Az oktatás húzta a rövidebbet

 Fogy a levegő

Nem sok jót ígér az iskoláknak a 2018-as költségvetési javaslat. Az oktatáskutató szerint a közoktatásra szánt összegek csökkenhetnek is – írja a Népszava.

Jövőre sem növekszik számottevően az oktatási büdzsé – vélekedett Nahalka István a 2018-as költségvetési javaslat megismerése után. Az oktatáskutató szerint az idei költségvetésben szereplő számok alapján úgy tűnhet, mintha az oktatásra fordított összegek jövőre lényegesen növekednének, ám ez valójában nincs így.

Varga Mihály kedden mutatta be a jövő évi költségvetést. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette: oktatásra csaknem 1988 milliárd forint jut, ami az ideinél 81 milliárd forinttal több. Nahalka szerint ez mintegy négy százalékos emelkedést jelent, amit azonban részben elvisz a (3 százalékosra tervezett) infláció, részben pedig a már korábban betervezett, illetve az előresorolásokból adódó pedagógus béremelés. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a béreken túli kiadások csökkennek; ugyanakkor a bérek növekedése is elmarad a nemzetgazdasági átlaghoz képest. A pedagógusok 2014 óta tartó, évi négy-öt százalékos béremelése a közelében sincs annak a növekedésnek, amit az utóbbi időben más ágazatokban tapasztalhatunk – tette hozzá.

A javaslat szerint a középfokú oktatás forrásai 209 milliárd forintról 223 milliárdra bővülnek, az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás forrásai 234 milliárdról 238 milliárd forintra nőnek. A Klebelsberg Központra (a korábbi Klik) összesen 586 milliárdot szánnak, az összeg jelentős részét – 419 milliárdot – személyi juttatások kifizetésére különítették el.

Egy kicsivel több pénzt szánnak felsőoktatásra, a keret az idei 589 milliárdról 591 milliárdra nő (alig fél százalékos növekedés). Az egyetemek támogatásánál figyelembe kell venni, hogy jelentős béremelést ígértek az oktatóknak, ráadásul az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet több feladatát is az egyetemek vették át, ami többletköltségekkel is jár. Eközben a kormány janicsárképzőjeként elhíresült, a büdzsében külön tételként szereplő Nemzeti Közszolgálati Egyetem támogatása egymilliárd forinttal – 20 százalékkal – növekszik.

Az éveken keresztül pénzügyi gondokkal küzdő, adósságot adósságra halmozó Klebelsberg Központ büdzséjét érdemes jobban megvizsgálni. Költségvetését már 2013-as megalakulásakor is alul tervezték, ezen a gyakorlaton évekig nem változtattak, a kormánynak év közben kellett kipótolnia a hiányt. Egyedül 2016-ban szántak rá több pénzt, mint az előző évben, az idei, illetve a jövő évben viszont már kevesebb pénzből kell gazdálkodnia (a 2018-as javaslat szerint legalább egymilliárd forinttal ).

Nahalka István úgy véli, ezzel együtt a közoktatásra szánt összeg is csökken. Pedig most már a központ felel az iskolák fenntartásáért és működtetéséért is, miután a működtetői jogokat elvették az önkormányzatoktól. Ehhez képest a költségvetésben mindössze 9,3 milliárd forint szerepel beruházásokra, és csak 112,5 millió forint felújításokra. Ez a pluszfeladatok tekintetében nevetségesen alacsony összeg. Igaz, semmilyen országos összesítés, felmérés nincs arról, hogy az egykori működtető önkormányzatok pontosan mennyit költöttek iskoláikra, ám becslések szerint a ráfordítások az évi 50 milliárd forintot is meghaladták.

Noha a kormány az ellenkezőjét állítja, az oktatáskutató szerint nem sok jót ígér a 2018-as költségvetési javaslat. Az, hogy a jelenlegi kormány mennyivel kevesebbet költ oktatásra, mint a korábbiak, az eddigi költségvetések GDP-arányosan mért oktatási kiadásain látszik a legjobban. A ráfordítás 2003 óta csökken, ám a rendszerváltás óta egyetlen évben sem költöttünk olyan keveset oktatásra, mint 2010 után. Az OECD-országok átlagosan a bruttó hazai termékük 5,2 százalékát fordítják az oktatásra, sajnos e tekintetben is sereghajtók vagyunk.

Trencsényi László egyetemi tanár, a Hálózat a Tanszabadságért alapító tagja szerint a GDP legalább hat százalékát kellene oktatásra fordítani.

– Tízéves csúcson az iskolaelhagyás, egyre több a magántanuló, ahogy a pályaelhagyó tanár is, és sorolhatnánk. Senki sem állíthatja már meg a “túltolt biciklit”?

– Nem könnyű kérdés, hiszen az “elhagyók” a legkreatívabb, leginkább biztos háttérrel rendelkező csoportok mindkét fél esetében, mondhatni a változások motorjai – az “állítsuk meg a biciklit” jelszó hű meghallói voltak. Voltak? Az utóbbi hetekben mégis mintha a megállítók megközelítették volna a kritikus tömeget: a rendszerváltás után iskolázott, zömében értelmiségi pályára készülő fiatalok. A kritikus tömegből a szakmunkástanulók hoppon maradt köre hiányzik.

– A közoktatás további átalakításokkal néz szembe. Képesítés nélküli “tanárok” is lehetnének szakoktatók, gyógypedagógusok. Hová vezethet ez?

– Egyes szakokon a szakképzettek köre régóta szűkül. Az elhibázott természettudományos oktatás bosszulta meg magát leginkább, elvette a kedvét a majdani, természettudományos tantárgyakat tanítani akaróknak a pályára állástól, másfelől a biztosabb tudással rendelkezőknek e körben kinyílt az európai piac is, mely többet kínált a repedezett iskolai Bunsen-égők világánál. A kormányzat bután válaszolt, dühödt ellenszenvvel a kétszintű Bologna-típusú képzésre, naivan azt hitte, hogy a 18 éves pályaválasztás majd inkább segít. Nem segített. Nagyobb baj, hogy az “aki nem bírja, hagyjuk az út szélén” ideológia (Bogár László Fidesz-közeli közgazdász kifejezése) közvetlen következménye a “tömegiskolák” szakmai magára hagyása. Odavezet, ahol tartunk: a tudás kisajátításához a magániskolákat, külföldi intézményeket megfizetni tudók, néhány mintaintézmény elitje számára, s a többieknek elég a funkcionális (an)alfabétizmus.

– A kormány azt kommunikálja, egyre több pénzt ad oktatásra. A miniszter szerint a 2018-as költségvetésben 81 milliárddal jut több az ideihez képest. Hová tűnik a pénz?

– Csak híreink vannak a pianínó-akcióról, egyéb presztízs-beruházásokról. A KLIK és a háttérintézmények ide-oda átszervezése, olykor puszta névváltoztatása, vezetők ki-be nevezése tengernyi pénzt emészt el – a tulajdonosváltásokkal járó bürokrácia nagyon sokba kerül. Világos az érdekvédők követelése: a GDP 6 százaléka a minimum!

– Eközben helyzetbe hozzák az egyházi iskolákat. Miért baj ez, ha ott sokszor jobb körülmények között tanulhatnak a diákok?

– Először: sérti a plurális demokrácia világnézeti sokszínűségének elvét, valláserkölcsi oktatásba kényszerülnek szekularizált, ateista családok gyerekei is (hazugság, hogy erkölcsössé csak a transzcendens lénytől való félelemben lehet válni). Arról nem beszélve, hogy újmódi “államegyházak” preferálásának vagyunk tanúi. Iványi Gábor felekezetét a strasbourgi ítélet után sem hajlandó az állam egyháznak elismerni. Másodszor: sérti a tudáshoz való méltányos hozzájutás elvét, hiszen élezi az iskolák közti különbségeket. Nem nemzeti együttműködést teremt, hanem újabb társadalmi feszültségeket.

Az egyházak a nyertesek

A költségvetési javaslat több pénzt szán az eddiginél az egyházi intézmények támogatására. A dokumentum külön mellékletben rögzíti az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartóinak köznevelési feladatai és a bevett egyházak hit- és erkölcstanoktatás után járó támogatást.

Az állami iskolákban hit- és erkölcstanoktatást szervező bevett egyházat a tanulólétszám alapján ingyenes tankönyv- és átlagbéralapú támogatás illeti meg. Hit- és erkölcstanoktatásra és tankönyv-támogatásra 4,8 milliárd forint szerepel a javaslatban. Emellett “kis létszámú” hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatására további 400 milliót szánnak. Az egyházi hittan-oktatás támogatására 3,1 milliárd forintot fordítanának jövőre.

S ha mindez nem lenne elég, egy május 2-ai kormányhatározat – amit a Magyar Nemzet szúrt ki – szerint mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól azok, akik egyházi tankönyvfejlesztés címén igényelnek forrást. Az erről szóló rendeletet maga Orbán Viktor hagyta jóvá. Azt, hogy miért nem kell közbeszerzést kiírniuk a tankönyv-fejlesztőknek, a határozat “a támogatási cél sajátosságaival” magyarázza.

Arról, hogy pontosan mennyi forrás áll a tankönyv-fejlesztők rendelkezésére, egy 2016. decemberi kormányhatározat rendelkezik. A 2,3 milliárd forint három intézmény között oszlik meg: a Magyarországi Református Egyház egymilliárd, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gelsey Vilmos Pedagógiai Intézete 650 millió, a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet ugyancsak 650 millió forint támogatást kapott.

Forrás: Népszava