Az Ab előtt a közalkalmazotti bértábla

A megkülönböztetés nemcsak méltatlan, hanem diszkriminatív is

Egy könyvtári dolgozó tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult és azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát – írja a Népszava.

Felsőfokú szaktanfolyami képesítéssel, 58 évesen, 35 évnyi szakmai tapasztalattal a háta mögött egy középfokú végzettségű pályakezdő bérét kapja az a könyvtári dolgozó, aki a méltatlan helyzetet megelégelve tavaly novemberben a munkaügyi bírósághoz fordult. Azt kérte: semmisítsék meg a közalkalmazotti bértáblát. Az ítélet nem sokat váratott magára: az ügyet felkaroló Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tájékoztatása szerint a bíróság nemrégiben alkotmánybírósági eljárást kezdeményezett az ügyben. Az indoklás szerint ugyanis az illetménytábla eredeti célja – a differenciálás, a közalkalmazotti pályán való előmeneteli lehetőség biztosítása – nem valósul meg, ez a funkcióvesztés pedig alaptörvény-ellenes helyzetet eredményez.

Az ügy hátterében az áll, hogy a közalkalmazotti illetménytáblát 2008-ban befagyasztották, holott azt éppen azért alkották meg 1992-ben, hogy – a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint – jól átlátható, kiszámítható megélhetést biztosítson a közszférában dolgozóknak. A bértábla alapilletményei tehát 10 éve változatlanok, a minimálbért és a garantált bérminimumot viszont az utóbbi két évben jelentősen megemelték, emiatt pedig egymásra csúsztak a fizetések. Jelenleg a közalkalmazotti bértábla fizetési fokozatainak 71 százalékában alacsonyabbak az alapilletmények, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum.

Mivel azonban a garantált bérminimumot a legalább középfokú végzettséget előíró állásoknál kötelező megfizetni, a bírósághoz forduló dolgozó alapbérét januártól 55 232 forinttal ki kellett egészíteni, az így lett 180 500 forint. Csakhogy az intézetben dolgozó munkatársainak 77 százaléka is ugyanennyit kap – még azok is, akik néhány éve doktori fokozatot szereztek. Vagyis esetükben a bértábla egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy milyen végzettséggel, és hány éve dolgoznak a pályán. A bérminimumon felüli kategóriákba eső kollégák alapbérét viszont továbbra is differenciálja a bértábla a végzettség és a pályán eltöltött idő szerint.

Földiák András, a SZEF elnöke

Ez a megkülönböztetés nemcsak méltatlan, hanem diszkriminatív is – véli Földiák András, a SZEF elnöke, aki ezért bízik az Alkotmánybíróság pozitív döntésében. A tét nem kicsi. A SZEF számításai szerint a próbaper megnyerése esetén 200 ezer szociális munkás, egészségügyi, illetve iskolai műszaki és adminisztratív dolgozó, könyvtáros léphet fel az állammal szemben több milliárd forintnyi elmaradt bért követelve.

Forrás: Népszava