Állami nyugdíjszolgáltatót indíthatnak el

Régóta napirenden van a kormánynál egy állami nyugdíjszolgáltató felállításának ötlete, a Népszabadság információi szerint az MKB-n keresztül léphet a piacra az állam a magánnyugdíjpénztári szektor megszűnését követően. A pletykák szerint az állami alkalmazottakat kötelezően léptetnék a rendszerbe, ami jelentős költségekkel járhat, ha el akarják kerülni a munkavállalók bérének csökkenését.

 
 


A lap szerint a magánnyugdíjpénztári szektor kivéreztetésének az egyik oka az lehet, hogy egy új nyugdíjszolgáltató előtt nyissák meg az utat, amely vonzó lehetőséget ad a megszólítható munkavállalók számára. Erre az is indokul szolgálhat, hogy az új uniós módszertan szerint a magánnyugdíjpénztáraktól származó bevételeket csak akkor lehet elszámolni, amikor a nyugdíjkifizetés megtörténik, vagyis egyszeriben a 200 milliárd forint körüli összeget nem lehet a pénzügyi pozíció javítására felhasználni.

Piaci információk szerint napirenden van egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató felállítása. Már korábban a Takarékbank államhoz kerülésekor is megvalósulhatott volna ez a projekt, most viszont az MKB vezetésével ismét előkerült az ötlet. Az MKB a pénztári piacon erős pozíciókkal rendelkezik, az infrastruktúra és a szaktudás ma is rendelkezésre áll, hogy egy új nyugdíjszolgáltatót elindítsanak. A jogszabályi háttere mindennek már megvan, hiszen 2007-től mindenki számára nyitott a lehetőség.

Eddig egyetlen magánszereplőként a Quaestor jelent meg a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató piacon, a tervek szerint erre a piacra lépne be az állam is az MKB-n keresztül. A meg nem erősített információk szerint kötelező jelleggel léptetnék be a rendszerbe a kormánytisztviselőket, közalkalmazottakat és köztisztviselőket, egyelőre az még nem ismert, hogy a foglalkoztató mekkora összeget utalna az egyéni számlákra.

A szisztéma akkor lehet működőképes, ha a kötelezésen alapul és a munkáltató fizeti a foglalkoztatott után meghatározott összeget az egyéni számlára, ilyen formában a bevezetésnek nagyobb költségei lennének. A lap úgy tudja, hogy az nem lehet alternatíva, hogy a munkavállalók járjanak rosszabbul a rendszerrel (a bérük csökkenjen), vagyis a meglévő bevételek egy részét kellene a rendszer beindítására és fenntartására felhasználni.