Az európai értékek megvédése a cél

A miniszterelnök idei tusványosi beszédének legfontosabb üzenete, hogy a magyar kormány hosszú távon elkötelezett a migráció megállítása mellett.

A kormány az Európai Unióban még határozottabban áll majd ki a modernkori népvándorlással szemben. Már csak azért is, mert Brüsszel jelenleg képtelen gyakorlatias cselekvésre. Ezért kell a nemzetállamoknak – így hazánknak is – megvédenie Európát és az európai értékeket a tömeges illegális bevándorlás által előtérbe helyezett gazdasági, társadalmi, illetve biztonsági problémáktól.

A kormány az Európai Unióban még határozottabban áll majd ki a modernkori népvándorlással szemben. Már csak azért is, mert Brüsszel jelenleg képtelen gyakorlatias cselekvésre. Ezért kell a nemzetállamoknak – így hazánknak is – megvédenie Európát és az európai értékeket a tömeges illegális bevándorlás által előtérbe helyezett gazdasági, társadalmi, illetve biztonsági problémáktól.

Orbán Viktor kormányfő nincs egyedül e véleményével: a nyugat-európai gondolkodás is kezd fordulóponthoz érni a bevándorlás megítélése kapcsán.

 

David Cameron brit miniszterelnök, Nicolas Sarkozy korábbi (és talán jövőbeli) francia államfő, valamint több vezető német politikus is Orbán Viktorhoz hasonlóan gondolkodik a kérdésről. Így már nem csak régiós partnereink (Szlovákia, Csehország), hanem a nyugati államok is kezdik felismerni a népvándorlás problémáját. A sikeres európai válaszhoz elengedhetetlen az, hogy elsősorban ne ideológiai és elvi szemszögből vizsgálják a kérdést a vezető politikusok. Időszerű volt tehát a miniszterelnök részéről e beszéd, mely egyfajta „szellemi mozgósítást” is jelent a kialakult európai vitában és jelzi, hogy a magyar kormány a „nemzetek Európájában” hisz a föderális unióval szemben. A kormányfő a magyar baloldalnak is üzent ezzel, szembeállítva a kormány által felvállalt nemzeti érdek képviseletét az ideologikus, nemzetek feletti Európában gondolkodó baloldali táborral.

A bevándorlási politikában körvonalazódó fordulópont egyébként részben a magyar diplomácia sikere is, hiszen ráirányítottuk Európa figyelmét arra, hogy idén idő- és népességarányosan is hazánk volt leginkább kitéve a tömeges illegális bevándorlásnak. Magyarország számára ezért sem lenne elfogadható, ha a nyugati államok egyszerűen visszatoloncolnák hozzánk az érvényes nemzetközi egyezmények alapján elsőként nálunk regisztrált illegális migránsokat ahelyett, hogy valódi megoldást találnának a problémára.

A kormányfő is rámutatott, hogy a mostani migrációs hullám nem átmeneti, és nem is kizárólag polgárháborúk okozta népmozgás. A bevándorlók kiinduló országainak (köztük számos fekete afrikai országnak) a népessége ugrásszerűen növekszik, miközben ezeknek az államoknak a gazdasági eltartó képessége drámaian csökken. Az Európa előszobájának számító észak-afrikai és dél-mediterrán államok elmúlt években tartóssá vált instabilitása miatt a következő években-évtizedekben akadály nélkül elérheti Európát a minden bizonnyal még inkább növekvő migrációs nyomás. A miniszterelnök arra is utalt, hogy az angolszász országok világosan látják a tömeges illegális bevándorlás biztonsági kockázatait. Mindez a minap bejelentett török-szír határra építendő kerítésre adott támogató hangvételű amerikai vélemények tükrében különösen fontos felismerés.

Szintén lényeges eleme volt a beszédnek, hogy a bevándorlás nem segíti az európai államok gazdasági fellendülését, sőt a biztonsági helyzet is tovább romlott a kontinensen. Ebből a szempontból ugyan a német helyzet részben kivételnek számít, de azon túl mindez Európa-szerte a radikális pártok megerősödéséhez vezetett. Ezzel szemben a kormányfő kiemelte a sikeres magyar modell legfontosabb elemeit: a gyakorlatias, határozott problémakezelést, a politikai stabilitást, az erősödő gazdasági környezetet, valamint a társadalmi krízis elkerülését.

A kormányzat szigorú bevándorlás-politikájának egyébként megvan a társadalmi támogatottsága, ezt a kérdésben megtartott nemzeti konzultáció eredményei is mutatják. A több mint 1,2 millió, bevándorlásról szóló kérdőív visszaküldéssel ez a valaha volt második legsikeresebb konzultáció. Különösen fontos, hogy a kérdőívet visszaküldők elsöprő többsége a magyar családokat támogatná a bevándorlókkal szemben, ez is mutatja a multikulturalizmus elutasítottságát Magyarországon.
 

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője