Bárdos Judit: Teljes egészében elutasítják a szolgálati törvény tervezetét a belügyi szakszervezetek

Pártállami szigor készül a rendvédelmiseknél

Az utazás szabadságát is megvonnák az egyenruhásoktól az új szolgálati törvény tervezete szerint. A szakszervezetek beletörődnének ebbe, de nem látják, hogy ennek ellensúlyozásaképpen legalább jól megfizetnék a hivatásosokat – írja a Népszabadság.

   Teljes egészében elutasítják a szolgálati törvény tervezetét a belügyi szakszervezetek, ezért azt részleteiben nem is kívánják kommentálni – jelentette ki kérdésünkre Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A kormány honlapján megjelent előterjesztés szerint például a hivatásos állomány tagja kötelezhető lenne arra, hogy „a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak bejelentse, aki a szolgálati feladatok jellegére tekintettel, szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből” azt megtilthatja.
 
  Erre utoljára a rendszerváltozás előtt volt példa, amikor a parancsnok akár még az egykori Jugoszláviába tervezett nyaralást is megakadályozhatta, mondván: jobb, ha nem megy a beosztottja sehová, mert még beszervezi valamelyik ellenséges állam titkosszolgálata. De a jövőben be kellene számolnia egy egyenruhásnak arról is, hogy hol tartózkodik a szabadidejében. Ráadásul a közösségi oldalakat sem használhatnák tetszésük szerint, ugyanis a munkahelyét a jövőben senki nem árulhatná el.
 
   Aki mindezeket a rendszabályokat nem venné komolyan, fegyelmi felelősségre vonásra számíthatna. Ennél is rosszabbul járna az egyenruhás, ha például kifejezett tiltás ellenére hagyná el az ország területét, mert az katonai bűncselekménynek számíthat.
 
   A Független Rendőrszakszervezet főtitkára, Pongó Géza mindezzel kapcsolatban elmondta: kezdeményezik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását, mert a Belügyminisztérium által kidolgozott előterjesztés kapcsán választ várnak arra, miért hagyták figyelmen kívül a korábbi javaslataikat. A tervezet legutóbb a Belügyi Érdekegyeztető Tanács múlt heti ülésének napirendjén szerepelt, de ott nem sikerült dűlőre jutni. Ezért most magasabb szintre kívánják emelni az érdekegyeztetést.
 
   A szakszervezetek egyébként nem a hivatásosok jogainak szűkítését tartják a legnagyobb problémának. Ezt ugyanis akár el is fogadnák, ha az új törvény valamilyen módon ellensúlyozná a korlátozásokat, illetve az egyenruhásoknak a civil szférához mért többletkötelezettségeit. Azt azonban nem látják biztosítottnak, hogy hosszú távon is megéri vállalni a hivatásos szolgálatot. Például a tervezetből nem derül ki, hogy mennyi lesz a rendészeti dolgozóknak a közszolgálatban foglalkoztatottakhoz képest állítólag magasabb illetményalapja. E nélkül pedig nincs miről beszélni – állítják –, hiszen nem tudni, hogy mi mennyi.
 
   Hasonló a helyzet a pótlékokkal: azok többsége megszűnik, de a plusz pénzt a tiszthelyetteseknek ígért harmincszázalékos fizetésemelésnél is figyelembe veszik. Csakhogy ezzel sokan az új bértáblában meghatározott összeghez képest többet fognak keresni, aminek az lehet a következménye, hogy számos ember illetménye hosszú ideig nem fog emelkedni. A tervezetben emellett a sajtónyilatkozatokban beharangozott további húszszázalékos, 2020-ig terjedő béremelésről sincs szó, ami újabb bizonytalansági elem. A több mint tízezer közalkalmazott sorsa ugyancsak bizonytalan, hiszen ez a státusz megszűnik, és ők hivatásosok, kormánytisztviselők vagy munkavállalók lehetnek, de hogy milyen feltételekkel, ez elég bizonytalan.
 
   Azt ugyanakkor az érdekvédők határozottan követelik, hogy a törvény szüntesse meg a rendvédelmi szakszervezetek 2012-ben bevezetett hátrányos megkülönböztetését. Azóta a tagdíjat a munkáltató nem vonja le a fizetésből, és a taglétszám emiatt jelentősen csökkent. A javaslat szerint erre lehetőséget biztosítanának, de csak a tagok erre vonatkozó nyilatkozata esetén, ami viszont ellentétes azzal a ponttal, amely kizárja, hogy az érdek-képviseleti tagságáról bárkit kérdezzenek. Azzal sem értenek egyet, hogy – ami a jogszabály tervezetének szövegéből kiderül – a nemzetbiztonsági szerveknél egyáltalán nem működhetne szakszervezet.
 
   További változás, hogy szakszervezeti tisztségviselő nem lehetne a Magyar Rendvédelmi Kar vezető testületének a tagja. Ez igencsak érzékenyen érintené az érdekképviseleteket, hiszen jelenleg számos emberük dolgozik a karban. Ezzel a törvénymódosítással viszont kizárnák a „kettős tagságot”, így a szakszervezetek befolyását – amelyek működését már korábban korlátok közé szorították – tovább csökkenthetnék.

Forrás: Népszabadság