Az élőmunkát terhelő adók és járulékok változásai

Adóváltozás 2015

Az őszi adócsomagnak a munkavállalókat érintő rendelkezései közül a legfontosabbak két jelentős célt szolgálnak: egyrészt a családok további támogatását, másrészt a nem pénzben adott juttatások rendszerének átalakítását – tájékoztatta a PwC Magyarország a ProfitLine.hu-t.

   A most alakuló családok számára jelent majd segítséget az első házasok kedvezménye. Ezt az új kedvezményt azok a párok tudják majd igénybe venni, akik jövőre – vagy azt követően – kötnek házasságot. A kedvezmény miatt a házaspár együttes adóterhe 24 hónap időtartamra havi 5000 forinttal fog csökkeni. Az első házasok kedvezménye bevezetésével a kormány nem titkolt szándéka az volt, hogy a házasságkötések száma – és így közvetetten a gyermekvállalási kedv – tovább növekedjen.
 
   Ugyanezt a célt szolgálja a kétgyermekesek családi kedvezményének fokozatos emelése. Az elfogadott rendelkezés szerint a két eltartottat nevelő szülők által érvényesíthető kedvezmény mértéke – költségvetési okokból – csak 2016-tól kezd el emelkedni, és 2019-ben éri el a jelenlegi, havi 20 ezer forintos összeg dupláját. Az egy-, illetve a három- és többgyermekes családok kedvezménye változatlan marad.
 
   Végezetül szintén a családok helyzetét javítja az az intézkedés, mely alapján a munkáltató akisgyermekes szülők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt akkor is teljes összegben veheti igénybe, ha a munkavállaló nem főállású, hanem részmunkaidőben foglalkoztatott. E rendelkezés a munkáltatókat kifejezetten érdekeltté teszi abban, hogy kisgyermekes szülőket részmunkaidőben foglalkoztassanak, így remélhetőleg a módosítás következtében nőni fog a részmunkaidőben dolgozó kismamák száma.
 
   A nem pénzben adott, ún. cafeteria juttatások adózása inkább átalakul, mint szűkül. A legjelentősebb változás az, hogy a munkáltató már nem 500, hanem csak 200 ezer forint béren kívüli juttatást – például Erzsébet-utalványt, helyi bérletet, önkéntes pénztári hozzájárulást – adhat a jelenlegi kedvező adóterhek mellett. Ugyanakkor SZÉP Kártyára utalt összeg formájában a munkáltató további 250 ezer forint kedvező adózású juttatást adhat majd. A módosítás a 200 ezer forint nettó – 270 ezer forint bruttó – összegű juttatási csomagok esetében nem jelent majd változást, ugyanakkor az ennél nagyobb cafeteria keretek esetén bizonyosan eltolódást eredményez majd a SZÉP Kártya, illetve az olyan nem hagyományos juttatási elemek irányába, mint a munkáltatói lakáscélú támogatás. A változás fő nyertese tehát a SZÉP Kártyán keresztül elsősorban a magyar vendéglátás és idegenforgalom lesz.
 
   Az őszi adócsomagban egyértelmű törvényi rendelkezés mondja ki azt, hogy ha a magánszemély valamely tevékenységének ellenértékeként kap juttatást, az nem tartozhat az adómentes vagy más kedvező adózású kategóriába. Cafeteriával tehát nincs lehetőség bérhelyettesítésre. Bár ez a szabály az alapelvekből eddig is levezethető volt, az új rendelkezés konkrét határai elmosódottak, ezért ezzel a szabállyal kapcsolatban az elkövetkező pár évben számos értelmezés – és ellenőrzési megállapítás – várható.
 
   Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) felelősségi szabályainak – szigorítást nem feltétlenül jelentő – változásai már idén felkeltették az érdeklődést a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításai iránt. Éppen ezért az adócsomag egy visszamenőlegesen is alkalmazható rendelkezésében rögzíti, hogy a társaság – akár a cafeteria rendszerben, akár azon kívül – adómentesen fizetheti a vezető tisztségviselőjére kötött felelősségbiztosítás díját, ezzel mentesítve az ügyvezetőt az esetleges károkozások miatt felmerülő személyes kártérítési kötelezettsége alól.
 
forrás: PwC Magyarország