Banktitok még van, de a számlaanonimitásnak vége

Berlinben 51 ország írta alá a pénzügyi információcseréről szóló egyezményt. E szerint 2017-től az osztalékról, tőkenyereségről, jogdíjakról szóló információkat is megosztják egymással. A banktitok fogalma megváltozik: a bankok számlanyitáskor szigorúan ellenőrzik majd az ügyfeleket, és azt is, hogy milyen forrásból érkezik pénz a számlájukra.

 

Széles körű pénzügyi információcsere jöhet létre azon 51 ország között, melyek Berlinben aláírták az erről szóló megállapodást. Hosszú út vezetett idáig, a tagállamok évről évre bővítették azon adatok körét, melyeket átadnak más tagállamoknak – jelentette ki Kalocsai Zsolt adószakértő, az  RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Felhívta rá a figyelmet, hogy az automatikus információcsere jelenleg is működik, és általában a kamatjövedelmekre terjed ki. Ha egy magyar állampolgárnak Németországban van bankszámlája, és kamatjövedelmet realizál rajta, akkor a bank erről a német adóhatóságnak adatokat szolgáltat, és azokat továbbítják a magyar adóhatóságnak. Így a magyar állampolgár – amennyiben itthon adórezidens –, e jövedelme után Magyarországon fizet adót – hozta fel példaként.

 Kalocsai Zsolt a 180 percben, itt hallgathatják meg a cikkhez tartozó hanganyagot: tovább»


Egy 2011-es uniós irányelv szerint a folyó évtől kezdve a tagállamok már kicserélték egymás között a munkaviszonyból származó jövedelmekről, a vezető tisztségviselők tiszteletdíjáról, életbiztosításról, nyugdíjról, ingatlaneladásról szóló adatokat. Ez 2017-től kibővül az osztalékról, tőkenyereségről, jogdíjakról szólókkal. Immár egyértelműen látszik, melyek azok a tagállamok, melyek az információcserét széles körben és automatikusan alkalmazzák – jegyezte meg.

Kifejtette: a banktitok intézménye továbbra is él, formája azonban jelentősen megváltozik. A számlaanonimitásnak egyértelműen vége van, és a bankok is, amikor befogadnak egy adott ügyfelet, nagyon szigorúan ellenőrzik majd, ki az illető, és a számlájára vándorló összeg milyen forrásból származik, adózott-e – magyarázta a szakember, aki szerint, ha a pontos forrásokat a számlatulajdonos nem tudja megjelölni, be sem fogadják az elhelyezni kívánt összeget.

Kérdésre válaszolva elmondta azt is: az automatikus információcsere az adott ország bankjai és adóhatósága között valósul meg. Vagyis a magyar adóhatóság nem tekinthet bele például más ország bankadataiba, ez első körben mindig az ottani szervre vonatkozik. Az adhatja csak át a magyar adóhatóságnak az ottani adatokat, a magyar szerv elemezheti őket, és adott esetben további kérdésekkel fordulhat a társhatóságokhoz – magyarázta el.