Az Orbán-kormány kivéreztetné a kéményseprőket

A cégektől a katasztrófavédelem venné át a kötelező lakossági kéményellenőrzést

Egyes területeken már januárban, másutt viszont talán csak 2020 után venné át a lakossági kéményseprést a katasztrófavédelem – tudta meg a Népszabadság. A szakmai szervezetek nem értik, mi a kormány szándéka, miért jó a kéményseprő cégeket ellehetetleníteni.

 

   Noha nem szerepel a parlamenti üléstervben, a honvédelmi és rendészeti bizottság holnap mégis tárgyalja a kéményseprés átalakításáról szóló törvénytervezetet. A belügyminiszter által még márciusban beterjesztett anyag szerint most januári hatállyal a jelenlegi kéményseprő cégektől a katasztrófavédelem venné át a kötelező lakossági kéményellenőrzést, ami így egyszersmind ingyenessé is válna.

  A tervezet ellen élénken kikeltek a rezsicsökkentéssel kifektetett kéményseprő vállalkozások. Ezután a törvény valahogy elakadt a parlament malomkövei között. Az elmúlt hónapokban már nemcsak önmagában az elképzelés ellen, hanem a döntés elhúzódása miatt is tiltakoztak. Egyre erőteljesebben hallatja a hangját a Gaskó István irányította Liga Szakszervezetekhez tartozó, a kormányzati álláspont iránt megértőbbnek tűnő Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ): felhívásukra a parlamenti döntés kikényszerítése érdekében a dolgozók harmada, 322-en december végi hatállyal letétbe helyezte a felmondását.

  A legújabb változat szerint januártól csak azokon a településeken venné át a katasztrófavédelem az ellátást, ahol jelenleg, más vállalkozó nem lévén, az általuk kényszerűen kijelölt cég végzi a tevékenységet – erősítette meg értesüléseinket Vámos Csaba, a KOSZ elnöke, aki szerint a gyors napirendre vételt kicsit saját akciójuk is segíthette. Úgyszintén hallott már azokról az iparági hírekről, miszerint júliustól csak azokon a településeken veszi át a katasztrófavédelem a tevékenységet, ahol a helyi céggel lejár az önkormányzat szerződése. Ez a gyakorlat marad az elkövetkező években is. Az eddigi kormánytervektől gyökeresen eltérő új változat a jövőben éveken át egyfajta vegyes rendszert eredményezhet: Vámos tájékoztatása szerint nemrég például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2020-ig hosszabbítottak meg szerződéseket.

   Az irányváltás azért következhetett be, mert a megállapodások egyoldalú felmondásával a helyhatóságokat jelentős kockázatú kártérítési perek fenyegették volna – állítják egyöntetűen az egymással amúgy számos ponton vitázó szakmai szervezetek. Vámos Csaba szintén igazolta azokat az értesüléseinket, hogy a maradó társaságok a katasztrófavédőkhöz hasonlóan ingyen vizsgálnák a lakossági rendszereket, aminek költségét az állam térítené meg a számukra. Ugyanakkor az előzmények tükrében leszögezte, továbbra is minden bizonytalan, számos ellentmondásos hír kering.

   Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének (Mokész) elnöke az információkat ugyan nem igazolta vissza, de úgy vélte: ha valóban július 1-jétől válna ingyenessé a szolgáltatás, addig tevékenységük ellehetetlenülne, mivel a lakosság igyekezne a szolgáltatást az év második felére tolni. Továbbra is határozottan állítja: a rezsicsökkentés után talpon maradt vállalkozások a tevékenységet tovább tudnák végezni, akár ingyenesen is, ha ennek költségét megkapnák az államtól. Ebben az esetben nem lenne szükség a katasztrófavédelem felszerelésének többmilliárdos költségére sem – tette hozzá. Leikauf nem érti, hogy a kormány miért akarja kivéreztetni a többségében magyar magántulajdonú, esetenként önkormányzati vagy állami hátterű szakcégeket. Itt nincsenek multik – fogalmazott. A felmondások kilátásba helyezésével nem ért egyet.

   Vámos Csaba másként látja. Szerinte magáncégeknek nincs helyük egy kötelező közszolgáltatás ellátásában. Az állományt pedig nem különösebben érdekli a munkáltató személye. Amennyiben megfelelő ajánlatot kapnak a katasztrófavédelemtől – és ott nem egy katonai rendben, hanem továbbra is munkavállalóként végezhetik feladataikat –, úgy szívesen átlépnek. Szerinte a katasztrófavédelemhez átkerülhetnek használt eszközeik is. Ezt konkrétan a saját maguk által most kényszerellátott Heves megyei térségben is lehetségesnek látja.

   A Belügyminisztériumtól az elmúlt hetekben az üggyel kapcsolatos érdeklődésünkre nem kaptunk választ. Németh Szilárd fideszes rezsibiztos lapunknak néhány hónapja úgy fogalmazott, a kéményseprők „képtelenek voltak a rezsicsökkentés politikáját” követni, és mindenféle trükkökkel próbálkoztak. Ezt talán akkor sikerül leginkább megakadályozni, ha a belügyminiszter gondoskodik arról, hogy a feladatot a jövőben az állam ingyenesen végezze a háztartások számára. A jelek szerint azonban erre az ingyenességre még fél évet várni kell.

Forrás: Népszabadság