Állandósult a káosz a kéményseprőknél

A vállalkozások eleshetnek a bevételeik jelentős részétől

Jövőre csak június végéig kell kéménytisztítási díjat fizetniük az ügyfeleknek, azt követően ingyenes lesz a seprés – írja az mno.hu.

 

   A lakosság zöme az első fél évben vélhetően nem engedi majd be a kéményseprőket, hogy ne kelljen kifizetnie a díjat. Ez viszont azt jelenti, hogy az év első felében a vállalkozások eleshetnek a bevételeik jelentős részétől, a második hat hónapban viszont annyi munka marad, amennyit nem tudnak majd elvégezni – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke.

   Leikauf Tibor szerint a múlt héten elfogadott, a kéményseprők tevékenységét szabályozó törvény állandósítja a káoszt. Az elkövetkező években ugyanis vegyesen működik majd egymás mellett az állami és a vállalkozói szektor a kéményseprési ágazatban. A szolgáltatást részben a katasztrófavédelem veszi át, ám az a szakemberek szerint nincs felkészülve a feladatra.

   Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke úgy véli: az új törvény egyik legnagyobb hibája, hogy nem határozza meg pontosan, kik végezhetnek seprési és fűtőrendszer-ellenőrzési munkákat.

Az adófizetőknek összességében akár 8-9 milliárd forintjába is kerülhet a váltás

   Az ország egyes területein akár 2024-ig is megmaradhatnak a jelenleg is működő seprési vállalkozások, míg másutt már júliustól átkerülhetnek ezek a teendők a katasztrófavédelemhez. Miközben a szervezetnek nincsenek szakemberei és nincsenek megfelelő eszközei a teendők ellátásához – állítja Leikauf Tibor.

   Egy-egy kéményseprő szakmai képzése jelenleg 6-7 hónapos, 800-1000 órás országos képzési jegyzékben szereplő tanfolyam keretében történik meg, és az ilyen oktatások költsége a szakmai számítások szerint eléri a személyenkénti kétmillió forintot. Így a képzés jelentős összegű közpénzt emészt majd fel. Ehhez pedig hozzáadódik a sepréshez és az egyéb feladatokhoz szükséges eszközök, mérőberendezések beszerzése, és a logisztikai rendszerek, például az ügyfélszolgálati irodák kialakítása is, ami további 6-6,5 milliárd forint kiadással járhat. Így az adófizetőknek összességében akár 8-9 milliárd forintjába is kerülhet a váltás. Ebbe az összegbe pedig azok az adófizetők is „beszállnak” majd, akiknek nincs is kéményük – jegyzik meg hozzáértők.

   Eközben a kéményseprés tervezett ingyenessé tétele évente az átlag fogyasztóknak mindössze 1500-2000 forint megtakarítást hoz. A szakmai szövetség elnöke szerint az önkormányzatok kétszer is meggondolják majd, hogy felbontják-e a szerződést a mostani szolgáltatócégekkel, a többéves megállapodások felrúgása miatt ugyanis az esetek többségében tetemes kártérítést kell majd fizetniük. Ugyanakkor az új rendelet szerint a helyhatóság a hatályos közszolgáltatási szerződést nem hosszabbíthatja meg és nem köthet helyette újat.

A harmadik időpont már pénzbe kerül

   Miközben a csak kétharmados parlamenti többséggel megváltoztatható önkormányzati törvény a polgármesteri hivatalok feladatává teszi azt, hogy gondoskodjanak a seprési szolgáltatások fenntartásáról. Ennek mond ellen a most elfogadott jogszabály azon pontja, amely a katasztrófavédelemre ruházza át a feladatkört.

   A káoszt fokozza, hogy az új szabályozás rögzíti azt is: ha magánszemély tulajdonában lévő ingatlanról van szó, júliustól a szolgáltató az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi feladatait, a harmadik időpontban viszont a közszolgáltatási díj harminc százalékát meg kell fizetnie az ügyfélnek kiszállási díjként. Nem természetes személyek – cégek, intézmények – esetében viszont továbbra is díjköteles marad a közszolgáltatás. Ez utóbbi pedig akkor okozhat gondot, ha egy füstelvezető rendszert működtetnek közösen magánszemélyek és cégek. Így kérdéses, hogy beszedhető-e a tisztítási díj.

Forrás: mno.hu