Az emberek leszavaznák a vasárnapi boltzárat

Kilenc hónap telt el a kezdetben a kormányt is rendkívül megosztó, hatástanulmányokkal nem alátámasztott, kereszténydemokrata képviselők által kezdeményezett vasárnapi boltbezárás bevezetése óta. A hazai szereplők helyzetbe hozásának teljesülése az intézkedés nyomán kérdéses, makrogazdasági hatásai még nem egyértelműek, azonban elutasítottsága annál inkább. Az emberek még mindig ellenzik a vasárnapi boltzárat és leszavaznák egy népszavazáson, ha lenne rá lehetőségük – írja a Portfolio.

 

Még mindig népszerűtlen


   Ha azt az eseményt, döntést, intézkedést keressük, amelyik a legtöbb embert érintette közvetlenül Magyarországon 2015-ben, akkor valószínűleg sokaknak beugrik a március 15-én életbe lépett vasárnapi boltzár. Ha máshonnan nem, akkor legutóbb onnan, hogy például a karácsonyi ünnepek alatt 3,5 napon keresztül nem lehet nagybevásárlást intézni, hiszen december 27-én vasárnap zárva tartanak a nagyobb boltok.

   A mai napig nagyon népszerűtlen, hatástanulmánnyal nem alátámasztott kormánypárti intézkedés (eredetileg a KDNP javasolta, a kormánypártok pedig megszavazták) makrogazdasági hatásának megítélését illetően nyolc hónap eltelte után is nagy a bizonytalanság.

   Az Ipsos közvéleménykutató cég állt elő december elején a legfrissebb kutatásának eredményével. Ezek szerint a vasárnapi boltbezárásról szóló törvény életbe lépése után fél évvel is a felnőtt lakosság 68%-a inkább nem, vagy egyáltalán nem ért egyet a kötelező vasárnapi zárva tartással. Ez az arány pontosan megegyezik a márciusban készített felmérés eredményeivel. Van azonban egy érzékelhető változás a korábbi eredményekhez képest, ami az álláspontok mérsékléséről tanúskodik. Az “egyáltalán nem értek egyet az intézkedéssel” csoport aránya csökkent, és ugyanennyivel nőtt az inkább nem ért egyet tábor aránya. Az emberek érintettségét jól bizonyítja, hogy a megkérdezetteken belül az aktív kereskedők 61%-a állította azt, hogy a törvénymódosítás megváltoztatta valamennyire a hétvégi tevékenységeit.

   A tavaszi és a legújabb közvélemény-kutatási adatok fényében a kormánypártoknak egyáltalán nem áll érdekükben a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazás megvalósulása és az elmúlt hónapok kálváriája alapján úgy tűnik, hogy a csillagok állása nekik kedvez. A választási bizottság hónapokon keresztül dobta vissza a rosszul megfogalmazott és hiányos kérdéseket, legutóbb pedig egy furcsa kérdést engedélyeztek a vasárnapi boltzárral kapcsolatban, így az emberek a közeljövőben nem fogják tudni kifejezni a véleményüket a megfelelő formában.

De mégis mit okozott?


   Már a bevezetés előtt és után is hangsúlyoztuk, hogy az intézkedés makrogazdasági hatásának megítélésére csak hosszabb távon lehetséges (és a gazdaság fehéredésének folyamata sem segíti a helyzet megítélését).

   Néhány jelzésértékű információt azonban ki lehet olvasni a kiskereskedelmi adatokból. Ezek szerint ugyanis az intézkedés bevezetését követő első hónapokban és legutóbb, októberben a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének csökkenése volt tapasztalható, különösen az élelmiszer-kiskereskedelemben. Leglátványosabban az élelmiszer vegyes kereskedelem növekedési dinamikája esett vissza,

   A kiskereskedelmi forgalom növekedése ugyanakkor sok kereskedő számára egyben rossz hír is, hiszen ezáltal elvesztették tárgyalási alapjukat a kormánnyal szemben – már, ha valaha is volt ilyenjük.

   Emellett hét teljes hónap statisztikája után az állapítható meg a vasárnapi boltzár foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról, hogy a teljes létszám 2000-2200 fővel csökkent ugyan, a teljes munkaidős dolgozók száma növekedést mutatott. Ennek hátterében az állhat, hogy a részmunkaidősök egy (kisebb) részét átvették teljes munkaidőbe, míg többségüket elbocsátották. Eközben a túlórák száma jelentősen megemelkedett, ami azt mutatja, hogy bár strukturálisan van munkaerőigény a kiskereskedelemben, ez nem párosul munkaerő-felvétellel.

Azt az óvatos következtetést is levonhatjuk mindezek alapján, hogy azokon a területeken viszont, ahol a vasárnapi boltbezárás valóban munkaerő-felesleget okozott, ott gyorsan elbocsátásokhoz vezetett a kormányzati intézkedés.

És a piaci szereplőknek?


   Bár az ingatlanpiac szereplői (mind a bérlők, mind a bérbeadók) a fogyasztókhoz hasonlóan nagyon tartottak a vasárnapi zárva tartástól, a valóságban azt jóval kevésbé érezték meg. Számos nagyobb kiskereskedelmi cég és bevásárlóközpont-üzemeltető költségeit jelentősen csökkentette a vasárnapi zárva tartás. Ők jól jártak a boltzárral, hiszen a megnövekedett forgalmat alacsonyabb költséggel tudják kiszolgálni. A kisebb üzletek méretükből adódóan ezt a spórolást nem tudják kiélvezni, őket érinti leginkább negatívan a szabályozás és leginkább ők kényszerültek a munkaerőköltségek csökkentésére, azaz alkalmazottak elbocsátására. Ez rossz hír a kormány számára, hiszen az intézkedés egyik fő célja a kisebb vállalkozások helyzetének javítása volt.

   Már most jól látható, hogy hátrafele sült el a kormány fegyvere, míg a nagyobb, nemzetközi bérlők esetében a 30 százalékos növekedés sem volt ritka, addig a kisebb, főként magyar bérlők többnyire rosszul jártak, sokaknak le is kellett húznia a rolót.

   Némi forgalomátterelődés persze biztosan megvalósult a kisebb üzletek irányába, miután ezek a boltok nyitva tarthatnak a hét utolsó napján és lehet, hogy a kormánynak ez épp elég kommunikációs szinten.

   A magyarországi ingatlanpiacon jellemző bérleti díjak és hozamszintek becslését közzé tévő Market Sentiment Survey (a Portfolio, a RICS és az Eltinga közös kutatása) 2015 első felében bérleti díjak szempontjából a vártnál alacsonyabb változást mutatott a kiskereskedelmi szegmensben. Ennek oka elsősorban az volt, hogy ezt a piacot döntő többségében hosszú távú bérleti szerződések jellemzik, melyek újratárgyalására nem került sor közvetlenül a boltzár bevezetése után.

   Az ugyanakkor már az első félév végére világossá vált, hogy a legnépszerűbb plázákban erős bérbeadói piac alakult ki. A folyamat a második félév során tovább erősödött, ma már egyáltalán nem mennek ritkaságszámba az olyan házak, ahol szabályosan sorba kell állni az üres területkért. Bár a bevásárlóközpontok bérleti díja nagyban függ az adott ingatlantól, sőt az épületen belül is jelentős eltérések figyelhetők meg az üzletek között, a piac felső szegmensében komoly bérletidíj-emelkedést figyelhettünk meg 2015-ben.

   Budapest öt legnépszerűbb plázájában a tipikus bérleti díj az RICS szakemberei szerint hat hónap alatt 38 euróról 45 euróra nőttek négyzetméterenként. Ez nem csak a legmagasabb érték a kutatás 2011-es indulása óta, hanem az azóta mért legnagyobb léptékű növekedés is a teljes fővárosi ingatlanpiacon. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a piacon tapasztalható maximum bérleti díj is jelentősen növekedett, míg 2014-ben 55 eurót kellett kifizetni a legdrágább plázákban egy négyzetméternyi üzlethelyiségért, 2015 második felében már a 70 eurós egységár sem volt ismeretlen a piac számára. Az évekre 20-25 euró körül bebetonozódott minimumdíjak is emelkedtek, 2015 végén már inkább legalább 30 euróba került egy négyzetméter Budapest legnépszerűbb bevásárlóközpontjaiban. Fontos megemlíteni azonban, hogy a fellendülés inkább a budapesti plázákban általános, a vidéki házak és a retail parkok esetében viszont továbbra is messze vagyunk egy szárnyaló piactól.

   Habár a piaci szereplők több fronton is megindították erőiket, hogy áthidalják a vasárnap miatti kiesést, a bérleti díjak csökkentésére gyakorlatilag sehol nem volt lehetőségük.

   A bérletidíj-növekedés egyik fő oka – a kiskereskedelmi üzletek expanziója mellett – az új fejlesztések teljes hiánya. Új bevásárlóközpontot már évek óta nem adtak át Magyarország, a külföldi élelmiszerláncok terjeszkedését pedig a plázastop néven elhíresült szabályozás lehetetlenítette el szinte teljesen. (Ők jelenleg csak “kihalásos” alapon bővülhetnek, többségében hazai láncok becsődölt telephelyein tudnak új üzletet nyitni.)

   Arról, hogy mire számíthatunk a jövőben, sokat elmond, hogy új pláza fejlesztése egyelőre nem várható. Hiába rendelkezik sok projekt felmentéssel a plázastop alól, a fejlesztők többségé még nem érzi úgy, hogy eljött az építkezés ideje. Vannak olyan projektek, melyeknél nem lenne gond a nagyobb bérlők vonzásával, a kisebb üzletek viszont nem feltétlenül mennének a nagyok után.

   Egy bevásárlóközpont felhúzása más ingatlanberuházásoknál jóval drágább, így a megfelelő finanszírozás biztosítása is problémásabb. Bár egyértelműen látszik, hogy a bankok egyre nyitottabbá válnak ingatlanprojektek finanszírozására, viszonylag kicsi az esélye annak, hogy a közeljövőben megkezdődjön egy új bevásárlóközpont építése Magyarországon. A piac kilátását akár a frissen bejelentett lakásáfa-csökkentés is ronthatja, az ingatlanfejlesztők jelentős része ugyanis biztosan a lakásépítésekre helyezi majd a hangsúlyt 2016-ban.

   A kötelező vasárnapi zárva tartás egyértelmű vesztesei a magyar fogyasztók, aki megnövekedett vásárlási igényüket szűkebb idősávban, változatlan területen tudják csak kielégíteni. Javulásra ráadásul belátható időn belül nem lehet számítani, hiszen új bevásárlóközpont építése nem kezdődik meg a közeljövőben, a kormány pedig nem tervezi az intézkedés visszavonását, ami célját (hazai szereplők helyzetbe hozása) egyelőre távolról sem érte el.

Forrás: Portfolio