Amit a munkáltatói lakástámogatásról tudni kell

Nem kell visszatéríteni

Nem célszerű összekeverni a munkáltatói kölcsönt a munkáltatói lakáscélú támogatással, mivel az előbbit vissza kell fizetnie a dolgozónak a munkáltató részére, a támogatás viszont vissza nem térítendő összeg, ha az előírt feltételeknek megfelel – írja a munkajog.hu.

   A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja értelmében adómentes

  • a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak
  • hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján,
  • a 9.3. pontban és az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás
  • ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is,
  • a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig,
  • de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben,
  • feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás),
  • azzal, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában a pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel esik egy tekintet alá.

  A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 9.3 pontja értelmében lakáscélú felhasználásnak minősül:

  • a) a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is),
  • b) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
  • c) a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése,
  • d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés,
  • e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott akadálymentesítés.

  2015. január 1-től tehát a támogatás az eddigi jogcímek mellett felhasználható a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) kormányrendelet szerint meghatározott akadálymentesítésre is.
 
  A támogatás maximális mértékének meghatározásából, valamint a vállalkozások mai helyzetéből látható, hogy kevés cégnek van anyagi fedezete az ilyen végleges pénzjuttatások nyújtására. Márpedig ha csak egyetlen munkavállaló kap támogatást, – esetleg a munkaviszonyban lévő ügyvezető, ahogy az jellemző gyakorlat volt, – az inkább elégedetlenséget szül a dolgozók körében, mint megelégedettséget.
 
  A lakáscélú munkáltatói támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha

  • a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig,
  • lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig
  • rendelkezik az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott igazolásokkal.

  Amennyiben a lakáscélú hitel felhasználásával megszerzett (épített, építtetett) lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában (haszonélvezetében), akkor

  • a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolására a hitel folyósítója által kiállított, a méltányolható lakásigény korábbi vizsgálatáról készült okirat másolata,
  • ennek hiányában a munkavállaló által a méltányolható lakásigénynek való megfelelésről tett nyilatkozata és
  • a megfelelést – a hitel folyósítását követő bármely, a tulajdonjog (haszonélvezeti jog) fennállásának időszakára eső időpontra vonatkozóan – igazoló okirat, bizonylat is elfogadható.

  Ha a munkáltató nem rendelkezik a személyi jövedelemadóról szóló törvényben vagy az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályait tartalmazó 15/2014. (IV. 3.) NGM rendeletben meghatározott igazolásokkal, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül. E jövedelem megszerzésének időpontja a támogatás folyósításának évét követő év május hónapja, lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május hónapja.
 
  A szabályozás nagyon bonyolult és sok adminisztrációs tevékenységet igényel. Persze ez nem véletlen, hiszen nagyobb összeg adómentes kifizetéséről van szó. A kormány igyekszik bővíteni a juttatás lehetőségeit, ami nagyon kedvező. Ugyanakkor a cégeknél mégsem gyakori ez a végleges pénzjuttatás, mert

  • a kisvállalkozásoknak erre nincs forrása, és egyetlen külső könyvelővel nem tudják megoldani az adminisztrációs feladatokat,
  • a nagy cégek pedig a külföldre kiszervezett HR, könyvelési és pénzügyi tevékenységükkel szintén nem tudják megoldani az összes nyilatkozat, igazolás beszedését, nyilvántartását és vizsgálatát.

  A kiszervezett cég számára ugyanis pontos folyamatleírás és bizonylatkezelési szabályzat szükséges, melyet nem lehet havonta változtatni a hazai jogszabályváltozásainkkal összhangban.
 
  Amennyiben a dolgozó eredeti hitele (a kiváltott hitele) megfelelt a jogszabályokban előírt feltételeknek, akkor a kiváltó hitel törlesztéséhez is nyújtható adómentes munkáltatói támogatás. Nincs jelentősége annak, hogy a támogatást egy összegben vagy részletekben folyósítják.
 
Forrás: munkajog.hu