Államosítások ára: 152 milliárd

Sokáig tagadta a kormány, hogy a visszaállamosítások tetemes költségét az adófizetők nyakába varrja, a beismerés azonban a költségvetési fegyelem miatt elkerülhetetlen. Ennek jegyében kezdeményezte a kormány az idei költségvetés módosítását, a javaslatot tegnap kezdte el tárgyalni az Országgyűlés. Most 152 milliárd forintos kiadás fedezetének előteremtése a cél, de további, eddig ki nem fizetett és költségvetést terhelő tételek még “sorban állnak”.

A kormány görcsös, és a visszavásárolt cégek többségénél a gazdaságosság szempontjából nehezen igazolható idei államosítások eddigi ára 152 milliárd forint. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezért ezzel az összeggel kénytelen megemelni az idei költségvetés kiadási oldalát. Az erről az évközi módosításról szóló törvényjavaslatról tegnap kezdett tárgyalni az Országgyűlés. A minisztérium szerint a változások nem befolyásolják az idei évre tervezett GDP arányos államháztartási hiány 2,9 százalékos mértékét, azonban a pénzforgalmi hiány GDP-arányosan 0,5 százalékponttal növekszik, amelyre a Költségvetési Tanács is felhívta írásos véleményében a kormány figyelmét. Álláspontjuk szerint a 3 százalék alatti hiánycél veszélybe kerülhet, emiatt – egyebek mellett – az Országvédelmi Alap fenntartását javasolták.

A 152 milliárd forintos összeg egyébként tartalmazza az Antenna Hungária Zrt. és a Magyar Gáz Tranzit Zrt. állami tulajdonba vételét, az AVE Magyarország Kft. és a Főgáz Zrt. megvásárlásának tőkeemelés útján történő finanszírozását. A kormány megfogalmazása szerint “a Nemzeti Energiastratégia alapján döntő fontosságú a korábbi években feladott állami pozíciók újraépítése”, ezzel indokolták a cégek megvásárlását. A kormányzat továbbra is azt a szakemberek által nem egyszer megcáfolt nézetét szajkózza, hogy a fogyasztók megfizethető energiaellátásának biztosítása csak az állami szerepvállalás megerősítésével teremthető meg. Az uniós tagállamok többségének biztonságos energiaellátása – a magánszférával kötött állami megállapodások révén – kedvezőbb áron valósul meg, mintha az állam lenne a tulajdonos, már csak azért is, mert a működésből származó veszteségeket nem az adófizetőknek kell ilyenkor megfizetnie, hanem a magántulajdonosnak.

A cégvásárlások menetrendje így alakult: a Főgáz Zrt. magánkézben lévő 49,83 százalékos részesedésének megvásárolta az állam az RWE Gas International B .V.-től. (A cégvásárlást az energiaszektorban működő legfontosabb többségi állami tulajdonú társaság, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. hajtotta végre.) Ezt követően kerülhetett sor a Főgáz Zrt. többségi tulajdonának megvásárlására a fővárosi önkormányzattól.

Az Antenna Hungária visszavásárlását egy másik, hangzatos céllal indokolta Varga Mihály, mégpedig azzal, hogy az államosítás nemzetstratégiai szempontból is jelentős országos műsorszóró, illetve szétosztó cégnél történt. Az AVE Magyarország cégcsoport megvásárlása azért is érdekes, mert ez egy a rezsicsökkentés által veszteségessé tett tevékenységi körben történt. A még tavaly állami kézbe került Remondis Magyarország Kft-hez vásárolták meg a hulladékszolgáltatót, a cégek új néven, már mint Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató bővítik a tevékenységi kört és a szolgáltatási területet – a kormányzat szándékai szerint.

A Költségvetési Tanács az egész ügylettel kapcsolatban megállapította, hogy a visszaállamosítási lépések “a bruttó államadósságot is közvetlenül érintik, így az államadósság-ráta Alaptörvényben előírt csökkenése 2014-ben várhatóan csak minimális lehet, növekvő teljesülési kockázatokkal.”

A költségvetést érintő – még el nem számolt – államosítások ezzel még korántsem értek végre. A Magyar Villamos Művek MVM Zrt. százszázalékos állami tulajdonba kerülése ugyan nem érinti a költségvetést, mert az állam a saját körén belül tette meg ezt a lépést. Az MVM Zrt. államosítása az Eximbank 2012. áprilisi közvetlen állami tulajdonba vételéhez hasonlítható. Akkor a bank működéséhez szükséges tőke miatt szükség volt állami garanciára, amit csak tulajdonosként vállalhatott fel az állam. A paksi atomerőmű tervezett bővítése miatt sodródott bele a magyar kormány az MVM Zrt. (az atomerőmű tulajdonosa) teljes megszerzésébe, ami az állam részéről kockázatcsökkentő lépésnek tekinthető, ám az ahhoz vezető út igencsak ingoványos.

Az egyébként évek óta súlyosan veszteséges MKB Bank Zrt.-ért kifizetett 55 millió eurós vételárával (hozzávetőleg 17 milliárd forint) viszont az a csúfság esett meg, hogy – hogy legalábbis a Magyar Közlöny tanúsága szerint – a pénzintézet megvásárlását a tavalyi, már lezárt költségvetés terhére könyvelték el.

A szaktárca korábban azt közölte: az állam megveszi a közműcégek külföldi tulajdonrészét is, amit az ellátásbiztonság javításával, a magyar gazdaság versenyképességével, a lakosság és az ipar számára is megfizethető árú és megfelelő színvonalú szolgáltatással indokoltak. A Bombardier MÁV Kft. tervezett államosítása is napirenden van, a jelek szerint az év végéig lezárul az ügylet, de a szakértők úgy vélik, hogy az állam – ebben az esetben is tapasztalható – “nyomulása” biztosan rombolja a Magyarországgal szembeni üzleti bizalmat.

 

 Veszélyek a jövő évi büdzsében
A Parlament előtt fekvő, 2015. évi költségvetési törvényjavaslat értelmében jövőre újabb, 50 milliárd forintos tőkeemelésben részesül a Magyar Villamos Művek. Az OTP elemzői ennek kapcsán azt feszegetik, hogy ténylegesen mire kell majd a pénz az MVM-nek. Ha ugyanis a veszteség esetleges finanszírozására fordítják, akkor az hátrányosan érintheti a költségvetés egyenlegét – idézi Portfolió üzleti portál.
 
A jövő évi büdzsé bevételi oldalán a legrejtélyesebb dolog és egyben a legnagyobb kockázatot is hordozza, hogy a kormány jövőre összesen 245,8 milliárd forintos bevételt vár az állami vagyonnal kapcsolatos befizetésekből, az idei évre tervezett 209,9 milliárd forint után. A legérdekesebb, hogy a kormány ezen belül az “egyéb bevételek” alatt “egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek” soron 169 milliárd forinttal kalkulál.
 
Nem ismert azonban, hogy a kormány pontosan mit is akar eladni.Az OTP elemzőinek értékelése szerint ez a 169 milliárd forintos bevételi tétel lehet akár a 2015-ös költségvetés Achilles-sarka. Az Állami Számvevőszék elemzése ennek kapcsán csupán úgy fogalmaz, hogy “a tétel összetételének véglegesítése még folyamatban van”.