Az elszegényedés éve jön

Az adóterhek mértéke 2015-ben sem változik, viszont annak a gazdaság szereplői – a háztartások és a vállalkozások – közötti szétosztása igen. Ez a legfőbb tanulsága a parlamenti kétharmad által kedden elfogadott törvénycsomagnak. Ugyanakkor a változások száma szinte megszámlálhatatlan: többek között lesz első házasságkötés után adott adókedvezmény, folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv, éves tranzakciós díja lesz a kártyás fizetéseknek, szigorodnak az áfabevallási szabályok, az új települési adóra számíthatunk és népegészségügyi termékadó sújtja majd a szeszes italok nagy részét.

 .

 .

Ígéretéhez híven a Fidesz nem változtat a 2010 óta alkalmazott, a mérvadó közgazdászok által erősen bírált adórendszeren, s így lesz ez 2015-ben is. A korábbi ígéretekkel szemben a személyi jövedelemadó továbbra is egykulcsos, 16 százalékos marad, nem lesz egy számjegyű, mint ahogy a társasági adó pedig kulcsa sem módosul, 500 millió forintos adóalapig, 10 százalékos lesz efölött pedig 19 marad.

A családokat érintő változás, hogy a házasságkötést adókedvezménnyel fogják ösztönözni. A kedvezmény mértéke két éven át, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultságig együttesen havi 5 ezer forint, feltéve, hogy a pár legalább egyik tagja első házasságát köti. A nemzetgazdasági tárca korábban közölt terve már most megjelent az adócsomagban: a kétgyermekes családok kedvezményét fokozatosan emelik, de ez csak 2016-tól lép majd életbe, mégpedig úgy, hogy évente 2500 forinttal emelkedik a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, így 2019-re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő ez a kedvezmény.

Széles körű felháborodást váltott ki a cafeteria nagy mértékű megadóztatásának előzetes terve. A kormányzat – szokásától eltérően – ezúttal engedett: a béren kívüli juttatások 2015-től így adóznak: 200 ezer forintig lényegében nem változik semmi, vagyis az adó mértéke megmarad 35,7 százalékosnak, 200 ezer és 450 ezer forint közötti a cafetériát viszont csak a SZÉP-kártyánál lehet változatlan adóteher mellett adni. 450 ezer forint felett több mint 51 százalékosra nő az adóteher.

A különadók továbbra is megmaradnak, hiszen a korábban átmeneti jelleggel betervezett sarc a hazai rendszer részévé vált. Közismert ma már, hogy reklámadó legmagasabb kulcsát 40-ről 50 százalékra emelik. A legnagyobb módosulás azonban a több tízezres tiltakozó tömegeket az utcára vonzó internetadónál történt. A hivatalosan távközlési adónak nevezett, új terhet 2015-ben nem vezetik be. Így természetesen értelmét vesztette az a korábbi javaslat is, amely lehetővé tette volna a társasági adó beszámítását a távközlésiadó-kötelezettségbe az érintett szolgáltatóknál.

A befektetési alapokat azonban – rejtélyes okból – nem kímélik. Az alacsony kamat miatt a betétekből menekülő pénz gyakran a befektetési alapoknál keresett helyet magának. Annak ellenére pluszterhet ró a befektetési alapokra, hogy a befektetési alapkezelők nagy vevői az állampapíroknak, éppen azoknak az értékpapíroknak, amelyeket kiemelten preferált az állam. Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka, és azokat a külföldi befektetési alapoknak is meg kell fizetniük, ha befektetési jegyeiket Magyarországon is forgalmazzák.

 Kiterjesztett áfa
A munkaerő-kölcsönzésre és az iskolaszövetkezetekre is kiterjeszti a fordított áfázást a kedden elfogadott adócsomag egy kormánypárti módosítás nyomán. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a módosítás bezárja a szektorban az áfamegkerülést lehetővé tevő kiskaput. Számításai szerint jelenleg ezen területeken 30-35 milliárd forint áfa nem folyik be, viszont ha fordított áfát vezetnek be, akkor ez is beszedhető, mivel közvetlenül a megrendelőnek kell fizetni.

 

Az adócsomagban szerepel, hogy az ukrajnai helyzet kapcsán hozott orosz intézkedések miatt – legfeljebb ötmilliárd forintig – adó-visszatérítés jár. A visszatérítésre indok lehet például az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése vagy kivezetése. Az eredeti tervek szerint a kompenzáció csak hitelintézetekre vonatkozott volna – különadó-csökkentés formájában -, végül azonban “szektorsemleges” lett a rendelkezés.

Bár a havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forintig terjedő, készpénzfelvétel a tudatos kártyahasználat ellen dolgozik, a nemzetgazdasági tárca most éppen ösztönözni akarja a bankkártyahasználatot. Ennek érdekében az adócsomag úgy intézkedik, hogy ugyanahhoz a kártyához tartozó éves kártyaműveletek után a jelenlegi pénzügyi tranzakciós illeték helyett egyszeri, évi 800 forintos illetékfizetési kötelezettséget vezetnek be. Az érintés nélküli kártyáknál az éves díj 500 forint lesz, ami azért sok, mert rárakódik a bankkártyák amúgy sem csekély éves díjára, amibe – mint ismeretes – már beleépült a bankadó is.

Jelentős felháborodást szült az is, hogy 2015-ben sávos, 0 és 6 százalék közötti mértékű lesz az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. (A szakma tiltakozásának itt nem volt semmi foganatja.) A napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletekre kirótt díj mértékét az e tevékenységükből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevétel alapján számolják ki, viszont 500 millió forintos nettó árbevételig nem kell fizetni. A legmagasabb, a 6 százalékos a 300 milliárd forintot meghaladó árbevétel fölött lesz a teher. Ilyen mértékű, 60-szoros tehernövekedésre a rendszerváltás óta nem volt példa.

Az adótörvények részévé vált az is, hogy bevezetik a közúti áruforgalom elektronikus ellenőrző rendszerét, amelynek célja az áruk valós útjának nyomon követése, valamint az, hogy Magyarországon ne lehessen forgalomba hozni olyan árut, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz. Ha nem teljesítik a közúti fuvarozással járó tevékenység bejelentési kötelezettségét, a be nem jelentett termék igazolatlan eredetűnek minősül, az állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

Szigorodnak az áfabevallási szabályok is, így havi áfabevallási kötelezettsége lesz az újonnan alakult vállalkozásoknak. A bürokrácia növekedését szolgálja az is, hogy bizonyos árbevételi szint felett megszüntetik az éves áfabevallás lehetőségét, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell majd készíteni. Mindkét intézkedés célja, hogy már év közben ki lehessen szűrni a visszaéléseket.

A szarvasmarha, juh és kecske értékesítésénél az alkalmazandó áfakulcs 27-ről 5 százalékra csökken, de ez a fogyasztókat nem érinti, mert ez nem a bolti árra vonatkozik, hanem a feldolgozók, illetve a termelők elszámolásában jelentkezik.

Elbukott a szabad pálinkafőzés jogáért meghirdetett küzdelem, amelyet 2010-ben Orbán Viktor kormányfő hirdetett meg. Brüsszeli nyomásra – a jogharmonizációs kötelezettség miatt – most módosítania kellett a bérfőzés és magán-pálinkafőzés szabályozását. A jelenlegi 200-ról 50 literre csökken a magánfőzésben előállítható párlat mennyisége, a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények pedig csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznak. A bérfőzés jövedékiadó-mértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változik – az eddigi adómentesség helyett -, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kell fizetni. A magánfőzésben előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kell fizetnie literenként. A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetik meg. Jelentős változás, hogy az Országgyűlés zárószavazás előtt úgy döntött, hogy mégsem sávos, hanem egységesen 150 millió forint lesz a jövedéki biztosíték összege az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén. Kikerülnek ugyanakkor a termékadó-köteles cukrozott termékek köréből azok, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

A környezetvédelmi termékdíjjal sújtott termékek köre kiegészül bizonyos műanyag és vegyipari termékekkel – például a művirággal és tisztálkodási, szépségápolási cikkekkel -, valamint az irodai papírral. Ugyanakkor a kézműves termékeket előállító mikrovállalkozások és kistermelők árui kikerülnek a termékdíj hatálya alól.

Bővül a települési önkormányzatok adómegállapítási mozgástere, így a helyhatóságok 2015-től egy vagy több települési adót is bevezethetnek, ha azt törvény nem tiltja nekik, és további korlát, hogy a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó. A települési adó nem vonatkozhat olyasmire sem, amire törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. Így akár földadót is kivethetnek.

Nem a hosszú távú gondoskodást ösztönzi, hogy a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik.

 

 Sorozatos támadás a multik ellen
A tegnap elfogadott adótörvények részeként az Országgyűlés nagyságrendekkel emelte élelmiszerlánc felügyeleti díjat. Jövőre ezt már forgalomtól függően, sávosan fizetik a kereskedelmi cégek. A 0,1-tól 6 százalékig terjedő skála felső régiójában a multinak kikiáltott élelmiszerláncok milliárdos terhekkel szembesülhetnek. A díjemelésre és a kiskereskedelmet érintő más jogszabályok módosítására tegnap megszületett az első válasz is.
 
A Spar a következő évekre tervezett beruházásai jelentős részét elhalasztja – jelentette be Rudolf Staudinger, a Spar Magyarország felügyelő bizottságának elnöke sajtótájékoztatóján. Korábban évente átlagban 10-30 milliárd forint között ruháztak be a magyar piacon, de ez most kérdésessé vált. A kivonuláson azonban nem gondolkodnak. Igencsak durva, piac és unió ellenes beavatkozásként értékelik a kereskedők azt a tegnap megismert törvénymódosító javaslatot, amely szerint a 30 milliárd forintos éves forgalmat meghaladó kereskedelmi cégek, ha két éven át veszteségesek, nem vehetnek részt a fogyasztási cikkek forgalmazásában. További megszorítást is terveznek: a belvárosokban nem lehetnek diszkont áruházak. Ez a fővárosban jószerivel csak a Spart érinti.
 
Az egész kereskedelmi törvény-csomag elsősorban a nemzetközi áruházláncok ellen irányul – vélik a megkérdezett szakértők. Várhatóan az unió a jogszabályok egy részében ‘hivatalból” fog fellépni, mint a dohánypiaci változásoknál, más esetekben az érintettek panaszt nyújthatnak be Brüsszelnek.Továbbra is napirenden van a vasárnapi zárva tartás. A CBA, a Coop és a Reál közös közleményt adott ki amelyben leghatározottabban támogatják a vasárnapi nyitva tartás korlátozására irányuló kezdeményezést. Véleményük szerint erre a több százezer kereskedelmi dolgozó pihenése, családi életének biztosítása miatt van szükség, és a szabályozásból egyikük sem húzna hasznot. Egy neve elhallgatását kérő kereskedelmi szakember a Népszavának elmondta, szerinte a három magyar kereskedelmi lánc azért is támogathatja a vasárnapi zárva tartást és garantálhatják, hogy emiatt nem rúgnak ki senkit, mert boltjaik többsége amúgy is zárva tart a hét hetedik napján.
 
Így számukra nem jelent nagy változást, ha az országgyűlés elfogadja a KDNP időnként elővett javaslatát.Korlátozni és nem ösztönözni kell a vasárnapi munkavégzést, ezért az érdekképviselet nem ért egyet a VOSZ javaslatával – közölte a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) hétfői sajtónyilatkozatában. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára korábban a Napi Gazdaságnak úgy nyilatkozott: javasolják, hogy a foglalkoztatottak vasárnapi munkavégzését kössék önkéntes nyilatkozattételhez, amely nyomán a hétvégi munkáért plusz pihenőnap, a jelenleginél magasabb bérkiegészítés is járna.A Fidesz két héten belül dönt, mi is legyen a vasárnapi zárva tartás ötletével, mint fogalmaztak, lesznek módosító javaslataik.
B. T.

 

 Az elszegényedés útján
A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a kedden elfogadott jövő évi adócsomag miatt nőni fognak az adóterhek és szegényedni a családok – mondta Varju László, a DK színeiben politizáló független képviselő sajtótájékoztatóján. Megjegyezte, hogy a kormány továbbra is fenntartja a “világrekorder” 27 százalékos áfát, amit megfejeltek az élelmiszerfelügyeleti díjjal. Varju László úgy számolt, hogy így viszont 33 százalékos adóteher sújtja majd az élelmiszereket. Felsorolását folytatva közölte, hogy emelkedni fog az alkohol-, a dohány- és a reklámadó mértéke is, miközben megmarad a bank- és a telekommunikációs adó. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint “az orbáni csomag” az elszegényedés évét hozza 2015-ben, a jövő évi adótörvényekkel és a költségvetéssel közel ötmillióra nőhet a létminimum körül élők száma Magyarországon. Tóbiás József közölte: a költségvetés és az adótörvények 2015-ben nem ötmillió dolgozó ember, hanem ötmillió létminimum körül élő ember jövedelemviszonyait határozzák meg.