Bankadó – EBRD-elnök: a megállapodás “jó kezdet” a kiszámítható környezet megteremtésére

Világgazdaság-Magyarország-EBRD

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
    London, 2015. február 10., kedd (MTI) – A magyar kormánnyal kötött megállapodás “jó kezdete” a magyar bankszektor hatékony és sikeres működéséhez szükséges stabil és kiszámítható környezet megteremtésének – közölte az MTI-vel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke.

 .

     Sir Suma Chakrabarti abból az alkalomból nyilatkozott, hogy hétfőn Budapesten több elemből álló egyezményt írt alá Orbán Viktor miniszterelnökkel és Andreas Treichllel, az osztrák Erste Group Bank AG vezérigazgatójával.


    A memorandum egyik pontja szerint a magyar kormány nem törekszik közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonrészesedés megszerzésére rendszerszintű fontosságú helyi bankokban, illetve három éven belül átadja a magánszektornak az általa jelenleg birtokolt ilyen részesedéseket.


    Az MTI kérdésére, hogy ez fordulatot jelent-e a bankszektorral szembeni eddigi magyar kormányzati politikában, és ha igen, ebben milyen szerepet játszott az EBRD, Sir Suma Chakrabarti az írásos interjúban kifejtette: a megállapodás arra a felismerésre alapul, hogy az erős pénzügyi szektor alapvető fontosságú a magyar reálgazdaság megfelelő és fenntartható növekedése szempontjából.


    Az EBRD elnöke szerint a magyar kormány teljes mértékben megérti a jelenleginél támogatóbb jellegű környezet kialakításának szükségességét a pénzügyi szektorban. “A (magyar) hatóságokkal folytatott szakpolitikai párbeszédünk során kifejtettük nézeteinket és aggályokat vetettünk fel (…) A bizalom újjáépítése talán a legnehezebb feladat egy gazdaság kiigazítása során, és ennek alapvető fontosságú eleme az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a közös érdekek keresése, a megállapodások tiszteletben tartása és végrehajtása, a törvényesség szigorú betartása” – fogalmazott az EBRD elnöke.


    A megállapodás tartalmazza a magyarországi bankadó csökkentésének tervét is. Az MTI kérdésére, hogy a magyar bankszektor vagy az Európai Bizottság kérte-e az EBRD közbenjárását a magyar kormánynál ennek érdekében, Sir Suma Chakrabarti kifejtette: az EBRD nemzetközi intézményként természetesen számos kormánnyal, intézménnyel, üzleti szervezettel és egyéb érdekelttel tárgyal. “Nem árulok el titkot azzal, ha kijelentem: az utóbbi években Magyarországon bevezetett egyes intézkedések aggályosak voltak, a bankok és a hatóságok viszonyrendszere meglehetősen nehézzé vált, és ezt jelentős (hitelforrás-szűkítő) mérlegalkalmazkodási folyamat kísérte. Most azonban eljött az idő a továbblépésre, és a memorandum ennek egyik fontos mozzanata” – hangsúlyozta.


    A Budapesten aláírt megállapodás tartalmazza azt a tervet is, hogy a magyar állam és az EBRD 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben.


    Az MTI kérdésére, hogy miért az Erste magyarországi érdekeltségére esett a választás, az EBRD elnöke kifejtette: az Erste kereste meg a bankot a befektetés megfontolására tett javaslattal, és három oka is van annak, hogy az EBRD kedvezően áll hozzá e tranzakcióhoz, abban az esetben, ha végleges megállapodás jön létre és azt az EBRD részvényesei is jóváhagyják. Az egyik ok az, hogy a magyar bankrendszer számára jó, ha erőteljes magánszektorbeli szereplők – köztük külföldi tulajdonban lévők, mint például az Erste  – továbbra is jelen vannak a piacon, mert ez biztosítja a méltányos és átlátható versenyt.


    A másik ok az, hogy e magánszektorbeli intézmények szerepet játszhatnak a bankszektor jövőbeni konszolidációjában, a harmadik ok pedig az, hogy az Erste-befektetés pótlólagos tőkeforrást biztosít, amely elősegítheti a magánszektornak, különösen a hazai kisvállalkozásoknak nyújtott hitelezés jelentős bővítését. A kisvállalkozói szektor a magyar gazdaság központi jelentőségű eleme és az EBRD finanszírozási gyakorlatában is elsődleges fontosságú – hangsúlyozta Sir Suma Chakrabarti.


    Arra a kérdésre, hogy a magyar Erste-érdekeltségben tervezett befektetéssel – és így az Erste hitelkihelyezési tevékenységének támogatásával – az EBRD céljai között szerepel-e annak elősegítése, hogy az osztrák bankcsoport magyarországi részlege kiegészíthesse a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját, az EBRD elnöke kifejtette: jóllehet az EBRD nem hitelkeret nyújtását, hanem tőkebefektetés végrehajtását tervezi az Erste magyarországi érdekeltségében, a befektetési terv kedvező elbírálásának harmadik okaként megjelölt célok azonban valóban az MNB növekedési hitelprogramjával vannak összhangban.


    Az MTI kérdésére, hogy az EBRD tervez-e hasonló befektetéseket más magyarországi bankokban is, Sir Suma leszögezte, hogy az EBRD semmilyen más hasonló ügyletről nem folytat tárgyalásokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EBRD hajlandó lenne megvizsgálni egyéb lehetőségeket is, mivel a következő években szeretné bővíteni tevékenységét Magyarországon, különösen a pénzügyi szektorban.


    Az EBRD már korábban bejelentette, hogy egyelőre nem hajt végre újabb befektetéseket Oroszországban – eddigi finanszírozásainak legnagyobb felvevő országában -, mivel a részvényesek többsége a szankciók miatt ilyen értelmű útmutatást adott az igazgatótanácsnak.


    Az MTI kérdésére, hogy ez a “finanszírozási embargó” nem teremt-e lehetőséget a források jelentős átcsoportosítására például Ukrajna javára, Sir Suma Chakrabarti leszögezte, hogy tavaly “pontosan ez történt”. Az EBRD a 2013-ban folyósított 8,3 milliárd euróról 2014-ben 8,9 milliárd euróra növelte finanszírozásainak összértékét az orosz programok jelentős visszaesése ellenére. A legnagyobb felvevő ország Törökország lett, amely tavaly 1,4 milliárd euró EBRD-finanszírozáshoz jutott az előző évi 920 millió euró után, és az Ukrajnának nyújtott új EBRD-folyósítások összege meghaladta az 1,2 milliárd eurót – hangsúlyozta az EBRD elnöke.
    Ukrajnának az EBRD egy évvel korábban 798 millió eurót nyújtott.

gke \ gtr