Átszabnák a közmunkarendszert

Élet a választások után

Béremelést ígér az összes, egy százaléknál nagyobb támogatottságú párt: a többség ezt az adórendszer átalakításával érné el. Népszerűségük sorrendjében bemutatjuk, mi várható még tőlük a munka világában – írja a Népszava.

Fidesz-KDNP

A kormánypártok most sem írtak választási programot, körkérdésünkre nem válaszoltak, így a jelenlegi helyzet mentén vizsgáljuk, milyen folytatásra lehet számítani tőlük. Most többen dolgoznak, mint amikor kormányra került a Fidesz-KDNP: a foglalkoztatottak száma 8 év alatt 3,7 millióról bő 4,4 millióra nőtt. A bővülés azonban főként az idősebb korosztályt érintette, a tényleges nyugdíjbavonulási korhatár emelkedése miatt többen maradtak a munkaerőpiacon. Eközben becslések szerint mintegy 600 ezren vándoroltak ki külföldre. A munkaerőhiány egyre nagyobb méreteket ölt, amit a demográfiai apály mellett a bérek alacsony volta is okoz. Az elmúlt két év nagymértékű minimálbér és garantált bérminimum emelései hatására a bruttó átlagbér már közelíti a 300 ezer forintot, ez azonban még a Visegrádi országokhoz képest is 25-30 százalékos lemaradást jelent. Az egy főre jutó elkölthető jövedelem az európai átlag felét sem teszi ki, 3,5 millióan élnek a létminimum alatt. Orbán Viktor nemrég beígérte, hogy évről évre tovább emelik a minimálbért. A szociális hozzájárulási adót 11,5 százalékra csökkentenék 2022-re, a ciklus végéig pedig további 250-300 ezer új munkahely létrehozásával teljesítenék a 2010-es „egymillió új munkahely” ígéretüket. Akkor azt is fogadták: „senkit nem hagyunk az út szélén” – de nem tartották be. A munkanélküliségi ráta 11 százalékról 4 százalék alá csökkent ugyan, ám eközben százezreket tereltek a munkaerőpiaci szempontból zsákutcának számító, nettó 54 ezer forintos fizetést adó közfoglalkoztatásba. Az utóbbi időben a közmunkások száma csökkent, a kormány már munkaerőpiaci utánpótlásként is tekint rájuk. Az álláskeresési támogatás idejét azonban Európában a legrövidebbre, 3 hónapra csökkentették, a képzések, átképzések rendszerét leépítették.

Jobbik

A Jobbik szerint fontos lépés a bérunió megvalósítása: egyenlő munkáért egyenlő bér járjon. A mikro- kis- és középvállalkozások célzott állami támogatásokkal, a termelékenységet fokozó adó- és járulékpolitikával hosszú távon ki tudják termelni a bérfelzárkóztatás forrásait. Több nemzetgazdasági ágazatban, például az építőiparban szakmai minimálbért vezetnének be. Az IT területén elhelyezkedőknek adókedvezményt adnának. Az egykulcsos adórendszert megtartanák, a minimálbérnél visszaállítanák az adójóváírást. A 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatok dolgozóinak az alapítást követően nem kellene szja-t fizetniük. Az szja-ból adójóváírást biztosítanának, a szociális hozzájárulási adót csökkentenék. A Jobbik a közmunkaprogramot fontosnak tartja, de nem ebben a formában. A párt „ökoszociális nemzetgazdaság kiépítésében elkötelezett”, amelyben a termelés központi szerepet kap és lehetőséget kínál, hogy a közmunkások visszatérjenek a munkaerőpiacra. A közmunkások hozzájárulhatnak a bérlakásépítési programhoz is. A munkanélküli ellátás idejét 6 hónapra emelnék.

MSZP-Párbeszéd

A pártszövetség szerint magyar emberek munkája nem érhet kevesebbet Magyarországon, mint az Európai Unióban, ezért az adórendszer átalakításával és a minimálbér radikális emelésével, a közszférában dolgozók béremelésével kezdenék el felfelé tolni a béreket. Az egykulcsos adót igazságtalannak tartják, ezért újra bevezetnék a progresszív szja-rendszert. Az alacsony jövedelműek körében adócsökkentés lenne, a gazdagok magasabb adószintre számíthatnak. Új, dolgozóbarát Munka Törvénykönyvet léptetnének életbe, az 50 fő felett foglalkoztató vállalatoknál kötelezővé tennék a kollektív szerződést, megerősítenék a szakszervezeteket. A munkanélküli ellátás idejét 9 hónapra növelnék, összegét az első 6 hónapra a korábbi kereset 80 százalékára emelnék. Megszüntetnék a közmunkások kizsákmányolását: tisztességes bért adnának nekik, átterelnék őket a valódi munka világába. Ehhez az átképzést, a mobilitási és lakbér-támogatást, a mentorálást helyeznék a középpontba.

Demokratikus Koalíció

A DK törvényben garantálná, hogy a minimálbér elérje a létminimumot. Újjáélesztenék a szociális partnerség, az érdekegyeztetés rendszerét, ösztönöznék a reálbérek 3-5 százalékos emelését biztosító megállapodásokat. A cégek megszűnésekor a tulajdonosok saját vagyonukkal is felelnének dolgozóik kifizetéséért, a nagyobb vállalatoknak garantálniuk kellene a férfiak és nők egyenlő bérezését. Programot indítanának a bérek – öt éven át évi 15 százalékos – emelésére az oktatásügyben, az egészségügyben, a szociális ellátások, a gyermekjóléti rendszer és bölcsődék területén. A DK szerint mobilitási és képzési programokkal sok közmunkást munkahelyhez lehet segíteni, a munkaerő biztosításában fontos a jól működő szakképzési és átképzési rendszer. A közfoglalkoztatás rendszerét átalakítanák, a közfoglalkoztatottak számára biztosítanák a minimálbér összegét, képzéssel kötnék össze a foglakoztatásukat. Az álláskeresési támogatás idejét 6 hónapra növelnék, bevezetnék az álláskeresési szerződés intézményét, amely személyre szabott foglalkoztatási és képzési támogatást nyújtana.

Lehet Más a Politika

Az LMP szerint társadalmi szintű béremelésre van szükség, ezért többkulcsos, progresszív adórendszert vezetnének be, csökkentenék a munkavállalói járulékokat. A minimálbért keresőknek 0 százalék szja mellett 30 százalékkal, az átlagbért keresőknek 20 százalékkal növekedne a nettója. A közalkalmazotti bértáblát a minimálbérhez kötnék. Megerősítenék a szakszervezeteket. Mobilitást segítő bérlakásprogramot indítanának. Olyan szakképzést vezetnének be, amely felkészít az élethosszig tartó tanulásra, a rugalmas szakmaváltásra. A felnőttképzés létszámát növelnék, célzott képzési, átképzési programokat indítanának. Meghosszabbítanák a munkanélküli ellátás időtartamát, minden munkanélküli személyre szabott fejlesztési tervet kapna. A közmunkaprogramot átalakítanák. Képzést, munkaközvetítést, bértámogatást kapnának azok, akik szakképzettek. Állásba vennék azokat, akik állami vagy önkormányzati intézmények alapfeladatait látják el. Ahol az önkormányzat az egyetlen munkáltató, ott helyi gazdaságfejlesztési programot indítanának.

Momentum

A Momentum szerint hosszútávon akkor zárkóznak fel a magyar bérek az európai bérekhez, ha a Magyarországon dolgozó emberek munkájának hozzáadott értéke nő, ha befektetünk a munkaerő képzésébe és a gazdaság hatékonyságába. Csökkentenék a foglalkoztatás költségeit, eltörölnék a munkaerőpiaci járulékot. Bérkiegészítő adójóváírást, kétkulcsos – 15 és 25 százalékos – személyi jövedelemadót vezetnének be. A nettó bérek a minimálbér szintjéig a kereset 15 százalékával egészülnének ki, ezzel a legkevesebbet keresők 30 százalékának nőne a fizetése. A munkaerőhiányt versenyképes oktatással, felnőttképzéssel, a mobilitás növelésével, rugalmas munkahelyekkel mérsékelnék. Az álláskeresési járadék idejét 6 hónapra emelnék, az álláskeresést felnőttképzéssel, online képzéssel, a digitális kompetenciák erősítésével, karrierközpontokkal, mentorokkal segítenék. A közmunka programot csökkentenék, a közmunkásoknak normális bért fizetnének. A munkábaállást anyagilag ösztönöznék.

Együtt

Az Együtt a bérfelzárkóztatás kérdését különválasztaná a közszférában és a magánszférában. Előbbiben évenkénti, lépcsős reálbéremelést tart szükségesnek. A magánszférában felgyorsult a bérfelzárkóztatás, de az ehhez szükséges hazai növekedési szerkezetet nem tekintik fenntarthatónak. Adójóváírásos, többkulcsos adórendszert vezetnének be, a minimálbérnél nem kellene szja-t fizetni, a legfelsőbb 10 százalék számára magasabb adókulcs lenne. Könnyítenék a nyugdíjasok foglalkoztathatóságát. A közmunka korlátozásával, reintegrációs programok indításával a közmunkások egy részét visszavezetnék a munkaerőpiacra, 9 hónapra emelnék a munkanélküli ellátást. A közmunka helyett együttműködési támogatást vezetnénk be, ezalatt a munkakereső célzottabb, intenzívebb segítséget kapna, hogy visszatérhessen a munkaerőpiacra. A cigányság munkaerőpiaci integrációjára önálló, pártpolitika feletti, évtizedes stratégiát tartanak szükségesnek.

Magyar Liberális Párt

A Liberálisok szerint a hazai bérek felzárkóztatásának kulcsa egy olyan gazdasági szerkezet kialakítása, amelynek az alapját magas hozzáadott értékkel bíró ágazatok, tevékenységek adják. Ez jelentősen emelné a magyar gazdaság termelékenységét és a hazai béreket. Bérfelzárkóztatás addig nem képzelhető el, amíg a legfőbb gazdaságpolitikai szempont az alacsony termelékenységű, rosszul fizetett munkahelyek Magyarországra csábítása. Rövid távon célzott támogatásokkal és a munkaerő mobilitásának elősegítésével lehet a béreket emelni. A munkaerőhiány csökkentésének kulcsa az atipikus munkavégzési formák – távmunka, részmunkaidő – támogatása. Az egykulcsos adórendszer eredetileg a Liberálisok programjában szerepelt, meg kívánják tartani. A közmunkarendszer jelenlegi formájában szerintük nem alkalmas arra, hogy a közfoglalkoztatottak visszatérjenek a munkaerő-piacra: azt az ingázás és a felnőttképzés támogatásával lehet elérni.

Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A Kutya Párt nem válaszolt megkeresésünkre, de plakátjaik szerint ők úgyis bármit megígérnek: többek között pénzosztást, vagy hogy ne kelljen dolgozni, de legyen pénz.

Forrás: Népszava