Áremelést hozó adók

A magyar adórendszer nem a stabilitásáról ismerszik meg. A 2015-ben módosuló adójogszabályok összességében a terhek növekedését, a bürokrácia újabb térnyerését szolgálják. Bár az újonnan bevezetett kedvezmények nem jelentősek, ahhoz elegendőek, hogy az adóbevallásokat még nehezebb legyen áttekinteni. A hosszú távú gondolkodásnak még a jelét sem lehet látni.

 .

 

Idén sem lehet rutinból adózni Magyarországon a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak. Kevés figyelmet kapott az a nagy horderejű változás, hogy 2015-ben egységes lesz a magánszemélyekre vonatkozó bevallás és a munkáltató által készített elszámolás benyújtási határideje, mindkettőt május 20-ig kell eljuttatni a NAV-hoz. Az adóhatóság ugyanakkor, mint választási lehetőséget továbbra is megtartja, hogy a NAV közreműködésével készülhet egyszerűsített bevallás.

Fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséhez fel kell tüntetni a gyermek adóazonosító jelét is a munkáltatónak tett nyilatkozaton, illetve a személyi jövedelemadó-bevalláson.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az első házasok kedvezménye néven új adóalap-csökkentési lehetőség lépett életbe. Amennyiben a házastársak közül legalább az egyiknek a 2015. január 1. után kötött házassága az első, akkor a házasságkötést követő hónaptól kezdve 24 hónapon keresztül járó havi 5 000 forint adókedvezmény a két félnél együttesen havonta maximum 31 250 forinttal csökkenti az adóalapot.

Két másik kedvező változásról is beszámolhatunk, olyanokról, amelyek eddig nem kaptak elég figyelmet. Az egyik: lehetségessé vált az azonos címen lakó termelők esetében a közös őstermelői tevékenység. A másik: a kisadózókra (kata-alanyokra) vonatkozik: a rendszerből történő kizárás új feltételei között szerepel ugyan a 100 000 forintot meghaladó tartozás, de ezt csak 2015 végén vizsgálja a NAV, vagyis év közben a tartozás meghaladhatja ezt mértéket. A katásokat is érintheti, hogy idén a szolgáltató-szektorban is bevezethetik az online pénztárgépeket.

Sokan szembesülhetnek majd azzal, hogy január 1-től az önkormányzatok – mert sokfajta központi támogatást elvontak tőlük, így ennek pótlására – tulajdonképpen bármilyen vagyontárgy után települési adót vethetnének ki, ha azt törvényben korábban még nem adóztatták. Az új adót nagyobbrészt a lakosság fizeti majd, ugyanis az adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozás.

A települések testületei már most kreatívnak bizonyultak az új források tekintetében: eddig a földeket, a mezőgazdasági gépeket, a pótkocsikat, a garázsokat, a magas építményeket és a kiadott lakásokat adóztatnák.

Egy goromba változásra is rábukkantunk, amely ugyan nem függ közvetlenül össze az adózással, de nem árt tudni róla: ha valaki ingatlant vásárol (örököl, ajándékba kap), és a nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló kérelmét a földhivatalhoz 30 napon túl nyújtja be, illetve a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, akkor mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető. A bírság magánszemélyeknél 200 ezer, jogi személyek esetében pedig 500 ezer forintig terjedhet.

A béren kívüli juttatásokat sem az állandóság jellemezi: a cafetéria adóterhelése 200 ezer forint éves keretig lényegében nem változik. Újdonság viszont az úgynevezett 450 ezer forintos rekreációs keret, amit teljes mértékben a SZÉP kártyára utalhat a munkáltató, ha más, béren kívüli juttatást az alkalmazott nem vesz igénybe. Ha mégis igénybe vesz a béren kívüli juttatásból, akkor ennek értékével csökken az az összeg, amit a SZÉP kártyára lehet utalni.

A boltokban máris drágulást hozott a műanyag bevásárlótáska és a reklámhordozó papírok után a műanyagvirágra, az irodai papírra, a szappanra, a mosószerekre, illetve a szépség-, és a testápolókra is kiterjesztett környezetvédelmi termékdíj. A szappanadóként is emlegetett teher elvileg a gyártókat érinti, ám mint lenni szokott, nagyobbrészt a fogyasztók fizetik ennek jó részét is.