultakat különböző szempontok alapján pontozták – igényel-e támogatást a mozgásában, kell-e figyelmeztetni a gyógyszerek beszedésére, be kell-e vásárolni neki stb. – , s 11 ponttól járt egyórai gondozás. Mostantól az önkormányzat csak akkor igényelhet normatívát a házi segítségnyújtáshoz, ha a rászoruló eléri a 20 pontot.

Forrás: Népszabadság