Alapjogokért Központ: számos tévedést tartalmaz az Amnesty International jelentése

Jog-elemzés

Budapest, 2015. február 25., szerda (MTI) – Az Alapjogokért Központ szerint számos állítása tévedéseken alapul az Amnesty International (AI) Magyarországgal is foglalkozó jelentésének.

 .

    A központ szerdán az MTI-hez eljuttatott legfrissebb elemzésében kiemelte: az AI által leírtakkal ellentétben Magyarországon a hatalmi ágak egymástól elválasztva működnek, ezt a korábbi alkotmányhoz hasonlóan az alaptörvény deklarálja legmagasabb szinten.


    Mint írták, a sugalmazottakkal ellentétben a magyar választási rendszer 1990 óta vegyes rendszerként működik, tehát nem csak a listás eredményeket szükséges figyelembe venni akkor, amikor az országgyűlési mandátumarányokról van szó. A vonatkozó választási jogszabályokat, csakúgy, mint az alaptörvényt, többhónapos vita után, nyilvános törvényalkotási eljárásban fogadták el.


    Kitértek arra is: a hazai nemzetiségek hatékonyabb jogvédelmét éppen az új alaptörvény biztosítja jóval magasabb szinten, mint a korábbi alkotmány, hiszen az ilyen közösségekhez tartozók a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, illetve emberi méltóságuk megsértése miatt most már bírósághoz fordulhatnak, míg korábban ezt ilyen alapon nem tehették meg.


    A menekültügyi őrizet gyakorlatára vonatkozó állítások sem állják meg a helyüket, hiszen egyrészről a menekültek mindösszesen 10 százalékánál alkalmazták ezt a jogintézményt, másrészről a számukra is hatékony bírósági jogorvoslat áll rendelkezésre – hangsúlyozták. Ugyan a menekültügyi őrizetbe vételről szóló határozattal szemben fellebbezni nem lehet, bírósági felülvizsgálat keretében minden esetben lehetősége van az őrizetbe vett személynek jogorvoslattal élni a döntés ellen. Ennek során pontosan meg van határozva, hogy mikor kell haladéktalanul megszüntetni az őrizetet, továbbá a jogszabály tartalmaz számos eljárásjogi garanciát is (például ügygondnok kirendelése, személyes meghallgatás).


    A központ azt is kiemelendőnek tartja, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi döntésével összhangban a jogalkotó módosított a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályozáson és törvénybe iktatta az adott bírói döntést kötelezően, hivatalból felülvizsgáló kegyelmi eljárást. Bevezették a különleges kegyelmi eljárást, melynek lényege, hogy a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket töltő elítéltek esetében a büntetés végrehajtásának 40. évében hivatalból felül kell vizsgálni, hogy a szabadságvesztés büntetőpolitikai indokai fennállnak-e még.


    Az Amnesty International (AI) 2014-es, Magyarországról szóló jelentése szerint a kormány finanszírozási szabálytalanságokra hivatkozva “lejárató kampányt” indított a civil szervezetek ellen. A nemzetközi emberi jogi szervezet magyarországi csoportja által ismertetett dokumentumban szerepel az is, hogy a romák diszkriminációval találkoztak az egészségügyben. Az angol nyelvű jelentés Magyarországot érintő fejezetének magyar nyelvű összegzésben felidézik, a 2014-es parlamenti választáson a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett. Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az EBESZ kritizálta a kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt és bírálta, hogy jogszabályokat vita és konzultáció nélkül fogadtak el. A jelentés szerint a kormány “egyre ellenségesebben” viszonyul a jelentősebb civil társadalmi csoportokhoz és azzal gyanúsítja azokat, hogy külföldi kormányok anyagi támogatásával, azok érdekeit képviselve cselekszenek.


    A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a szervezet honlapján szereplő bemutatkozás szerint a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.

bog \ bzt \ bhi