Ahol a munka egyenlő a közmunkával

Kettészakadt az ország

A javuló statisztikák mögött az éles szemnek feltűnik a közfoglalkoztatás dominanciája. Érdekes kettősség jellemzi a hazai munkaerőpiacot. Miközben a „sárga mellényesek” (ahogyan a népnyelv a közfoglalkoztatottakat nevezi) tábora látványosan gyarapszik, az elsődleges munkaerőpiacon már-már bénító a szakemberhiány. És ez a betanított munkástól az informatikusig mindenkire igaz – írja a mon.hu.

Nem véletlen

Aki összefüggést lát a két jelenség között, az jó úton jár, ráadásul a megyei statisztikák tovább árnyalják az éledező munkaerőpiacról szóló országos képet. Az a helyzet, hogy az ország húsz megyéjéből kilencben szinte nincs is más munkalehetősége az ott élőknek, mint a közfoglalkoztatás. Ha akadnak is a piac által teremtett munkahelyek, valójában azok száma töredéke annak, amit az állam a közfoglalkoztatás keretében biztosít. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatait böngészve kiderül, hogy az idei év első felében összesen 413 ezer pozíciót nyitottak meg az álláskeresők számára, csakhogy ezek 78 százaléka államilag támogatott álláshely volt, értsd, zömmel közmunka. A bruttó nemzeti termék (GDP) első negyedévben mért, egy százalék alatti növekedésében (ami egyébként majdnem a leggyengébb volt az Európai Unió 28 tagállama közül) nyilván az is benne volt, hogy az elsődleges munkaerőpiac önerejéből csupán az új állások 22 százalékát volt képes kitermelni. Miközben tehát nyilvánvaló, hogy továbbra is elsősorban a százezrek számára kínált „munkajellegű időtöltés” javította a statisztikákat, nem hallgatható el az sem, hogy a tavalyi év első feléhez képest hét százalékkal emelkedett a piac által életre hívott munkahelyek száma is. Ez a közel hétezer új pozíció bár elsőre talán jól hangzik (hiszen minden új munkahelynek örülni kell), csakhogy a növekmény egy igencsak alacsony bázishoz képest értékelendő, így pedig már közel sem olyan szép a menyasszony fekvése.

Futottak még…

A fentiekben volt már arról szó, hogy az ország húsz megyéjéből kilencben szinte nincs is más munkalehetősége az ott élőknek, mint a közfoglalkoztatás. A két szélsőség jól érzékelteti, hogy bizony ebben a tekintetben is kettészakadt az ország. A keleti végeket szimbolizáló Szabolcs-Szatmár-Beregben az idei első félévben megnyitott pozíciók 92 százaléka volt közmunka, ugyanakkor ország másik végén a nyugati elitet megjelenítő Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 26,7 százalék volt a közmunka aránya. Ráadásul az előbbi megyében romló (77-ről 92 százalékra), míg az utóbbiban javuló (37-ről 22 százalékra) tendencia eredménye az említett számadat. A szabolcsiak egyébiránt nincsenek egyedül a bajukkal hiszen például Borsod-Abaúj-Zemplénben a meghirdetett állások 91,4 százaléka volt közmunka, Baranyában pedig 90,6 százalék volt az arány az első féléves adatok szerint. De nem sokkal marad el ettől a szinttől Nógrád, Somogy és Hajdú-Bihar megye sem (86,6 százalék). Magyarországon a legfrissebb adatok alapján kilenc olyan megye van, ahol a meghirdetett új állások több mint 80 százaléka közmunka volt, és csupán 3 (Komárom-Esztergom, Vas és Győr-Moson-Sopron), ahol az új állások kevesebb mint 45 százaléka volt közmunka, a többit az elsődleges munkaerőpiac produkálta.

Valami van, de…

„Arról sajnos nincs tudomásom, hogy idén eddig Polgárra újonnan betelepült cég piaci alapon munkahelyeket hozott volna létre, a meglévő vállalkozások azonban időről időre keresnek embereket” – mondta Tóth József polgármester. A városvezető kíváncsi volt arra, hogy a közfoglalkoztatottaik körében (mintegy 400 emberről van szó) mi okozza a feltűnően magas (20-25 százalékos) fluktuációt. – Három jellemző okot tártunk fel; az egyik, hogy munkafegyelmi okból kell kizárni valakit a közmunkából, a másik, hogy az illető talál magának (állandó vagy időszakos) munkát az elsődleges munkaerőpiacon, a harmadik pedig, hogy elmegy szülni. Visszatérő probléma, hogy a közfoglalkoztatott a magasabb bérajánlatra is nemet mond, amikor kiderül, hogy a leendő munkahelyén bizony nem azt és akkor csinál, amit amikor akar – mondta Tóth József.

Biharkeresztesen egy (bútorelemek gyártásával foglalkozó) magyar-román vegyesvállalat eddig hat embert vett fel, de még idén 30-40 főre tervezi felfuttatni a létszámot – tudtuk meg Barabás Ferenc polgármestertől. Mint mondta, a cég korszerű technológiát használ, és a gépek használatára betanítják a munkásokat. A városvezető reményei szerint jelenlegi közmunkások is állást találhatnak a cégnél. Barabás Ferenc hasonló reményeket táplál azzal a betonelemgyártó vállalkozással kapcsolatban, mely a város leendő ipari parkjába települ be. Úgy tűnik tehát, hogy a román határ mentén némi élénkülés mutatkozik.

Eltérő érdekek

Hajdú-bihari polgármesterekkel beszélgetve kiderült, hogy a településeiken a munka(hely) fogalma immár hosszú évek óta a közmunkával jelent egyet. Noha az égető munkaerőhiány miatt egyre több vállalkozás fordul a önkormányzathoz olyan igénnyel, hogy a megüresedett álláshelyeit közfoglalkoztatottal töltené fel, a cégvezetők időnként kettős ellenállásba ütköznek. Sokszor tapasztalják azt, hogy a közmunkások nem repesnek az örömtől, hogy akár 8 órás műszakban is dolgozhatnának, ugyanakkor néha a polgármesternek is az az érdeke, hogy minél tovább a rendszerben tartsa a valamihez értő közmunkásait. Legalábbis, amíg egy-egy támogatott önkormányzati projekt lefut.

Forrás: mon.hu