Átcsatornázott áramfillérek

Magánvállalkozásoktól állami cégekhez csoportosítanak át súlyos milliárdokat – ez deríthető ki a decemberben megjelent több száz belső energiatarifa-változtatásból. Arra azért kínosan ügyelt a jogalkotó, hogy mindebből a lakosság ne érezzen meg semmit.

A legkevésbé sem állítható, hogy az energiaárakért felelős államapparátus tétlenkedett volna az év végén. Az utóbbi hetekben legalább öt olyan alsóbb szintű rendelet jelent meg, amely alapvetően átszabja az energiaárak belső szerkezetét. Egyszersmind láthatólag arra is kínosan ügyeltek, hogy a lakosság ebből semmit ne érzékeljen. Ami tény: a kabinet újraosztotta a kártyákat, vagyis az energiacégeknek járó bevételeket.

Kevesebb pénz jut a hálózat karbantartására
Kevesebb pénz jut a hálózat karbantartására
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Ebből – nem először – a rosszul működő állami ágazatok és jó lobbierejű egyéb körök megsegítése rajzolódik ki, a többi magáncég kárára. A lakossági felhasználók is felfedezhetik majd a változásokat a villanyszámlájukon. A szakhivatal januártól a hálózatok karbantartására szolgáló rendszerhasználati díjat kilowattóránként (kWh) mintegy 60 fillérrel csökkenti, ezzel párhuzamosan igyekszik pont ugyanennyivel növelni az áramért felszámítható díjat. Számításunk szerint ez a pár fillér – sok kicsi sokra megy alapon – éves szinten nagyjából húszmilliárd forintot von el a hálózatoktól.

 
A lépés – különös tekintettel a december eleji fagyok okozta több százmilliós károkra és azok gyors helyreállítására – meglehetősen fura. Ráadásul az, hogy a kabinetnek lehetősége van így kicentizni a különböző tételeket, teljességgel komolytalanná teszi azt a politikai szlogent, amely szerint a hazai lakossági tarifáknak közük lenne a világpiaci árakhoz. A hálózatoktól elvett összeget a hatóság elméletileg a Fidesz által bőszen kárhoztatott lakossági áramszolgáltatókhoz csatornázza át.

Ám utóbbiak köreiből származó – a többi érintett által nem kommentált – értesülésünk szerint sokáig nem örülhetnek a pluszpénznek, mert egy készülő rendelet értelmében azt hamarosan tovább kell számláz niuk a gázüzletágon állítólag jelentős veszteségeket elszenvedő MVM-nek. (A szolgáltatók az MVM-től veszik az áramot.) Az állami energiacsoport bevételeit ugyanakkor kétségkívül csökkenti, hogy januártól a szintén birtokában lévő központi vezetéküzemeltető is kevesebbet kap.

Mint arról korábban beszámoltunk, a kabinet növeli az MVM-tulajdonú vértesi erőmű és a zömében önkormányzati távhőcégek támogatására szolgáló, a lakosságon kívüli fogyasztókra terhelt rejtélyes áramtarifa-elemeket is. Egyszersmind csökkenti a villamosenergia-ipari nyugdíjasokat támogató tételt. Ez az érintett kör számára kWh-nként 34 filléres áremelést jelentene, ha azt a rendszerhasználati díjcsökkentés nem ellensúlyozná.

A szakhivatal finom módszereire jellemző, hogy a távhőcégeket támogató áramszámlatétel növelésével máris megemelte több távfűtő vállalat támogatását. (Ezt az áramfogyasztóktól beszedett évi több tízmilliárdot az állam azért fizeti a lakosságot ellátó távhőcégeknek, hogy az adott társaság – úgymond – ne menjen tönkre. A tétel a távhővállalkozásoknál, a többi energiaszolgáltatótól eltérően, jórészt ellensúlyozza a rezsicsökkentés révén elvont összegeket.) Az egyik rendelet mellékletéből kibogarászható, hogy mostantól Gödöllő, Nagyatád, Sátoraljaújhely, Debrecen és Nyíregyháza távhőcége is emelt támogatást kap a lakossági fogyasztás után.

Mi több, utóbbi két város hőtermelője is magasabb áron számlázhat. Nemrég pont e két erőművet adta el a német E.ON az újraindítást ígérő francia Dalkiának. A kabinet ezen túlmenően is több száz belső tarifát, képletet és arányt módosított úgy, hogy a lakosság ezt lehetőleg ne érezze meg. Az iparág azonban annál inkább. Az ünnepi időszakra hivatkozással az általunk megkérdezett energiacégek túlnyomó többsége a megjelent módosításokat nem kívánta véleményezni.